Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

SZABADON, EGYEDÜL

Róbert Júlia: Szülőjavító / Káva Kulturális Műhely, Kolibri Színház
2024. máj. 20.
szülőjavító Benkő-Kovács Gergő Boznánszky Anna revizor online
Így az évad vége felé már ki lehet mondani: a Káva Kulturális Műhely és a Kolibri Színház Szülőjavítója Vidovszky György rendezésében az év egyik legtartalmasabb és leghatásosabb ifjúsági színházi előadása. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.

A Son Lux Easy című száma remek találat. Egyrészt azért, mert a hatása még egy kis hangszóróból, telefonról bejátszva is letaglózó és drámai, másrészt pedig, mert valami nagyon hasonlóról szól, mint a Szülőjavító című előadás: a mindentől való megszabadulásról, az elengedésről, ami aztán a szabadság magányosságát, annak melankolikus állapotát eredményezi. „Pull out your heart to make the being alone easy” – halljuk a szám szövegében, és világos, mint a nap, hogy a szabadság, az elengedés itt nem döntés kérdése, hanem egy determinált helyzet egyetlen megoldása.

A Róbert Júlia által írt Szülőjavító Benedek (Benkő-Kovács Gergő) nevű tizennégy éves főszereplője sem hoz igazán döntéseket, csak sodródik az árral. Az előadást nem is ő vezeti fel, hanem Gyombolai Gábor, aki drámatanárként lép a színpadra, és ismerteti a komplex színházi nevelési előadás kereteit a diákokkal, majd hirtelen drámatanárból átváltozik szereplővé, Benedek apjává, aki felesége halála óta egyedül neveli fiát, Ausztriában dolgozik, hogy megéljenek, de szereti a gyerekét, és mindent megtesz érte – legalábbis ő így tudja. Elmondja, fogja a gurulós bőröndjét, aztán kalap-kabát, kimegy az ajtón, és alig látjuk az előadás végéig, de amikor előkerül, abban sincs túl sok köszönet.

Telefonhívással szakítja meg például az első olyan alkalmat, amelyben fia beszélgetésbe elegyedik a közönségben ülő diákokkal. Érdekes ötlet egy szerepből nyitást egy jelenettel megakasztani. Benkő-Kovács Gergő Benedekje először a zeneszámokat mutogat a résztvevőknek, olyanokat, amiket talán ők is ismernek és szeretnek, ám mielőtt bármiről beszélgetni kezdenének, megcsörren a telefon, majd a telefont lerakva fordul a főszereplő ismét a diákokhoz azzal a kérdéssel, hogy a házi feladat megírása vajon mennyire fontos szerintük. Árulkodó az is, hogy Benedeknek épp a szabadság témájáról kellene egy rövid fogalmazást megírnia történelem órára, ám hiába gondolkozik, nem jut róla semmi az eszébe.

szülőjavító Gyombolai Gábor revizor online

Gyombolai Gábor

Eszébe jut viszont a szabadságról sok minden annak, aki egyáltalán nem rendelkezik vele. A Boznánszky Anna által játszott Jankát – aki Benedek legjobb barátja – szigorú apja (Fehér Dániel igazán visszataszító apafigurát alakít) nem engedi sehova, lazán eltiltja tevékenységektől, emberektől is. Janka figurájának élethelyzete tehát éppen Benedek ellentéte, problémái is ebből a másik szélsőséges állapotból fakadnak. Így a szerepből nyitása közben is azt kérdezgeti a résztvevőktől, hogy vajon miért nem bíznak benne a szülei, Benedekben pedig miért bízik meg maximálisan az apja.

Míg az előadás drámapedagógiai fókusza alapvetően a szabadságról, annak határairól szól, addig az előadás témája kissé eltér ettől, így legalább ugyanilyen fontossá válik az, hogyan kell jól szeretni a másikat. A Benedeken eluralkodó depresszió ugyanis nem a túlzott szabadság eredménye, hanem a szülő- és a szeretethiányé. Ennek egyszerű, de gyönyörű képi megfogalmazása, hogy a fiú jelenetről jelenetre tárgyakat talál, egy kempingsátor alkatrészeit, amelyekből az előadás egyik legszomorúbb pontján meg is építi a sátrat a Son Lux zenéjére. Az elkészült sátrat a szereplők közül csakis ő látja, így nem tudja senki azt sem, Benedek hogyan zárja el magát a külvilágtól. Kibírhatatlan jelenet, ahogy az edző és a szomszéd megjelenése is – e két szereplőt is Fehér Dániel játssza –, akik kizárólag olyan elvárásokat támasztanak a fiú felé, amelyeknek az adott kondíciók között képtelen megfelelni. De ennél is sokkal kibírhatatlanabb az az ötlet, amit az apa talál ki a helyzet rendezésére: egy rá a megszólalásig hasonlító robotot küld maga helyett, ám arról, hogy nem ő érkezett haza, elfelejt említést tenni Benedeknek.

szülőjavító Benkő-Kovács Gergő revizor online

Benkő-Kovács Gergő. Fotók: Kolibri Színház

Érdekes, hogy a humanoid robot és az ember felcserélhetőségének problémája az idei évad két nagyszerű előadásában is előkerül. A Szülőjavítón kívül az ÖrkényKÖZ Klara és a nap című előadásában is fontos téma, persze, nincs mit csodálkozni ezen, hiszen rövidesen mindennapi valóságunk részévé válik majd ez az átlagember számára most még csak ijesztő sci-finek tűnő világ. Ám, ahogy a Klara és a napban, úgy itt sem a robot jelenléte az érdekes, hanem általa az emberi természet vizsgálata.

Gyombolai Gábor igen komplex apafigurát mutat. Lehet egyszerre kedvelni és gyűlölni, meg lehet érteni, és iszonyúan lehet haragudni rá. Messzire vezetne ennek boncolgatása, de kicsit megkarcolgatja azt a kérdést is, vajon mennyi szabadság jár egy szülőnek, főképp akkor, ha az illető egyedülálló szülő. Az utolsó nyitás pedig egy két színészes szerepből nyitás, ami szokatlan, főképp, hogy a két színész úgy szólítja meg a diákokat, hogy közben egymással is vitatkozik. Itt a résztvevő diákoknak lehetőségük nyílik a szülőjavításra. De vajon meg tudják-e javítani az apát, aki mindent meg tud magyarázni, hogy önmagáról alkotott képét ne kelljen lerombolnia, és élhesse világát a továbbiakban is? Az esély viszonylag kevés rá.

Egyébként lehetne ez az előadás tényleg szülőjavító. A magam részéről kötelezően megnézetném az összes magyar szülővel – biztos vagyok benne, hogy sokat javítana az összképen.

Az előadás adatlapja a Kolibri Színház honlapján itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek