„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai
AMIKOR A PARA AZ ÚR A FEJBEN Kelsey Mann: Agymanók 2
Minden idők egyik legjobb animációjának folytatása nem lett minden idők másik legjobb animációja, de az Agymanók 2 így is visszaad valamit a Pixarba vetett, az elmúlt években megtépázódott hitünkből. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
ANYÁM SZERINT AZ IRODALOMRA SZÜKSÉG VAN Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia
Szűcs Teri a covid első hulláma alatt kezdte írni blogját édesanyja korábban diagnosztizált demenciájáról. A kötet formában most megjelent Visszatért hozzám az emlékezet nem egyszerű kórleírás: az emlékezet kihunyása nem lineáris folyamat, időről-időre visszatér, és éles fényt vet az élet elmúlt állomásaira, a gyerekkorra, a nyelvre, a fiatalságra és a családra. SCHILLER ERZSÉBET RECENZIÓJA.
VÉRESEN KOMOLY JÁTÉKOK Martin McDonagh: Hóhérok; Edward Albee: Nem félünk a farkastól / Jászai Mari Színház, Tatabánya
Valóság és fantázia találkozásánál bomlik ki a tragédia a tatabányai Jászai Mari Színház két előadásában is: a Szikszai Rémusz által rendezett Hóhérokban és a Guelmino Sándor által rendezett Nem félünk a farkastól című produkcióban. Mindkettő figyelemre méltó, átgondolt alkotás, amely remek ziccereket tartogat a társulat színészei számára. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
ISKOLÁBA MEGY A SZÍNHÁZ 6. Tantermi Színházi Szemle / Jurányi Ház
Gáspár Máté a 2017-es Tantermi Színházi Szemléről írt cikkében az alábbi témákat és motívumokat emelte ki: zaklatás, hatalommal való visszaélés, lelki és fizikai erőszak, valamint az önérdekből történő másik lealacsonyításának jelenségét. Idén, a 6. Tantermi Színházi Szemlén hasonló problémák kerültek terítékre. BOGYA TÍMEA ÉVA ÍRÁSA.
Hirdetés
ARIANE MNOUCHKINE SZTANYISZLAVSZKIJT JÁTSZIK Richard Nelson: Életünk a művészetben – A Művész Színház amerikai turnéja / Cartoucherie, Párizs
A Cartoucherie-ban Ariane Mnouchkine társulatából tizenegy színész franciául játszik egy drámát, amely az orosz-szovjet Művész Színház 1923-as chicagói turnéjáról szól és egy amerikai rendező írta. A párizsi őszi fesztiválon bemutatott előadás ígéretes lehetőségekkel indít: Mnouchkine soknemzetiségű, a keleti színházi formákban járatos társulata most Sztanyiszlavszkij technikáját próbálja elsajátítani. JÁKFALVI MAGDOLNA ÍRÁSA.
A TERMÉSZET RENDBEN, DE AZON TÚL? Krasznahorkai László: Zsömle odavan
Szép és ironikusan érzelmes Krasznahorkai László új regénye az öregségről, a magányról és az ember méltóságigényéről. A Zsömle odavan egyúttal keserű szatíra köz-és magánállapotainkról. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
VAN ÉRTELME AZ ÁRRAL SZEMBEN ÚSZNI?Borbély Szilárd: Nincstelenek / Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen
A Nincstelenek nem ígér szórakozást, a kőkemény valóságot mutatja meg. Küzdés, tenni akarás, tehetetlenség. Nem simogatja a lelkünket, inkább felpofoz a debreceni Csokonai Nemzeti Színház előadása. HRESKÓ ANITA ÍRÁSA.
A MASZKKÁ VÁLT ARC Horváth M. Judit: Apu kabátja / Artphoto Galéria
Horváth M. Judit fotókiállítása az Artphoto Galériában látható 2024. március 12-től április 11-ig. A fotográfus mindig kéznél lévő témából, saját testéből, arcából és mindennapi tárgyakból merít. Romlandó, esendő testét mobiltelefonnal dokumentálja. Hogyan változik az arc a képalkotás révén? DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA.
POPFILOZÓFIA A LEGJOBBAKTÓL A 3-test-probléma / Netflix
Ha az a kérdés, hogy David Benioff és D.B Weiss minden tekintetben hűen adaptálta-e Cixin Liu kultregényét, minden bizonnyal nem a válasz. A 3-test-probléma viszont így is remek sorozat. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
BARTÓK MEGSZELÍDÍTÉSE Sárik Péter Trió: X2 Bartók / Óbudai Társaskör
Bartók Béla születésnapján mutatta be új lemezét a Sárik Péter Trió, amelyen az eddigi hagyományaik mentén folytatják a Bartók életműve és a szélesebb közönség közt feszülő távolság felszámolását. Ugyanezt csinálják a jazzel is, azt pedig a koncert is megmutatta, mennyire könnyen áthidalhatók ezek az elsőre beláthatatlannak tűnő távolságok. RÁTOSI MILÁN KRITIKÁJA.
MÍTOSZOK HELYETT Ifjú Szívek Táncszínház: Martin György utolsó szavai / Müpa Budapest
A pozsonyi Ifjú Szívek Táncszínház legújabb előadása egy óriási geg. Nagyszabású görbe tükör egy szakmának, duplafenekű iróniával és intelligens szarkazmussal. PÁL SÁNDOR ATTILA KRITIKÁJA.
MUTASD, KIT KELL MA GYŰLÖLNI! Benkó Bence – Horváth Szabolcs: A nagy erdő, mely tele van homálylyal / Apertúra
Mert régen minden egyszerű volt. Pedig se tik-tok, se facebook, mégis pillanatok alatt tudta egész Tiszaeszlár, de még Tiszadada is, hogy ki ölte meg Solymosi Esztert. Az Apertúra előadása a konkrét történetben megmutatja az általánost és az örökérvényűt. De rendületlenül hiszi, hogy van jó vég. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
SZENVEDÉS ÉS SZENVEDÉLY Kompasszió – J.S. Bach Máté-passiója és más szenvedéstörténetek / Budapesti Fesztiválzenekar, Müpa Budapest
A kompasszió – azaz részvét, együttérzés – volt a Budapesti Fesztiválzenekar idei nagyheti hangversenyének, vagy ha tetszik, zenei szertartásának címe és hívószava. Egyben mélyértelmű szójáték is, amely a program gerincéül szolgáló bachi Máté-passióra való utalással formailag is megteremtette a kapcsolatot a műsor és a tartalom – az est „üzenete” – között. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
Hirdetés
R-BESZÉLGETÉS: GAZDAG GYULA
A sípoló macskakő, Elveszett illúziók, Bástyasétány '74 - és még sorolhatnánk a játékfilmeket. Társasutazás, A határozat, A bankett - és még sorolhatnánk a dokumentumfilmeket. És akkor az oktatásról, amely már behálózza a világ filmművészetét, még nem is beszéltünk. Csak egy kicsikét. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
HA NINCS ATOMBOMBÁD, JÓ LESZ A ZÚZÁS IS Adam Wingard: Godzilla x Kong: Az új birodalom
Miután a japán atomszörnyet Oscarhoz juttató Godzilla Minus One megmutatta, milyen mélységek rejlenek az óriáshüllő páncélja alatt, az amerikai Godzilla King Konggal együtt érvel amellett, hogy néha az is elég, ha böhömnagy szörnyek gyepálják egymást az ősvilági gyepen. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
MI, IDEGENEK Andrew Haigh: All of Us Strangers
Az All of Us Strangers finom, legtöbbször csendes, szomorú film a magányról, kapcsolódásról, vágyakozásról és a szeretet transzcendens erejéről. Generációkat és idősíkokat összekötő meleg love story. Andrew Haigh angol író-rendező megmutatja, mivel küzdenek azok, akár 1987-ben, akár 2024-ben, akiknek nem adatott meg a normalitás, a többség kényelme. A meséje nem didaktikus, nem érzelgős, csak mély érzelmekkel szeretni tanít. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
SZOLID DEFICIT Kemény Zsigmond: A rajongók / Udvari Kamaraszínház
Nem állítom, hogy jól van ez így, de – noha régóta kerülgetem a naptáramban – most először mentem el megnézni egy előadást az Udvari Kamaraszínházba (amely régebben még valamiért a nevében hordta a Magyar meg a Kanizsai előnevet is, de az már lekopott), és ennek is oka volt. Lett tapasztalat. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
MERÉNYI ÁGNES ÁPRILISI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Áprilisi ajánlóm fókuszába jórészt történelmi és társadalomtörténeti művek kerültek. Egy kétes eredetű bécsi gyűjtemény, lakhatás- és menzatörténet, a rendszerváltozás korszakának vonatjegyhamisítási sztorija, G.W. Pabst filmrendező viszonyulása a hitleri hatalmi gépezethez. Talán a zenei események lógnak csak ki a sorból. De nem kell mindent kényszeresen egy dobozba szuszakolni. MERÉNYI ÁGNES AJÁNLÓJA.
TÖBB MINT HASZNOS Kertész Imre: Sorstalanság / Katona József Színház, Sufni
Kertész Imre regényéből tantermi előadást készíteni érthető döntés, ugyanis számos ponton tudja megtámogatni a középiskolában tanultakat. Lehet adalék a történelemórához, de érettségi tétel is készíthető belőle. Lehet-e azonban több, mint „hasznos” egy ilyen vállalás? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
„MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZ ELLENÜNK VÉTKEZŐKNEK” Expats/Máshon – Amazon Prime
Az Expats sűrű szövésű, dús és túláradó: két vállra fekteti nézőjét, a gyomrába térdel, majd a mennyekbe emeli, hogy úgy érezze, az HBO Csernobilja óta nem volt ilyen kvalitású tévés mutatvány. SUGÁR BERTALAN KRITIKÁJA.
A MÁGIKUS NÉGYZET ÉS A KIHAGYOTT LEHETŐSÉG À la recherche de Vera Molnar – Vera Molnar művei és kortárs reflexiók / Ludwig Múzeum
2023 decemberében hunyt el Vera Molnar magyar származású francia művész, aki az elsők között foglalkozott computer arttal és generatív művészettel: már 1976-ban beemelte sorozataiba a Fortran programozási rendszert. A Ludwig Múzeum április közepéig látogatható kiállítása az 1924-ben született magyar születésű művész életművét kíséreli meg bemutatni kortárs reflexiókkal karöltve. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
A FESZTIVÁL NAGYOBB, MINT ÉN Interjú Carlo Chatriannal, a Berlinálé művészeti igazgatójával
Öt év és egy lenyűgöző érzékenységű kurátori szemlélet kikristályosodása után menesztették a Berlinálé igazgatói tandemjét. Interjúnkban Carlo Chatrian művészeti igazgató értékeli az elmúlt éveket, és az is kiderül a beszélgetésből, hogy követett-e el hibát a német kultuszminiszter... GYENGE ZSOLT INTERJÚJA.