„Dramolett” – így jelölte meg Esterházy Péter szép, szellemes, bájos színjátékának műfaját, ravasz naivitással rábízván magát a befogadó jóindulatú műveletlenségére: erről a műfajról úgysem lehet tudni semmit. MARGÓCSY ISTVÁN KRITIKÁJA.
Margócsy István
NEM-EUKLIDESZI SZÍNJÁTÉK
Tovább a cikkhez
KIS MAGYAR BIEDERMEIER Varró Dániel: Szívdesszert
Mennyire örvendett, s joggal, a mai magyar költészet baráti köre pár évvel ezelőtt, mikor Varró Dániel első kötete (Bögre azúr) megjelent. MARGÓCSY ISTVÁN KRITIKÁJA.
A SZÉLSŐSÉG MINT KÖZHELY Alföldi Róbert: Nyugalom
Ha egy nem-beavatott néző végignézi Alföldi Róbert Nyugalom című filmjét, alighanem felteszi a kérdést: vajon miért is neveztetik e hisztérikus, végtelenül nyugtalan és nyugvásra nemcsak nem találó, de nem is sóvárgó történetet elmesélő film „nyugalomnak”? MARGÓCSY ISTVÁN KRITIKÁJA.
„…KARÁCSONYRA MINDEN KISIMUL…” Térey János: Asztalizene / POSZT 2008
Térey János új darabja furcsa, különleges élményben részesíti befogadóját – akár olvassuk a drámát, akár az előadást látjuk, első, meghatározó benyomásunk az, hogy valami egészen szokatlan művel, valami egészen meglepően stilizált műdarabbal találkoztunk. MARGÓCSY ISTVÁN KRITIKÁJA.