A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Kovács Dominik és Kovács Viktor: Lesz majd minden
Vakulástól sötétedésig gürcölő parasztok, életre kelő, sőt életben maradó, az élőkkel beszélgető, tivornyázó holtak szerepelnek Kovács Dominik és Kovács Viktor családregényében, ahol a helységnevek fiktívek, mégis rájuk ismerünk. Mágikus realizmus vagy ironikus álfolklór? Az olvasó örül, a kritikus a műfaji besorolással próbálkozik. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai
MI, IDEGENEK Andrew Haigh: All of Us Strangers
Az All of Us Strangers finom, legtöbbször csendes, szomorú film a magányról, kapcsolódásról, vágyakozásról és a szeretet transzcendens erejéről. Generációkat és idősíkokat összekötő meleg love story. Andrew Haigh angol író-rendező megmutatja, mivel küzdenek azok, akár 1987-ben, akár 2024-ben, akiknek nem adatott meg a normalitás, a többség kényelme. A meséje nem didaktikus, nem érzelgős, csak mély érzelmekkel szeretni tanít. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
SZOLID DEFICIT Kemény Zsigmond: A rajongók / Udvari Kamaraszínház
Nem állítom, hogy jól van ez így, de – noha régóta kerülgetem a naptáramban – most először mentem el megnézni egy előadást az Udvari Kamaraszínházba (amely régebben még valamiért a nevében hordta a Magyar meg a Kanizsai előnevet is, de az már lekopott), és ennek is oka volt. Lett tapasztalat. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
TÖBB MINT HASZNOS Kertész Imre: Sorstalanság / Katona József Színház, Sufni
Kertész Imre regényéből tantermi előadást készíteni érthető döntés, ugyanis számos ponton tudja megtámogatni a középiskolában tanultakat. Lehet adalék a történelemórához, de érettségi tétel is készíthető belőle. Lehet-e azonban több, mint „hasznos” egy ilyen vállalás? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Hirdetés
A SZÉPSÉG NÉLKÜLI VILÁG Sasha Marianna Salzmann: Az emberben legyen szép minden
Sasha Marianna Salzmann interjúk nyomán készült regénye négy nő sorsát követi a szovjet peresztrojka időszakától a mai német mindennapokig. Széteső rendszerek, emigráció, kettős identitás Az emberben legyen szép minden sarokpontjai. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
A MOLDVAI VÉRVÁDAndrei Cohn: Săptămâna mare (Nagyhét) / 74. Berlinálé
Testet-lelket mérgező félelem atmoszférája pusztítja el az emberiesség maradékait. A 74. Berlinálé Forum szekciójában vetített Nagyhét a román filmművészet újabb gyöngyszeme. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
KETTŐS KUDARC? Beszélgetés a magyarországi kultúrafinanszírozásról Filippov Gáborral, az Egyensúly Intézet kutatójával
Égető kérdés, hogy az elmúlt évek kultúrpolitikai viharában mit kezdünk a kultúrafinanszírozás kérdésével. Az Egyensúly Intézet független agytröszt 2024 tavaszán megjelenő szakpolitikai javaslatában ezzel foglalkozik, döntéshozók, szakértők és művészek bevonásával. A készülő szakpolitikai anyagról Filippov Gáborral, az agytröszt kutatási igazgatójával beszélgettünk. LEVKO ESZTELLA INTERJÚJA.
A SAROKBA ÁLLÍTOTT CARPE DIEM Tom Schulman: Holt költők társasága / Kultúrbrigád, Átrium
Hogyan „élj a mának”, ha a „ma” tele van keretekkel, amik börtönbe zárnak és elutasításokkal, amik elnyomják a benned rejlő vágyakat? A Holt költők társasága jó ürügyet szolgáltat arra, hogy ilyen, egyre aktuálisabbá váló kérdésekről gondolkodhassunk. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
IRÁNYÍTOTT ÉGÉSOur Ecology: Toward a Planetary Living / Mori Art Museum, Tokió
A Mori Art Museum alapításának huszadik évfordulóját nagyszabású és igen aktuális kiállítás megrendezésével ünnepli. Az Our Ecology: Toward a Planetary Living című tárlatban a neves múzeum harmincnégy kortárs japán és külföldi művész alkotásain keresztül ad összetett képet a klímaválságról, annak hatásairól, ember és természet viszonyáról, a múlt bűneiről és a jövő művészeti lehetőségeiről. CSEH DÁVID ELEMZÉSE.
SZAKÁCSOK, KUKTÁK ÉS NÉHÁNY SZÉDELGŐ KONYHAKÉSAlonso Ruizpalacios: La cocina – A konyha / 74. Berlinálé
Bokáig meggyes kólában tocsogó Rooney Mara ad szexepilt a zsigeri kreativitásában lélegzetelállító, a 74. Berlinálét elementáris erővel berúgó versenyfilmnek. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
„BAGEL VAGYOK EGY TÁL VAJAS ZSEMLE KÖZT!”Barbra Streisand: My name is Barbra
Az idén nyolcvankét éves szupersztár a kilencvenes évek végén ígérte meg először, hogy megírja autobiográfiáját, de állítása szerint mindig akadt más dolga. A tavaly novemberben megjelent, közel ezeroldalas kötetet a New York Times egyik kritikusa – szerényen – a memoárok anyjaként emlegette, más nagyágyúk az év legjobb nem-fikciós könyveként. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
TÖRTÉNET A BIZALOMRÓL ÉS AZ ÖNBIZALOMRÓL David Seidler: A király beszéde / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
A székesfehérvári a nyolcadik magyar bemutató A király beszéde című darabból, amelyet a Tom Hooper által rendezett nagy sikerű film után a forgatókönyvíró, David Seidler adaptált színpadra. De miért érdekli a (magyar) közönséget ilyen nagyon VI. György király beszédhibája? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
PSYCHOMunkában a zene – Félelem, rettegés, feszültség / Magyar Zene Háza
Pirisi László „zenemunkás” „Munkában a zene” című beszélgetéssorozatának legújabb, január 31-én a Magyar Zene Házának előadótermében rendezett eseménye a félelem, a rettegés és a feszültség témáját járta körül Grisnik Petra érzékeny közreműködésével. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Hirdetés
MODERNIZÁLT FEUDALIZMUSBoross Martin: Nyersanyag
Rokonszenves polgármester, virágzó uborkabiznisz, művészeti foglalkozásra nyitott gyerekek: elsőre ilyennek tűnik Pusztaszomaj, ahová budapesti filmesek érkeznek nyári szakkört tartani. Azonban pár nap alatt kiderül, hogy a meseszerű fejlődés mögött adósságspirálba kényszerített, megvezetett napszámosok, korrupciós ügyektől hemzsegő hivatal és omladozó vályogházak állnak. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
ÖRDÖGI UNIVERZUMOK A CROISETTE-EN Jonathan Glazer: The Zone of Interest és Jessica Hausner: Club Zero / 76. Cannes-i Filmfesztivál
Szikár és rideg konstrukciók rejtik el és fedik fel a borzalmak univerzumait az idei Cannes-i fesztivál két szenzációs versenyfilmjében. Kísérteties visszafogottság és hátborzongató szembesítés Jonathan Glazer és Jessica Hausner legújabb munkáiban. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
AMIKOR MINDEN EGYÜTT VANKevin Spagnolo, Aurélien Pascal és Théo Fouchenneret koncertje / Zenakadémia
Egy koncert, amelyen egyszerre három kivételes hangszeres előadó lép pódiumra. Egy este, amelynek során egy mellőzött műfaj remekei szólalnak meg. Egy műsor, amelynek három száma közül kettő méltán nevezhető felfedezésnek. Két óra, amelyet a jelenlévők a fiatalság és az elhivatottság ünnepeként élnek át. Kevin Spagnolo, Aurélien Pascal és Théo Fouchenneret nevét érdemes megtanulni. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
HÚSLEVESBEN FŐTT SZERELEM Tran Anh Hung: La passion de Dodin Bouffant – A szenvedély íze / 76. Cannes-i Filmfesztivál
A legjobb húsleves, amit valaha enni fogsz, a mozivásznon gőzölög. A vietnámi Tran Anh Hung versenyfilmje kulináris élvezetek soha nem látott gyönyöreibe burkolja Juliette Binoche és Benoit Magimel szerelmét. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
A SZÜRKE SZATÍRA ÁLLATI HÉTKÖZNAPJAI Szécsi Noémi: Rohadt állatok
Szécsi Noémi ezúttal állatmeséket ígér felnőtt közönségnek. A Rohadt állatok kortárs tematikája szervesebben kapcsolódik legutóbbi fikciós könyvéhez, az Egyformák vagytokhoz, mint korábbi szövegeihez. Milyenek a hétköznapok a Biokertben magas pozícióban lévő élőlények számára? Erre ad feleletet a kötet. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA.
A MELEG ZSIDÓ KENGURU TOLLAT RAGAD Barrie Kosky önéletrajzi kötetéről
Az Európában dolgozó ausztrál operarendező, Barrie Kosky nevével sok magyar operarajongó a pandémia időszaka alatt ismerkedett meg: ha volt az időszaknak pozitív hozadéka, az a tőle is hozzáférhető operafelvételek számának megugrása. De kicsoda Kosky valójában? NOVOTNY ANNA ÍRÁSA.
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY ELSZALADT ÉLETEKHEZLine Knutzon: Közeleg az idő / Nézőművészeti Kft. a Szkéné Színházban
A kusza történéseivel, távolított alakításaival helyenként legalább vicces előadásban Kovács Lehel rendezése a langyosan telő évek szürreális időélményét, üres foltjait sokkal inkább bosszantóan hozza létre, mintsem azt művészi értelemben lenne képes megmutatni. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
ILYENEK VOLTUNK/VAGYUNK? Útitársak – Fellow Travelers / SkyShowtime
A kritikusok által agyonajnározott és halálba hájpolt, önmagát többek között politikai thrillerként definiáló Útitársak inkább softpornóba hajló, középszerű melodráma, melynek hőseivel kimondottan nehéz empatizálni, főleg nyolc részen keresztül. SUGÁR BERTALAN KRITIKÁJA.
PÁLCÁK KIRÁLYAIA karmestermítosz a moziban
Az elmúlt években a popzene ikonikus alakjairól szóló dokumentum- és játékfilmek mellett a klasszikus zenei világ szereplőiről szóló alkotások is megjelentek a populáris kultúra látómezején. A filmgyártás a könyviparhoz hasonlóan mitikus alakok magánélete után kutat, és tekintetét a magával és a világgal küzdő karmester ambivalens személyiségére irányítja. WAGNER SÁRA ÍRÁSA.