Két éven belül a harmadik közel ezeroldalas regénnyel jelentkezik a Magvető, s ezek mintha mind Németország történetének irodalmi feldolgozására tennének kísérletet a XX. század második felében. DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA.
Az 1981-ben született Lanczkor Gábor mindig is koraérettségével tűnt ki nemzedéktársai közül, abból a nemzedékből, mely az utóbbi pár évben meghatározó szereplője lett a kortárs magyar irodalmi életnek. DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA.
W. G. Sebaldnak (1944-2001) immár a harmadik könyvét olvashatjuk magyarul. Az eredetileg 1990-ben megjelent Szédület. Érzés. a szerző első szépprózai műve, és mint ilyen, műfajteremtő alkotás. DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA.
Milyen a próza hétköznapi ruhája? Könnyen olvasható és hordható. Ideális viselet metró- és villamosutakhoz, bevásárláshoz, balatoni kiruccanáshoz. Szolidan elegáns, ízlés szerint egy csipetnyi humorral vagy csillogással. DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA.
A második verseskötet elmélyítése, kidolgozása és kimerítése is az első könyvben szuverén költői nyelvvel felvázolt világnak: az átlátszó városba beköltöznek a lakók, s a lírai elbeszélő rezignált iszonnyal veszi tudomásul, hogy mind ő maga, mégis mind idegen. DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA.
Proust mellett talán Szentkuthy a másik olyan szerző a világirodalomban, akiről elképzelhető, hogy művei kapcsán divatbemutatót tartsanak; ahogy ez meg is történt a Petőfi Irodalmi Múzeumban a tavalyi Szentkuthy-centenáriumot ünneplő kiállítás nyitó- és záróeseményein. DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA.
Velencében az ember eltölt életében legalább néhány napot, akkor is, ha japán, nekünk, magyaroknak pedig, akik itt lakunk a szomszédban, egyenesen kötelező. Látatlanban is mindenki ismerni véli, mégsem veszít semmit titokzatosságából – miért? DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA.
A magyar nőirodalom anyahajója? Novelláskönyv? Vallomásgyűjtemény? Női látlelet a XXI. századi Magyarországról? Nehéz eldönteni, de talán mindez együtt a Szomjas oázis. DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA.