„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai
AMIKOR A PARA AZ ÚR A FEJBEN Kelsey Mann: Agymanók 2
Minden idők egyik legjobb animációjának folytatása nem lett minden idők másik legjobb animációja, de az Agymanók 2 így is visszaad valamit a Pixarba vetett, az elmúlt években megtépázódott hitünkből. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
„A SOKFÉLESÉG SOKFÉLESÉGET SZÜL” Kreatív kórusélet a mai Magyarországon
A magyar kórusélet az elmúlt években új lendületet vett, és a populáris kultúra részévé vált. Az egyik legismertebb közösséget, a Soharózát hallhatjuk és láthatjuk például Jónás Vera, Harcsa Veronika és Presser Gábor oldalán. A kórusoknak már nem csak nyári, de téli éjszakája is van, a XII. Kórusok Éjszakája júniusban kerül sor. De mi a kórus, hogyan definiálható a kortárs kóruskultúra, jelen vannak-e még a kóruskultusz szocialista gyökerei, és mitől is egyedi egy kórus? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Remes Zsófiával, a Soharóza egyik tagjával. WAGNER SÁRA ÖSSZEÁLLÍTÁSA.
JUST A PERFECT DAY: BARANGOLÁSOK BUDAPESTEN AZ ÁRNYAS ÚTTÓL A VÍZTORONYHÁZIG Budapest100 – ’70-es évek
A Budapest100 programjai nagy lépést tesznek azért a szemléletváltásért, amiért az építészet kommunikálásával foglalkozó intézmények is dolgoznak: tudatosítják, hogy az építészet közügy, és a kultúránk elválaszthatatlan része. ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.
KONTRASZTOK Pannon Filharmonikusok: Fény és árnyék tánca / Kodály Központ, Pécs
Május 17-én Keller András állt a Pannon Filharmonikusok vendégkarmestereként a Kodály Központ hangversenytermének pódiumán. A műsoron Mozart D-dúr, „Haffner”-szimfóniája és K 453-as G-dúr zongoraversenye, valamint Beethoven 7., A-dúr szimfóniája szerepelt, a versenyműben Berecz Mihály szólójával. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
Hirdetés
KORTÁRSUNK, AZ ARTISTA MUCH – újcirkusz hétvége / Trafó
A cirkusz kiment volna a divatból? Ugyan! Egy ideig tán úgy tűnt, de ez a múlté. Az artisták mindenütt ott vannak – már a spájzban is –, és milyen jól teszik! A fővárosi közönségnek ezen a téren sem lehet panasza. Nemcsak a főként hagyományhű Nagycirkusz (a városligetire gondolok, nem a Kossuth térire) mulattatja nem apadó sikerrel a nagyérdeműt, de a műfaj felnőtté érett kortársi ága is házhoz jön. UPOR LÁSZLÓ BESZÁMOLÓJA.
A NÉZŐK KÉPJÁTÉKA Rényi András: Rembrandt. A képek színjátéka
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BETON.HOFI ÉS A TÖBBI VAGÁNY KÖLYÖK Beton.Hofi: 0
„Neked riadalom az Orczy tér, nekem élet és irodalom” – fogalmazza meg Beton.Hofi (Schwarcz Ádám) a Tükörterem című számában „költői hitvallását”. Ebben a mondatban felfedezhető népszerűségének kulcsa is. Ő azt nézi, amitől sokan elfordítjuk a fejünket. Mindenben megmerítkezik, majd belső megéléseinek és a külvilág zajainak esszenciáját adja. 28-as villamoson kihallgatott beszélgetés, kiabálás a lépcsőházban – személyes élmények, félelmek, kételyek és „kerületi klasszikusok” sűrűsége. TÓTH-GYÓLLAI ORSOLYA LEMEZKRITIKÁJA.
KINEK A MÉLTÓSÁGA? A Trafó és a TÁP Színház konfliktusáról
A hatalmi pozíció automatikus kiutalása az elismert, adott esetben zsenikultuszt is élvező művészeknek jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a színházi szférán belül számos munkakör, elsősorban a háttérdolgozóké leértékelődjön, hovatovább láthatatlanná váljék. A Trafó és a TÁP Színház konfliktusa ezt is példázza. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA.
VARJÚNAK VARJÚ A FIA Szabó Réka–Szünet Együttes: Kár / Jurányi Ház
Szabó Réka, a T/Szünet Együttes rendezője ismerteti a közönséggel, hogy ez a közösségi előadás párhuzamosan készült négy másik, az Európai Unióban működő társulatéval – kivetítőn látjuk is a közös kezdést. Hozzávetőleg tíz perc varjúmozgást követhetünk a résztvevő városok közterein. PROICS LILLA KRITIKÁJA.
GENGSZTEREK ÉS CSIRKÉK Úriemberek / Netflix
Az ember vagy túlél a dzsungelben, vagy szimplán létezik az állatkertben. Eddie apja örökségének köszönhetően Maugliként csöppen az erőszakkal, droggal, alkohollal, vérrel és verejtékkel átitatott abszurd alvilágba, ám az esőerdő agresszívan szorító karjaiból csak úgy találja a kiutat, hogy közben egyre mélyebbre süpped a bűn mocsarában. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
A Z GENERÁCIÓ A HÁRMAS ÚTNÁL Romankovics Edit: Cs & T / Harlekin Bábszínház
Miért kell Csongornak Tündét végigkergetnie a fél világon, mire sikerül összejönniük, ha egyszer már a mű elején is szeretik egymást? A Harlekin Bábszínház Cs & T című tantermi előadása erre a kérdésre ad egy gimisek számára is átélhető, logikus magyarázatot. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
„TUDOM, MIT ÉREZHETSZ MOST, BRAD…”Roy Lichtenstein / Albertina, Bécs
A Roy Lichtenstein születésének százéves évfordulója alkalmából nyílt bécsi kiállítás összetett képet ad a művész életéről, alkotói módszeréről, valamint a pop art irányzatára és a 20. századi művészettörténetre tett hatásáról is. Egyszerre szórakoztató és tanulságos tárlat, amelyben gondos válogatást kapunk a munkáiból, legyen szó a korai pop art kísérletekről, a művészeti parafrázisokról vagy a későbbi, elégikusabb, formalista alkotásokról. CSEH DÁVID ELEMZÉSE.
EMLŐSÖK ÉS CSALÁNOZÓK Martin Rauhaus: De kié lesz a kutya? / Orlai Produkció, Belvárosi Színház
Csalódik az az állatbarát, aki cukiságfaktort orrontva a cím mögött, kutyaművész színrelépésével számol. Igaz, az Orlai Produkció friss bemutatójának címszereplője úgy is hatással van a cselekményre, hogy személyesen nem jelenik meg a színen – ám ez elmondható egy másik, legtöbbünk számára jóval kevésbé vonzó állatról, a medúzáról is. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Hirdetés
UGRÁSSZERŰ Pannon Filharmonikusok: Alfa és omega / Müpa Budapest
Alig néhány nappal a 9. szimfónia ősbemutatójának bicentenáriuma előtt Gérard Korsten és a Pannon Filharmonikusok együttese az 1. szimfóniával párban adta elő a „végső eszközt” kijátszó és kollektív erőpróbának beillő remekművet. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
„HOZTAM NEKED ALGAMASZKOT” Kincses Réka: Karácsonyozzatok velünk vagy ússzatok haza / Örkény Színház
Ropog és pattog ez a darab, mint a gépfegyver vagy a vadászfegyver, amit annyiszor emlegetnek benne. Lőnek is, igen, ráadásul egymásra; családi lövöldözés a színházban, na jó, nem golyókkal, hanem szavakkal, de ezek a szavak nem vaktöltények, hanem nagyon is élesek. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: URBANOVITS KRISZTINA ÉS SZÁGER ZSUZSA
Az egykori kaposvári társulatból kivált két színésznővel, Urbanovits Krisztinával és Száger Zsuzsával beszélgetünk, akik valóra váltották a vágyaikat. Ahhoz, hogy elkezdjék a saját színházukat csinálni, megteremtették a formát. Azóta is folyamatosan dolgoznak azon, hogy fenntartsák maguknak és meghívott kollégáiknak a lehetőséget, hogy azzal foglalkozzanak, ami érdekli őket. Ez színésznőktől manapság is merész elképzelés, akkoriban pedig egyenesen kivételes volt. A beszélgetésből kiderül, hogyan működik máig, hogy az általuk meghívott rendezők az ő elképzeléseikből és szándékaikból kiindulva, velük kooperálva dolgoznak. És megtudtuk, mit takar a rövidítés a társulat nevében: KV.
EGY SZEGÉNY KASZKADŐR PANASZAI David Leitch: A kaszkadőr
A kaszkadőrből filmrendezővé avanzsált David Leitch legújabb (romantikus) akciómozijában szeretné leróni a tiszteletét Hollywood névtelen hősei előtt, akik közé egykor maga is tartozott. A gond az csupán, hogy A kaszkadőr elnagyolt forgatókönyve csak részben teszi ezt számára lehetővé. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
ROKONOK RELOAD Móricz Zsigmond-TÁP Színház: Rókonok / Trafó
Kevés aktuálisabb szöveg van a magyar irodalomban Móricz Zsigmond Rokonok című regényénél. A magyar polip természetrajzát írja le, mely az eltelt időben sem változott sokat. DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA.
A LÉNYEGET NEM ÉRINTŐ PÉNISZNAGYOBBÍTÁS Peer Krisztián–Hegymegi Máté: K – mint kontroll / Stúdió K
A művészetről, az alkotásról, és főképp a független színházról az esetek többségében a szabadság terepeként gondolkodunk. De mi van, ha nincs teljesen igazunk? – teszi fel a kérdést a K – mint Kontroll című előadás a Stúdió K Színházban, Hegymegi Máté rendezésében. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
LEVÉLTELEN ÁG A sógun / Disney+
A James Clawell regényét adaptáló új sorozat kétségkívül imponáló alkotás, s méghozzá olyannyira az, hogy e sorok írója szinte hajlamos lenne „nyolcszoros kerítés” mögé rejteni kisebb-nagyobb fenntartásait. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
MEGÉLT ÉS MEGÉRTETT HAGYOMÁNY Uitz Béla és az orosz ikon. Avantgárd / Kassák Múzeum
Uitz Béla Kassák Lajos sógora. Uitz Béla, a festőművész. Uitz Béla, a kommunista. Uitz Béla sokféle címkét kaphatott volna élete során, bár legkevésbé se bekategorizálható figurája a magyar képzőművészet történetének. Uitz Béla és jelenleg a Kassák Múzeumban látható festményei a megértésről és túlélésről, a múlthoz való kapcsolódásról mesélnek. SOMOGYI ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
EGY KICSIT MÉG ÉRTELMETLENEBB HALÁL Arthur Miller: Az ügynök halála / Centrál Színház
Míg Arthur Miller eredetijében a múlt számtalan szellemképe kínozza Willy Lomant, addig a Centrál Színházban látható, Alföldi Róbert által rendezett Az ügynök halála elsősorban a jelenre koncentrál, bezárva a távlatokat egy nyomasztó nappaliba, ami az ügynök halála után csak szebb lesz, mint életében volt. KISS LÓRÁNT KRITIKÁJA.