BATMAN A MÁTRIXBAN Francis Ford Coppola: Megalopolis / 77. Cannes-i filmfesztivál
Az idei cannes-i fesztivál leggrandiózusabb mentális és kinematografikus kompozíciója a legnagyobb bukás is lehet egyben. Coppola önmagát is felemésztően ambiciózus, filmtörténetet és történelmet félelmetes vízióban egybeolvasztó opusza észbontó filmélmény. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BELŐLED ÉLEK Hörcher Gábor: Emma és Eddie: A képen kívül
Webkamera előtt színlelt orgazmusok, díszcsomagolásban postára adott használt bugyik, nemi betegség és végtelen exhibicionizmus: Hörcher Gábor dokumentumfilmje első blikkre egy OnlyFans modellpár munkájába ad kendőzetlen betekintést, ám hamar világossá válik, hogy a kamera valójában egy velejéig toxikus kapcsolat mindennapjait rögzíti. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
A NÉZŐK KÉPJÁTÉKA Rényi András: Rembrandt. A képek színjátéka
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
RÉGI, MÉGIS FRISS True Detective 4. évad
A True Detective új évada az Oscar-díjas Jodie Foster magas színvonalú játékával, az első szezon fontos pontjainak felidézésével és erős atmoszférával számít a néző figyelmére. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
A KEMÉNYKALAPOS GYILKOS William Shakespeare: Macbeth / Pinceszínház
Bajban lennék, ha meg kellene mondanom, Tóth András pinceszínházi Macbeth-rendezésének számomra mi a kulcsfogalma, kulcsmomentuma. Nem azért, mert nem találni ilyet az előadásban – éppen ellenkezőleg; akár hosszú listát is írhatnék a produkció olyan ötleteiről, felvetéseiről, formai elemeiről, amelyek egy eredeti interpretáció kulcsai lehetnének. Amivel éppúgy jellemezném a bemutató erényeit, mint problémáit. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
EGY FECSKE NEM CSINÁL NYARAT – VAGY MÉGIS? Ali Smith: Nyár
Ali Smith Nyár című kötetével a nagyszabású tetralógia végéhez ért. 2016-ban írta az elsőt, az Őszt, majd évente rukkolt elő egy újabb évszakról szóló könyvvel. Felmerülhetett a kérdés, bírja-e majd szuflával ezt az iramot, és most már bizton kijelenthetjük: bírta. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
Hirdetés
A MOLDVAI VÉRVÁDAndrei Cohn: Săptămâna mare (Nagyhét) / 74. Berlinálé
Testet-lelket mérgező félelem atmoszférája pusztítja el az emberiesség maradékait. A 74. Berlinálé Forum szekciójában vetített Nagyhét a román filmművészet újabb gyöngyszeme. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
KETTŐS KUDARC? Beszélgetés a magyarországi kultúrafinanszírozásról Filippov Gáborral, az Egyensúly Intézet kutatójával
Égető kérdés, hogy az elmúlt évek kultúrpolitikai viharában mit kezdünk a kultúrafinanszírozás kérdésével. Az Egyensúly Intézet független agytröszt 2024 tavaszán megjelenő szakpolitikai javaslatában ezzel foglalkozik, döntéshozók, szakértők és művészek bevonásával. A készülő szakpolitikai anyagról Filippov Gáborral, az agytröszt kutatási igazgatójával beszélgettünk. LEVKO ESZTELLA INTERJÚJA.
A SAROKBA ÁLLÍTOTT CARPE DIEM Tom Schulman: Holt költők társasága / Kultúrbrigád, Átrium
Hogyan „élj a mának”, ha a „ma” tele van keretekkel, amik börtönbe zárnak és elutasításokkal, amik elnyomják a benned rejlő vágyakat? A Holt költők társasága jó ürügyet szolgáltat arra, hogy ilyen, egyre aktuálisabbá váló kérdésekről gondolkodhassunk. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
IRÁNYÍTOTT ÉGÉSOur Ecology: Toward a Planetary Living / Mori Art Museum, Tokió
A Mori Art Museum alapításának huszadik évfordulóját nagyszabású és igen aktuális kiállítás megrendezésével ünnepli. Az Our Ecology: Toward a Planetary Living című tárlatban a neves múzeum harmincnégy kortárs japán és külföldi művész alkotásain keresztül ad összetett képet a klímaválságról, annak hatásairól, ember és természet viszonyáról, a múlt bűneiről és a jövő művészeti lehetőségeiről. CSEH DÁVID ELEMZÉSE.
SZAKÁCSOK, KUKTÁK ÉS NÉHÁNY SZÉDELGŐ KONYHAKÉSAlonso Ruizpalacios: La cocina – A konyha / 74. Berlinálé
Bokáig meggyes kólában tocsogó Rooney Mara ad szexepilt a zsigeri kreativitásában lélegzetelállító, a 74. Berlinálét elementáris erővel berúgó versenyfilmnek. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
„BAGEL VAGYOK EGY TÁL VAJAS ZSEMLE KÖZT!”Barbra Streisand: My name is Barbra
Az idén nyolcvankét éves szupersztár a kilencvenes évek végén ígérte meg először, hogy megírja autobiográfiáját, de állítása szerint mindig akadt más dolga. A tavaly novemberben megjelent, közel ezeroldalas kötetet a New York Times egyik kritikusa – szerényen – a memoárok anyjaként emlegette, más nagyágyúk az év legjobb nem-fikciós könyveként. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
TÖRTÉNET A BIZALOMRÓL ÉS AZ ÖNBIZALOMRÓL David Seidler: A király beszéde / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
A székesfehérvári a nyolcadik magyar bemutató A király beszéde című darabból, amelyet a Tom Hooper által rendezett nagy sikerű film után a forgatókönyvíró, David Seidler adaptált színpadra. De miért érdekli a (magyar) közönséget ilyen nagyon VI. György király beszédhibája? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
PSYCHOMunkában a zene – Félelem, rettegés, feszültség / Magyar Zene Háza
Pirisi László „zenemunkás” „Munkában a zene” című beszélgetéssorozatának legújabb, január 31-én a Magyar Zene Házának előadótermében rendezett eseménye a félelem, a rettegés és a feszültség témáját járta körül Grisnik Petra érzékeny közreműködésével. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
MODERNIZÁLT FEUDALIZMUSBoross Martin: Nyersanyag
Rokonszenves polgármester, virágzó uborkabiznisz, művészeti foglalkozásra nyitott gyerekek: elsőre ilyennek tűnik Pusztaszomaj, ahová budapesti filmesek érkeznek nyári szakkört tartani. Azonban pár nap alatt kiderül, hogy a meseszerű fejlődés mögött adósságspirálba kényszerített, megvezetett napszámosok, korrupciós ügyektől hemzsegő hivatal és omladozó vályogházak állnak. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
Hirdetés
ÖRDÖGI UNIVERZUMOK A CROISETTE-EN Jonathan Glazer: The Zone of Interest és Jessica Hausner: Club Zero / 76. Cannes-i Filmfesztivál
Szikár és rideg konstrukciók rejtik el és fedik fel a borzalmak univerzumait az idei Cannes-i fesztivál két szenzációs versenyfilmjében. Kísérteties visszafogottság és hátborzongató szembesítés Jonathan Glazer és Jessica Hausner legújabb munkáiban. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
AMIKOR MINDEN EGYÜTT VANKevin Spagnolo, Aurélien Pascal és Théo Fouchenneret koncertje / Zenakadémia
Egy koncert, amelyen egyszerre három kivételes hangszeres előadó lép pódiumra. Egy este, amelynek során egy mellőzött műfaj remekei szólalnak meg. Egy műsor, amelynek három száma közül kettő méltán nevezhető felfedezésnek. Két óra, amelyet a jelenlévők a fiatalság és az elhivatottság ünnepeként élnek át. Kevin Spagnolo, Aurélien Pascal és Théo Fouchenneret nevét érdemes megtanulni. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
HÚSLEVESBEN FŐTT SZERELEM Tran Anh Hung: La passion de Dodin Bouffant – A szenvedély íze / 76. Cannes-i Filmfesztivál
A legjobb húsleves, amit valaha enni fogsz, a mozivásznon gőzölög. A vietnámi Tran Anh Hung versenyfilmje kulináris élvezetek soha nem látott gyönyöreibe burkolja Juliette Binoche és Benoit Magimel szerelmét. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
A SZÜRKE SZATÍRA ÁLLATI HÉTKÖZNAPJAI Szécsi Noémi: Rohadt állatok
Szécsi Noémi ezúttal állatmeséket ígér felnőtt közönségnek. A Rohadt állatok kortárs tematikája szervesebben kapcsolódik legutóbbi fikciós könyvéhez, az Egyformák vagytokhoz, mint korábbi szövegeihez. Milyenek a hétköznapok a Biokertben magas pozícióban lévő élőlények számára? Erre ad feleletet a kötet. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA.
A MELEG ZSIDÓ KENGURU TOLLAT RAGAD Barrie Kosky önéletrajzi kötetéről
Az Európában dolgozó ausztrál operarendező, Barrie Kosky nevével sok magyar operarajongó a pandémia időszaka alatt ismerkedett meg: ha volt az időszaknak pozitív hozadéka, az a tőle is hozzáférhető operafelvételek számának megugrása. De kicsoda Kosky valójában? NOVOTNY ANNA ÍRÁSA.
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY ELSZALADT ÉLETEKHEZLine Knutzon: Közeleg az idő / Nézőművészeti Kft. a Szkéné Színházban
A kusza történéseivel, távolított alakításaival helyenként legalább vicces előadásban Kovács Lehel rendezése a langyosan telő évek szürreális időélményét, üres foltjait sokkal inkább bosszantóan hozza létre, mintsem azt művészi értelemben lenne képes megmutatni. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
ILYENEK VOLTUNK/VAGYUNK? Útitársak – Fellow Travelers / SkyShowtime
A kritikusok által agyonajnározott és halálba hájpolt, önmagát többek között politikai thrillerként definiáló Útitársak inkább softpornóba hajló, középszerű melodráma, melynek hőseivel kimondottan nehéz empatizálni, főleg nyolc részen keresztül. SUGÁR BERTALAN KRITIKÁJA.
PÁLCÁK KIRÁLYAIA karmestermítosz a moziban
Az elmúlt években a popzene ikonikus alakjairól szóló dokumentum- és játékfilmek mellett a klasszikus zenei világ szereplőiről szóló alkotások is megjelentek a populáris kultúra látómezején. A filmgyártás a könyviparhoz hasonlóan mitikus alakok magánélete után kutat, és tekintetét a magával és a világgal küzdő karmester ambivalens személyiségére irányítja. WAGNER SÁRA ÍRÁSA.
HETVENNÉGYBEN ELREPEDT MINDEN POHÁR Simona Semenič – Tomi Janežič: 1978 / Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Amikor felnőttként magunkról és a világról gondolkodunk, valami módon mindig a múlttal is foglalkozunk. Az 1978 című előadással Tomi Janežič és a temesvári Csiky Gergely Színház társulata azt teszik ránk, hogy a jövőnkkel is. A Temesvári Műszaki Egyetem egykori Hidrotechnikai karának elhagyott épületében jártunk, az előadás bemutatóján. PROICS LILLA KRITIKÁJA.