Hogy manapság Illyés Gyula mennyire számít elsüllyedt szerzőnek, az komoly vita tárgya lehetne. De a Magyar Napló új sorozatának szerkesztői feltehetően döntöttek e kérdésben, hiszen a most elindított Irodalmi Magazin első számát teljes egészében a költő életének és művének szentelték, de hogy milyen szándékkal, az nem teljesen világos. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS LAPSZEMLÉJE.
Bán Zoltán András
A LAPPANGÓ SZERZŐ
AZ ENIGMA MARAD Jan Assmann: A varázsfuvola. Opera és misztérium
A neves egyiptológus kötete elején egy Peter von Matt-tól származó mottó áll; eszerint a Hamlet és a Mona Lisa mellett A varázsfuvola „kultúránk harmadik nagy, talányos műalkotása”. Ezzel adott a kötet roppant tétje. Assmann ambíciója nem kisebb, mint hogy, amennyire ez lehetséges, rés nélküli interpretációját adja e talánynak. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
A ZÁRVÁNYLÉT SZÉPSÉGEI Bodor Ádám: Verhovina madarai
Feltehetően senki sem várja vagy reméli, hogy egy 1936-ban született, azaz nem fiatal mester hirtelen megváltoztatja írói stratégiáját, stílusát, epikus világszemléletét. Különösen akkor nem, ha az eddig a szó minden értelmében sikeresnek bizonyult. Mégis úgy tűnik, Bodor Ádám most mintha kissé eltérne a kijárt útjától. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
A KÖNYVKIADÁS NEHÉZSÉGEI Szomory Dezső: A párizsi regény
A második kötete is megjelent a Kosztolányi-művek kritikai kiadásának a Kalligramnál, és ez a rendkívüli színvonal éles fénybe állítja modern klasszikusaink újabb edícióinak kérdését. Szomory műveinek tervezett összkiadása azonban problematikus vállalkozásnak tűnik. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS CIKKE.
FILOLÓGIAI MESTERMŰ Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Végre! – kiálthatunk fel. Elindult Kosztolányi műveinek kritikai kiadása, ráadásul a legmodernebb filológiai elveket figyelembe véve. Irodalomtörténeti pillanat. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
ALIG DEKORATÍV SEMMITMONDÁS „Álmok köntöse” – Magyar írók Bécs-élménye 1873-1936 / Petőfi Irodalmi Múzeum
„Nagy téma”, gondolja még az utcán a látogató, „mely aligha férhet bele három kis terembe”. Nem is fér. Pláne akkor, ha nincs semmiféle koncepció. Vagy ha mégis, az vékony és zavaros. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
FÁD ÉS FÁSULT Ámosz Oz: Rímek életre, halálra
Az 1939-ben Jeruzsálemben született szerző nyilatkozata szerint nem várja ölbe tett kézzel a Nobel-díjat. Legújabb munkája ennek jegyében éppen olyan, amilyennek egy sikeres regénynek lennie kell: felületes, de nem felszínes, okoskodó, de nem mélyenszántó. Limonádé. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
EGY VIDÉKI FIATAL BUDAPESTEN Keresztesi József: A Karácsondi út. A Szőranya és az Új Párduc zenekarok dalszövegeiből
Az 1970-ben Gyöngyösön született szerző egyike a legfelkészültebb magyar irodalomkritikusoknak. Most raptorként illetve punk szövegíróként mutatkozik be, és kötete alapérzületét így foglalja össze: „Gyöngyös mint szellemi létforma”. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS CIKKE.
ÚJABB RETTENETES GYEREKEK Álmodozók / Thália Színház, BTF 2010
Kockázatos vállalkozás egy film alapján színházi előadást csinálni, pláne ha maga a film is részben a filmről mint művészetről szól. A látvány helyébe ekkor az emberek közti szituációk lépnek, s a néző fő kérdése az lesz: mennyire erősek és teherbíróak ezek a helyzetek? BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
RIPACSKODÓ RÉMBOHÓZAT Katona József – Spiró György: Jeruzsálem pusztulása / Budapesti Kamaraszínház, Shure Stúdió
A színlap szerint rémdráma/szomorújáték, amit látunk, és maga a szerző is tragédiának nevezi Katona eredeti művét. Ám a rendező, Almási-Tóth András inkább valamiféle „rémbohózat” felé vitte az előadást, hogy egy másik kortárs író, Márton László kategóriájával éljünk. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
A BORSÓDOBÁLÓ Jancsó Miklós: Oda az igazság / 41. Magyar Filmszemle
Köztudott, hogy a hatvanas-hetvenes években Jancsó Miklós volt az, aki új irányt adott az úgynevezett történelmi film műfajának. Nem kis fordulat volt ez a magyar kultúra történetében… BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
IGOR, A TAPÉTA Coco Chanel és Igor Stravinsky
Köztudott, hogy Stravinsky utálta a filmzenét, nem tekintette önálló művészetnek, csupán tapétának, háttérnek, amely akkor a legjobb, ha úgy viselkedik, mint az étteremben játszó zenekar, tapintatosan szolgáltat aláfestést a fogásokhoz. És most Igorunk is tapéta lett. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS CIKKE.
MEGHÖKKENTŐEN SIVÁR Ady Endre levelezése – III. (1910-1911)
Nagy művészek levelezését vagy naplóit többnyire – a voyeurség mellett – abban a reményben olvassuk, hogy belőle többet megtudunk a Mű keletkezésének körülményeiről, egyáltalán a szerző esztétikájáról vagy világszemléletéről. Ady e téren kielégületlenül hagy. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
A FELTÁMADÁS REMÉNYTELENSÉGE Ambrus Zoltán válogatott novellái
Emlékezve az egykori, még a Kádár-szisztémában virulens Olcsó Könyvtár vagy Modern Könyvtár sikereire, netán látva a mai nyugati paperback kiadások nyomdai-szellemi minőségét, közkedveltségét, folyvást feltámad a honi vágy ezek újraélesztésére vagy meghonosítására. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
DÖNTŐ ÉV Márai Sándor – A teljes napló. 1952-53
Az immár három és fél éve olaszországi emigrációban élő író úgy dönt, hogy feleségével és nevelt fiukkal, Jánossal áttelepül New Yorkba. Második kivándorlása második szakasza kezdődik meg ezzel. Gyötrelmes elhatározás. És alighanem meghatározó a hátralévő harminchét évre. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.