Hirdetés
Marcin Wicha regényében a gyászmunka útját családtörténeti mankókkal járja végig (?). A szűkebb közösség történetében pedig ott a lengyel társadalom 20. századi múltja és ez így egyben ott kísér(t)i az elbeszélőt is. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
Hétköznapi emberek hétköznapi történetei, de mindegyikben ott feszül a dráma. Magányról, kitaszítottságról, halálról, nehezen élhető életekről. Az elmúlt öt év írásainak gyűjteménye – róluk, rólunk. Tükör. Az Ahonnan látni az eget című kötet apropóján beszélgettünk Tóth Krisztinával. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
A Man Booker-díj mellett a 2019-es Nobel-díjat is elnyerő Olga Tokarczuk nagyregénye Jakub Frank 18. századi misztikus zsidó eretnekmozgalmának története. Valóságos helyszíneken mozgatja valóságos történelmi szereplőit, élükön a híveit a kikeresztelkedésig szédítő szélhámos vagy próféta Jakubbal. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.
Hirdetés
Marcin Świetlicki könyvének végén megtaláljuk Krakkó városának regénybeli kocsmatérképét, de nem valószínű, hogy ezen felbuzdulva indulnánk egyszer kocsmatúrára a valóságos Krakkóban, ha a jósorsunk odavisz. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.
Szokták mondani, hogy a klasszikus történelmi művek alapvetően irodalmi természetűek. Azt hiszem, ez A pokolba és vissza „természetéről” is elmondható. Nem feltétlenül a történeti elbeszélés fikciós elemeire gondolok, vagy a szerző stílusára, hanem a mű, ha szabad ezt a kissé patetikus szót használnom, megvilágító erejére. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
A rákosligeti házban, ahol Kner Piroska élt, az új lakók a felújításkor találták meg a különlegesen szép papírra kézzel írt receptgyűjteményt. Évtizedekig őrizgették, majd néhány éve visszaajándékozták Gyomaendrődnek. Parti Nagy Lajos felkérésre írt belőle élet-kisregényt. Az Árnyékporocskáról és a Szakácskönyvről Mautner Zsófiával és Parti Nagy Lajossal beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Kovács Ákos magát nem is igazán zenésznek, hanem dalköltőnek, festőművésznek, filmrendezőnek, és – immár, novelláskötete megjelentével – írónak tartja. Egy igazi reneszánsz embernek. KONOK PÉTER KRITIKÁJA.
Saly Noémi mint szépíró? Igen, új könyvében így mutatkozik be, bár az írások forrásmegjelöléséből kiderül, szépírói múltja több évtizedes. Antológiákban, folyóiratokban 1995-től jelentek meg elbeszélései, kisprózái, ezeket párosította most személyesebb hangú várostörténeti, szociográfiai és gasztronómiai esszéivel. DOMJÁN EDIT ISMERTETŐJE.
Béres János furulyaművész, zenepedagógus és rádiós szerkesztő-riporter visszaemlékezéseinek nemrég megjelent vaskos kötete nem érdektelen, ám sok szempontból problematikus olvasmány. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Itt van egy új kötet, a Bálnadal, melynek versei – műfajban, témákban és versformákban – folytatni látszanak mind a lírai, mind az epikus oeuvre-t. Mégpedig összegző módon. Például egy hibrid műfajjal. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.
Látszatra kedves alkalmi munka: fölbukkan egy több mint száz éve írt szakácskönyv kézirata, eltervezik, hogy kiadják, s mivel a szerző a nevezetes Kner család tagja, felkérik a híres írót, hogy szórványos dokumentumok alapján írjon „valamit” Beczkóyné Kner Piroskáról. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Hirdetés
Idén végre új Szymborska-könyv jelent meg magyarul. Az 1996-ban irodalmi Nobel-díjat kapott költő életműve valóban válogatott, rá is igaz a bon mot, hogy csak a jó verseit írja meg. Közel tíz évvel halála után versei, a költészethez és az élethez való viszonya semmit sem vesztett értékéből, aktualitásából. Egy 20. századi költő kortalan szövegei magyarul: ajándék a 21. századi olvasónak. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
Olga Tokarczuk magyarországi recepciója a kezdeti megkésettség után az irodalmi Nobel-díjnak köszönhetően vett pozitív fordulatot. Pályakép és előzetes, nem csak a magyarul megjelent művek fényében. VAS VIKTÓRIA ESSZÉJE.
Válás, elvált szülők gyereke. Eltávolodott apa, látszólag közömbössé vált gyerek. Mindennapi eset, amire már senki nem kapja fel a fejét. Kalapos Éva Veronika új regényének szereplői rögzített, terápiás monológok segítségével próbálják áthidalni a közöttük ásító távolságot. BORSOVSZKY ÉVA ISMERTETŐJE.
A Víziváros urbanisztikai ínyencség. Duna-bestiárium. Gondolkodás nyelvről és identitásról. Krimi. Felnövéstörténet. Hosszú, regényes esszé az épített környezetről. Magánmitológia-gyár. HUTVÁGNER ÉVA RECENZIÓJA.
Borbély Szilárd posztumusz, töredékes esszéregényének, a Kafka fiának csendje egy zsidó temető hallgatása. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA
Bronka Nowicka díjnyertes első kötetében negyvennégy rövid történet olvasható. Főszereplőik tárgyak és emberek, négy generáció tagjai, ahogyan egy gyerek látja őket. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
„Filológusként állandó feladatom, hogy minden helyzet és minden kör nyelvi sajátosságát megfigyeljem, és eközben magam egészen színtelenül és semleges módon beszéljek, s most kiderült, környezetemnek mégis sikerült kártékony hatást gyakorolni rám.” KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
Gerlóczy Márton új regénye egy családtörténeti sorozat első része. A szerző – illetve elbeszélője – előző kötetében, a Mikecs Anna: Altatóban családja anyai ágáról írt, most pedig sort kerít az apák történetére. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA.
Felmérhetetlen, mennyit is köszönhet az utóbbi bő fél évtized magyar kultúrája az Arcanum Digitális Tudománytár szolgáltatásának. A tény, amit akkor sem árt leszögezni, ha ezzel akarva-akaratlan a reklámozás terepére téved a sokszorosan lekötelezett skribler. LÁSZLÓ FERENC HÁLAÉNEKE.