„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai
AMIKOR A PARA AZ ÚR A FEJBEN Kelsey Mann: Agymanók 2
Minden idők egyik legjobb animációjának folytatása nem lett minden idők másik legjobb animációja, de az Agymanók 2 így is visszaad valamit a Pixarba vetett, az elmúlt években megtépázódott hitünkből. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
AZ EMLÉKEZET SZÍNEVÁLTOZÁSAI A holokauszt nemzedékei. Traumatizált generációk az interperszonális, szociális és kulturális térben.
A holokauszt okozta társadalmi traumák továbbéléséről és átörökítéséről szervezett konferenciát a a Virág Teréz Traumakutató Csoport. Szakmai vezetőjük, Erős Ferenc hirtelen halála és a világjárvány miatt a konferencia anyagából emlékezésképpen is készített kötet most látott napvilágot. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
ALULFINANSZÍROZOTT GYÖNYÖRŰSÉG Szántusz Noémi: Zsúr / MU Színház
Mik a kiégett ember igényei? Tudunk-e neki segíteni? Ha megpróbáljuk, hogyan csináljuk? Vagy inkább mégse úgy? Szántusz Noémi Zsúr című előadása a MU Színházban e kérdésekben bizonytalanít el minket. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
NEM SZÜLETETT FELESÉGNEK Palm Royale/Apple TV+
Azt hinné az ember, nem nehéz jó sorozatot készíteni. Kell egy érdekes alapötlet, néhány megfelelően kiválasztott színész, magával ragadó atmoszféra, és fejben már lehet is írni a díjátadókra szánt beszédeket. A Palm Royale-ben mindez megvan, mégsem működik igazán. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
Hirdetés
BENZINGŐZÖS RETORZIÓ George Miller: Furiosa: Történet a Mad Maxből
George Miller még mindig tudja, mitől döglik a posztapokaliptikus gitárszóló hangszórójába száguldó légy: Furiosa epikus eredettörténete az előd elemeit hasznosítja újra, ám A harag útjához társított műfaji és tartalmi reveláció elmarad. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
EGY ÖTÉVES HOSSZÚ UTAZÁSA BERGEN-BELSENBE Beszélgetés Lantos Péterrel
Lantos Péterrel, aki Sínek és sorsok című önéletrajzi regényében megírta emlékeit a vészkorszakról, majd a deportálás után nyolcvan évvel gyerekek számára is elmesélte, hogyan élte túl a holokauszt szörnyűségét. A szakmájában és azon kívül is nagy tekintélyű neuropatológus professzor a gyűlölet érzése nélkül képes szembenézni a múlttal. R. HAHN VERONIKA INTERJÚJA.
THÉBAI MITOLÓGIAI TÖRTÉNETE ÖT TRAGÉDIÁBAN ELMESÉLVE Roland Schimmelpfennig: Anthropolis / Deutsches Schauspielhaus, Hamburg
A hamburgi Deutsches Schauspielhaus a 2023/24-es szezonban egy egészen különleges drámasorozattal állt elő. Meglepő, de ízig-vérig színházi logikán alapuló ötlet a fennmaradt görög tragédiák alapján elmesélni az egyik legfontosabb mitológiai történethelyszín, Thébai városának történetét, az alapítástól a Dionüszosz általi elpusztításáig. KARSAI GYÖRGY ELEMZÉSE.
SZABADON, EGYEDÜL Róbert Júlia: Szülőjavító / Káva Kulturális Műhely, Kolibri Színház
Így az évad vége felé már ki lehet mondani: a Káva Kulturális Műhely és a Kolibri Színház Szülőjavítója Vidovszky György rendezésében az év egyik legtartalmasabb és leghatásosabb ifjúsági színházi előadása. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
„EZ NEM ÜZEM, EZ MANUFAKTÚRA” Beszélgetés Markó Róberttel, a veszprémi Kabóca Bábszínház igazgatójával
Mert nagyot álmodni már a pályázatában is Markó Róbert: a világ legjobb bábszínházát fogja megcsinálni Veszprémben. A Kabóca Bábszínház vadonatúj épülete, a városvezetés bizalma, némi pénz már megvan, a stáb nagyjából felállt – jövőre az előadásoknak kell bizonyítani. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
BATMAN A MÁTRIXBAN Francis Ford Coppola: Megalopolis / 77. Cannes-i filmfesztivál
Az idei cannes-i fesztivál leggrandiózusabb mentális és kinematografikus kompozíciója a legnagyobb bukás is lehet egyben. Coppola önmagát is felemésztően ambiciózus, filmtörténetet és történelmet félelmetes vízióban egybeolvasztó opusza észbontó filmélmény. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
„SOSEM TUDOD, MI VÁR RÁD A SZÍNHÁZTEREMBEN” Beszélgetés Králl Csabával
Május 17-én adja át a Trafóban a független kritikusokból és esztétákból álló kuratórium a hazai kortárstáncélet legrangosabb elismerését, a Lábán Rudolf-díjat. Összegző beszélgetésünkben Králl Csaba tánckritikust kérdeztük a kortárs tánc helyzetéről tegnap és ma a Lábán-díj által tartott tükörbe pillantva. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
BELŐLED ÉLEK Hörcher Gábor: Emma és Eddie: A képen kívül
Webkamera előtt színlelt orgazmusok, díszcsomagolásban postára adott használt bugyik, nemi betegség és végtelen exhibicionizmus: Hörcher Gábor dokumentumfilmje első blikkre egy OnlyFans modellpár munkájába ad kendőzetlen betekintést, ám hamar világossá válik, hogy a kamera valójában egy velejéig toxikus kapcsolat mindennapjait rögzíti. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
ÁTTŰNÉS Daniel Kehlmann: Mozgókép
G. W. Pabst híres filmrendező pályatársaival együtt menekült Hollywoodba Hitler hatalomra jutása után, ám velük ellentétben ő nem illeszkedett be az Álomgyárba, hanem hazatért Németországba. Daniel Kehlmann új regénye, a Mozgókép arra keres magyarázatot, mi indította Pabstot erre és az együttműködésre a korabeli német hatalommal. BARKÓCZI JANKA RECENZIÓJA.
Hirdetés
KORTÁRSUNK, AZ ARTISTA MUCH – újcirkusz hétvége / Trafó
A cirkusz kiment volna a divatból? Ugyan! Egy ideig tán úgy tűnt, de ez a múlté. Az artisták mindenütt ott vannak – már a spájzban is –, és milyen jól teszik! A fővárosi közönségnek ezen a téren sem lehet panasza. Nemcsak a főként hagyományhű Nagycirkusz (a városligetire gondolok, nem a Kossuth térire) mulattatja nem apadó sikerrel a nagyérdeműt, de a műfaj felnőtté érett kortársi ága is házhoz jön. UPOR LÁSZLÓ BESZÁMOLÓJA.
A NÉZŐK KÉPJÁTÉKA Rényi András: Rembrandt. A képek színjátéka
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BETON.HOFI ÉS A TÖBBI VAGÁNY KÖLYÖK Beton.Hofi: 0
„Neked riadalom az Orczy tér, nekem élet és irodalom” – fogalmazza meg Beton.Hofi (Schwarcz Ádám) a Tükörterem című számában „költői hitvallását”. Ebben a mondatban felfedezhető népszerűségének kulcsa is. Ő azt nézi, amitől sokan elfordítjuk a fejünket. Mindenben megmerítkezik, majd belső megéléseinek és a külvilág zajainak esszenciáját adja. 28-as villamoson kihallgatott beszélgetés, kiabálás a lépcsőházban – személyes élmények, félelmek, kételyek és „kerületi klasszikusok” sűrűsége. TÓTH-GYÓLLAI ORSOLYA LEMEZKRITIKÁJA.
KINEK A MÉLTÓSÁGA? A Trafó és a TÁP Színház konfliktusáról
A hatalmi pozíció automatikus kiutalása az elismert, adott esetben zsenikultuszt is élvező művészeknek jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a színházi szférán belül számos munkakör, elsősorban a háttérdolgozóké leértékelődjön, hovatovább láthatatlanná váljék. A Trafó és a TÁP Színház konfliktusa ezt is példázza. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA.
VARJÚNAK VARJÚ A FIA Szabó Réka–Szünet Együttes: Kár / Jurányi Ház
Szabó Réka, a T/Szünet Együttes rendezője ismerteti a közönséggel, hogy ez a közösségi előadás párhuzamosan készült négy másik, az Európai Unióban működő társulatéval – kivetítőn látjuk is a közös kezdést. Hozzávetőleg tíz perc varjúmozgást követhetünk a résztvevő városok közterein. PROICS LILLA KRITIKÁJA.
GENGSZTEREK ÉS CSIRKÉK Úriemberek / Netflix
Az ember vagy túlél a dzsungelben, vagy szimplán létezik az állatkertben. Eddie apja örökségének köszönhetően Maugliként csöppen az erőszakkal, droggal, alkohollal, vérrel és verejtékkel átitatott abszurd alvilágba, ám az esőerdő agresszívan szorító karjaiból csak úgy találja a kiutat, hogy közben egyre mélyebbre süpped a bűn mocsarában. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
A Z GENERÁCIÓ A HÁRMAS ÚTNÁL Romankovics Edit: Cs & T / Harlekin Bábszínház
Miért kell Csongornak Tündét végigkergetnie a fél világon, mire sikerül összejönniük, ha egyszer már a mű elején is szeretik egymást? A Harlekin Bábszínház Cs & T című tantermi előadása erre a kérdésre ad egy gimisek számára is átélhető, logikus magyarázatot. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
„TUDOM, MIT ÉREZHETSZ MOST, BRAD…”Roy Lichtenstein / Albertina, Bécs
A Roy Lichtenstein születésének százéves évfordulója alkalmából nyílt bécsi kiállítás összetett képet ad a művész életéről, alkotói módszeréről, valamint a pop art irányzatára és a 20. századi művészettörténetre tett hatásáról is. Egyszerre szórakoztató és tanulságos tárlat, amelyben gondos válogatást kapunk a munkáiból, legyen szó a korai pop art kísérletekről, a művészeti parafrázisokról vagy a későbbi, elégikusabb, formalista alkotásokról. CSEH DÁVID ELEMZÉSE.
EMLŐSÖK ÉS CSALÁNOZÓK Martin Rauhaus: De kié lesz a kutya? / Orlai Produkció, Belvárosi Színház
Csalódik az az állatbarát, aki cukiságfaktort orrontva a cím mögött, kutyaművész színrelépésével számol. Igaz, az Orlai Produkció friss bemutatójának címszereplője úgy is hatással van a cselekményre, hogy személyesen nem jelenik meg a színen – ám ez elmondható egy másik, legtöbbünk számára jóval kevésbé vonzó állatról, a medúzáról is. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.