Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

JUST A PERFECT DAY: BARANGOLÁSOK BUDAPESTEN AZ ÁRNYAS ÚTTÓL A VÍZTORONYHÁZIG

Budapest100 – ’70-es évek
2024. máj. 26.
bp100 2024 revizor online
A Budapest100 programjai nagy lépést tesznek azért a szemléletváltásért, amiért az építészet kommunikálásával foglalkozó intézmények is dolgoznak: tudatosítják, hogy az építészet közügy, és a kultúránk elválaszthatatlan része. ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.

Tele vagyok új élményekkel: három nap leforgása alatt sétáltam a józsefvárosi kertek alatt és az óbudai kísérleti lakótelepen, budai társasházak teraszáról élveztem a májusi zöldet, jártam a Budaörsi úti MTA Kutatóház süketszobájában és az újpalotai Víztoronyház 18. emeletén. Az utolsó nap zárásaként pedig a Ganz utcai társasház lakóinak a hetvenes évek popkultúrájából szemezgető vidám kvízjátéka után már ismerősként köszöntöttük egymást a közeli söröző teraszán más „barangolókkal”. Többekkel különböző helyszíneken és időpontokban újra meg újra összefutottam: ilyenkor egy halvány mosollyal nyugtáztuk, hogy összehangoltuk a menetrendünket. Persze sok építésszel találkoztam, de a fesztivál láthatóan hatásosan szólítja meg a nagyközönséget, a különböző generációkat, és ezzel máris nagyot tett azért a szemléletváltásért, amiért az építészet kommunikálásával foglalkozó intézmények is dolgoznak: tudatosította, hogy az építészet közügy, és a kultúra elválaszthatatlan része.

Az először 2011-ben megrendezett Budapest100 építészeti-kulturális fesztivál a Kortárs Építészeti Központ és az OSA Archívum kezdeményezésére indult el, és azóta évente várja a város felfedezése iránt nyitott érdeklődőket. Érdeklődésből nincs hiány, stabilan több ezer látogatót vonz az ingyenes eseménysorozat, aminek elsődleges célkitűzése „bemutatni a pincétől a padlásig a házakat, megismerkedni a lakókkal és hozzájárulni új közösségek kialakulásához.” Az évente új tematikára felfűzött fesztivál programjának összeállításán, a lakóközösségek vagy intézmények megkeresésén, meggyőzésén, a házak kutatásán nagy szerkesztőgárda és számos önkéntes dolgozik minden évben lelkesen. Sokan várják évről évre izgatottan a megnyíló házak listáját, a kis létszám miatt regisztrációköteles programokra néhány óra alatt elfogynak a helyek. A fesztiválra külföldön is felfigyeltek, több korábbi nemzetközi elismerés után 2023-ban a Budapest100 „A polgárok bevonása és tudatosítás” kategóriában Europa Nostra díjat nyert, és módszertanát mint jó gyakorlatot más országokban is átvették már. A tematikus városi séta műfajának sikerét jelzi, hogy az elmúlt években alaposan kiszélesedett az elérhető programkínálat. A Budapest100 május 10-i sétanapjának tematikus vezetései a KÉK új projektje, a ModernTéka keretében valósultak meg. A késő modern épített örökség adatbázisa hamarosan publikus, a sétaútvonalak egy interaktív online térkép segítségével bármikor bejárhatóak lesznek.

budapest100 revizor online

budapest100 revizor online

Az idei kiadásban az ötvenéves házak, vagyis a ’70-es években épültek nyitották ki kapujukat, kertjüket, lépcsőházukat, teraszukat, akár teljesen privát tereiket is (összesen 36 cím). Az idő mintha exponenciálisan gyorsulna, a hetvenes évek hamarosan távoli múlt lesz. Nem kétséges, hogy a korszak kutatása nem halogatható. Már sok a lezárt életmű, de néhányan még élnek az évtized építészetét meghatározó alkotókból, akiket ki lehet faggatni az emlékeikről, például az Budaörsi úton magasodó MTA Kutatóház tervezőjét, Tóth Dezsőné Schilling Erzsébetet. Varga Levente Lévay utcában álló, kiemelkedő minőséget képviselő négylakásos háza mára lakatlan (az építész 2019-ig, haláláig itt élt), de ezen a hétvégén kötelező zarándokhellyé vált, ugyanis elbontása nyáron várható. A Fővárosi Önkormányzat az elmúlt években több száz olyan épületet vagy épületegyüttest részesített helyi védelemben, „amelyek a város hangulatát meghatározó építészeti értékkel bírnak” – írja Erő Zoltán, Budapest főépítésze. A kiválasztott épületekre irányuló gondoskodó figyelem és jogi szabályozás remélhetőleg elegendő ahhoz, hogy ezeknek a házaknak ne csak letűnt múltjuk, de aktív, használatban töltött jövőjük is legyen.

Az idei Budapest100 kiadás szakmai kurátora Kovács Dániel, akinek a hétvége keretében mutatták be új, Szocreál és késő modern Budapest című könyvét (Gulyás Attila fotóival, kiadja Könyves László Könyvműhelye), ami 420 szócikkel, a házakat sétaútvonalak szerint rendezve ad alapos áttekintést a főváros 1950–89 közötti építészetéről. A hetvenes évek a lakótelepek intenzív építése és az állami tervezővállalatok kötöttségekkel terhelt időszaka, megítélése előítéletekkel és negatív felhangokkal teli. Ki szerint ronda ez a ház? – indult az egyik épületbejárás a látogatók bevonásával. A mára beszürkült házak felépülésükkor, az eredeti alkotói szándék szerint lehettek színesek és kívül-belül finom részletekkel gazdagítottak: az MTA kutatóházának egyedileg gyártott, egykor csillogó fehér vasbeton ablakpaneljeit sárga redőnyök élénkítették, az Árnyas úti társasház mélykék pécsi pirogránit borítást kapott (ami már csak töredékeiben van meg) és a lépcsőházban színes mozaikokat, ahogy a Ganz utcai társasházat (tervező: Kökény Ágnes) viszont ma is egyedivé teszik a tekintetet vonzó kék kerámia mellvédek.

budapest 100 2024 revizor online

A fotók forrása: Budapest100

A mostani szerencsésen napsütötte hétvégén a programfüzetet követve besétáltam az újpalotai lakótelep elhagyott acélszerkezetes iskolájának (tervezte: Kévés György) faparkettás, fényárban úszó tornatermébe, ahova ugyan már tör be a növényzet, de a MOME Építészeti Intézet hallgatóinak az épületre vonatkozó újrahasznosítási ötletei megmutatták a jövő optimista változatát is. Eljutottam a Kis-Svábhegy tetején álló körpanorámás „mikrofonházakhoz” (Álom utca 16–18., tervező Drávai Tamás), Zugliget madárcsicsergős, bodzaillatú utcájának plasztikus fehér mellvédekkel játékossá tett Árnyas úti társasházáig (tervezők Perczel Anna és Vadász György), ahol a jókedvűen nézelődő, beszélgető, alkalmilag összeverődött társaságot a hetvenes évek zenéit keverő dj vitte bele a jóleső nosztalgiahangulatba, Lou Reed szólt éppen, a Perfect Day
A város bejárásához szintén nagy kedvet csináló Budapest Nagyregényben Karafiáth Orsolya írt a XV. kerületről. Története kamasz szereplői az újpalotai Víztoronyház (tervezők: Tenke Tibor, Mentes Endre) 18. emeleti, belső kétszintes, teraszos műteremlakásában lógnak: „Én le se szarom ezt a várost, mondta Prosztó, de a tekintetében, amivel a panorámát, a háztetők sorát, arrébb a Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbjét pásztázta, teljesen más tükröződött. Először mentek fel Annával a tetőre.” Ezzel az olvasmányélménnyel lifteztem fel most én is a legfelső emeletre sokadmagammal, és bár a lakásokba sajnos nem lehetett bemenni, a folyosó ablakain kinézve derűs hangulat kapott el. Hogy Budapest egy elképesztően izgalmas város, arra jó újra és újra ráismerni.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek