A Man Booker-díj mellett a 2019-es Nobel-díjat is elnyerő Olga Tokarczuk nagyregénye Jakub Frank 18. századi misztikus zsidó eretnekmozgalmának története. Valóságos helyszíneken mozgatja valóságos történelmi szereplőit, élükön a híveit a kikeresztelkedésig szédítő szélhámos vagy próféta Jakubbal. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.
„A háború egy kissé lelassult, talán ez egy viharos támadás előtti csend. Rengeteg üzletet magára hagytak, amelyek most elsötétített kirakatokkal csábítják magukhoz a fosztogatókat.” IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.
Anna Politkovszkaja orosz újságírónőt 2006. október 7-én ölték meg Moszkvában. A saját házának liftjében lőtték le, az elkövetés módja bérgyilkosságra, megrendelt kivégzésre utalt. IVÁN ILDIKÓ KRITIKÁJA.
Marcin Świetlicki könyvének végén megtaláljuk Krakkó városának regénybeli kocsmatérképét, de nem valószínű, hogy ezen felbuzdulva indulnánk egyszer kocsmatúrára a valóságos Krakkóban, ha a jósorsunk odavisz. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.
Boris Viant elsősorban a francia avantgárd írójaként, de műfordítóként és dzsesszzenészként is ismeri a közönség. De ismeri Vernon Sullivan krimiíróként is, ezen álnéven írta híres Köpök a sírotokra című szatirikus bosszúregényét. A Nem úszhatjuk meg töredékét évtizedekkel Vian halála után egészítette ki az OuLiPo művészcsoport. Lássuk, hogyan. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.
Mit érdemel az szerző, aki az utolsó oldalakon képes coelho-i spiritualizmusba fojtani egy szinte végig működőképes bűnregényt? A mellékelt ábra szerint világhírt és előkelő helyet a The Wall Street Journal listáján. E titkokban bővelkedő regény kapcsán számomra ez jelenti a legnagyobb rejtélyt. IVÁN ILDIKÓ KRITIKÁJA.
Guzel Jahina nagyregényének helyszíne egy volgai német telepesfalu, ideje pedig az 1910-es évek végétől kezdődő két évtized. Az idő, a tér és az emlékezet Jacob Bach, a főhős birtokában van, egészen addig, míg ő maga el nem távolodik a falutól. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.