R-BESZÉLGETÉS: DÖMÖTÖR ANDRÁS
Az a Zalaegerszeg, ahol ő született, közelebb fekszik a német kultúrához, mint Budapest, éppen ezért fölöslegesnek tartja a vidék-főváros ellentét sulykolását. Berlinből kicsit másképp látszik Magyarország, hogy ennek megfogalmazása bátorság vagy sem, az is kiderül a Dömötör Andrással készült R-beszélgetésből, ahol a rendezőt Jászay Tamás kérdezte.
HABSBURG MÁRIA RUHÁJA TEHET MINDENRŐL Beszélgetés Simonovics Ildikóval a Magyar Menyasszony című kiállításról
Simonovics Ildikó mindig hasonló szellemiséggel hozza létre kiállításait – a tárgyakon, a privát történeteken keresztül egy nagyobb korszakot vázol fel, hogy megmutassa a benne élőket, kultúrájukat. A Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony kiállítása ötszáz éven, ötven kiemelt portrén keresztül mutatja be e félévezred házassági szokásait, tárgyi emlékeit, ismert és ismeretlen
JÁSZAY TAMÁS JÚNIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
A kultúra biztosan nem pihen a nyáron sem, így aztán a kultúrafogyasztó állampolgárnak sem lesz nyugta: júniusban feszt olvasunk, nézünk, hallgatunk, figyelünk. Szigorúan korosztály- és országhatárfüggetlen ajánló a nyár első igazi hónapjára lapunk főszerkesztőjétől.
SZENVEDÉS ÉS SZENVEDÉLY Kompasszió – J.S. Bach Máté-passiója és más szenvedéstörténetek / Budapesti Fesztiválzenekar, Müpa Budapest
A kompasszió – azaz részvét, együttérzés – volt a Budapesti Fesztiválzenekar idei nagyheti hangversenyének, vagy ha tetszik, zenei szertartásának címe és hívószava. Egyben mélyértelmű szójáték is, amely a program gerincéül szolgáló bachi Máté-passióra való utalással formailag is megteremtette a kapcsolatot a műsor és a tartalom – az est „üzenete” – között. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
MI, IDEGENEK Andrew Haigh: All of Us Strangers
Az All of Us Strangers finom, legtöbbször csendes, szomorú film a magányról, kapcsolódásról, vágyakozásról és a szeretet transzcendens erejéről. Generációkat és idősíkokat összekötő meleg love story. Andrew Haigh angol író-rendező megmutatja, mivel küzdenek azok, akár 1987-ben, akár 2024-ben, akiknek nem adatott meg a normalitás, a többség kényelme. A meséje nem didaktikus, nem érzelgős, csak mély érzelmekkel szeretni tanít. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
SZOLID DEFICIT Kemény Zsigmond: A rajongók / Udvari Kamaraszínház
Nem állítom, hogy jól van ez így, de – noha régóta kerülgetem a naptáramban – most először mentem el megnézni egy előadást az Udvari Kamaraszínházba (amely régebben még valamiért a nevében hordta a Magyar meg a Kanizsai előnevet is, de az már lekopott), és ennek is oka volt. Lett tapasztalat. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Hirdetés
NEM A MEGFELELŐ HELYEN, NEM A MEGFELELŐ IDŐBEN Egy nap / Netflix
David Nicholls regényének második adaptációja az elsőt minden téren felülmúló, önmaga értékén is kiemelkedő produkció, amely a korábbi feldolgozás összes hibáját korrigálja. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
EZER SZÓ KÍNÁRÓL, AVAGY A KALLIGRÁFIA DICSÉRETE Zhōu Xīngsì Ezer írásjegyes mű verses szövege Zhào Mèngfǔ hat írásstílusú kalligráfiájával
Az Ezer írásjegyes mű egy 1320-ban készült tankönyv, azaz kalligrafikus tekercs a kínai írás tanulói számára, melyet Zhào Mèngfǔ tudós kalligráfus hatféle írásstílusban jegyzett le. A magyar nyelvű kötetben a mű mellett négy írástörténeti tanulmány is olvasható. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ RECENZIÓJA.
NEM A ROBOTOKKAL VAN A BAJ, HANEM AZ EMBERREL Kazuo Ishiguro: Klara és a nap / Örkény Színház
A Klara és a nap az idei évad egyik legfelkavaróbb előadása. Habár 2082-ben játszódik a történet, egy pillanatig se higgyük, hogy arról szól, hova tartunk. Arról szól, milyenek vagyunk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
REJTJELES TÖRTÉNETEK Pedro Almodóvar: Az utolsó álom
Pedro Almodóvar a filmrendező nem szorul bemutatásra. Most íróként lép elénk mint Az utolsó álom című novelláskötet szerzője, sőt kiderül, hogy elsődlegesen íróként határozza meg magát. Az írások zöme saját élettörténetében gyökerezik, s a motívumok a filmekből is ismerősek lehetnek. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
MINDEN MÁSKÉPPEN VANBrahms-est / MÁV Szimfonikus Zenekar, Müpa Budapest
Brahms, Brahms és Brahms – e három szerző műveit vezényelte a MÁV Szimfonikusok hangversenyén Thomas Sanderling. Az első szerző hangulatvilága vidám, a másodiké komoly, a harmadiké komor. De egy negyedik alkotó is eszünkbe juthatott az előadásokról, sajátos módon Karinthy Frigyes, akitől a beszámoló címét kölcsönöztük. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
HULLÁMVASÚT Ian Kershaw: Európa globális története 1950–2017
Elképesztő hullámhegyek és -völgyek, félelmes, olykor csodálatos csavarok és fordulatok – Európa második világháború utáni történelme a neves brit történész Ian Kershaw szerint egy hatalmas hullámvasúton halad, és ki tudja, merre tart. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
LENGYELKÉK 1670 / Netflix
Innen-onnan szinte minden ismerős lehet, ami csak a Netflix új lengyel sorozatában elénk kerül. Mindössze az a derűs fesztelenség lepheti meg és késztetheti irigykedésre a magyar nézőt, amellyel e másik kelet-közép-európai országban át lehet lépni a nemzeti, kulturális, vallási és történelmi érzékenységek garmadáján. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
A TRÁGÁRSÁG VIADALARadu Jude: Do Not Expect Too Much From the End of the World / Ne várj túl sokat a világvégétől
A vadkapitalizmus tolószékes nyomorékjait kutatva sírva nevetünk a kényszerzubbonyként ránk feszülő, kilátástalan káoszon Radu Jude újabb megbotránkoztató mesterművében. A film még egyszer, február 24-én látható Magyarországon. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
„LELKESEDNI AZ ÉLETÉRT – EZ A MŰVÉSZET MAGA” Interjú Langston Uibellel, a Tűzvörös égbolt főszereplőjével
Az idei Szemrevaló nyitófilmje a német kortárs film egyik legnagyobb alakjának, Christian Petzoldnak legújabb filmje, a Tűzvörös égbolt, az egyik főszerepben Langston Uibellel. MESTERHÁZY LILI INTERJÚJA.
Hirdetés
R-BESZÉLGETÉS: SCHNEIDER ZOLTÁN
Szinte minden este játszik valahol: anyaszínházában, a Radnótiban, vagy a Rózsavölgyiben. Teherbíró figura, aki a színjátszáson kívül is ért még egy-két dologhoz: konyhabútort csinál, lekvárt főz. Ránézésre vidám, harmonikus, jó humorú, szavakész ember. Mi pedig ránéztünk: Schneider Zoltánnal, a Radnóti színészével Csáki Judit beszélget.
A VÁROS A TIÉDBudapest Nagyregény
Nagynak éppenséggel nagy, de hogy valójában regény-e a Budapest nagyregény, azon az olvasónak érdemes, sőt el is kell gondolkodnia. Szerintem inkább körkép, napló vagy panoráma, meg persze szöveges feladat, társasjáték és régészeti kutatás. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A SZÉPSÉG NÉLKÜLI VILÁG Sasha Marianna Salzmann: Az emberben legyen szép minden
Sasha Marianna Salzmann interjúk nyomán készült regénye négy nő sorsát követi a szovjet peresztrojka időszakától a mai német mindennapokig. Széteső rendszerek, emigráció, kettős identitás Az emberben legyen szép minden sarokpontjai. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
A MOLDVAI VÉRVÁDAndrei Cohn: Săptămâna mare (Nagyhét) / 74. Berlinálé
Testet-lelket mérgező félelem atmoszférája pusztítja el az emberiesség maradékait. A 74. Berlinálé Forum szekciójában vetített Nagyhét a román filmművészet újabb gyöngyszeme. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
KETTŐS KUDARC? Beszélgetés a magyarországi kultúrafinanszírozásról Filippov Gáborral, az Egyensúly Intézet kutatójával
Égető kérdés, hogy az elmúlt évek kultúrpolitikai viharában mit kezdünk a kultúrafinanszírozás kérdésével. Az Egyensúly Intézet független agytröszt 2024 tavaszán megjelenő szakpolitikai javaslatában ezzel foglalkozik, döntéshozók, szakértők és művészek bevonásával. A készülő szakpolitikai anyagról Filippov Gáborral, az agytröszt kutatási igazgatójával beszélgettünk. LEVKO ESZTELLA INTERJÚJA.
A SAROKBA ÁLLÍTOTT CARPE DIEM Tom Schulman: Holt költők társasága / Kultúrbrigád, Átrium
Hogyan „élj a mának”, ha a „ma” tele van keretekkel, amik börtönbe zárnak és elutasításokkal, amik elnyomják a benned rejlő vágyakat? A Holt költők társasága jó ürügyet szolgáltat arra, hogy ilyen, egyre aktuálisabbá váló kérdésekről gondolkodhassunk. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
IRÁNYÍTOTT ÉGÉSOur Ecology: Toward a Planetary Living / Mori Art Museum, Tokió
A Mori Art Museum alapításának huszadik évfordulóját nagyszabású és igen aktuális kiállítás megrendezésével ünnepli. Az Our Ecology: Toward a Planetary Living című tárlatban a neves múzeum harmincnégy kortárs japán és külföldi művész alkotásain keresztül ad összetett képet a klímaválságról, annak hatásairól, ember és természet viszonyáról, a múlt bűneiről és a jövő művészeti lehetőségeiről. CSEH DÁVID ELEMZÉSE.
SZAKÁCSOK, KUKTÁK ÉS NÉHÁNY SZÉDELGŐ KONYHAKÉSAlonso Ruizpalacios: La cocina – A konyha / 74. Berlinálé
Bokáig meggyes kólában tocsogó Rooney Mara ad szexepilt a zsigeri kreativitásában lélegzetelállító, a 74. Berlinálét elementáris erővel berúgó versenyfilmnek. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
„BAGEL VAGYOK EGY TÁL VAJAS ZSEMLE KÖZT!”Barbra Streisand: My name is Barbra
Az idén nyolcvankét éves szupersztár a kilencvenes évek végén ígérte meg először, hogy megírja autobiográfiáját, de állítása szerint mindig akadt más dolga. A tavaly novemberben megjelent, közel ezeroldalas kötetet a New York Times egyik kritikusa – szerényen – a memoárok anyjaként emlegette, más nagyágyúk az év legjobb nem-fikciós könyveként. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.