Hirdetés
„Egyszerre csak azt mondta az a költő, hogy de ő eddig soha nem kapott díjat. Semmilyen díjat. Halkan mondta. De nem vádlón, bár rezignáció biztos volt a hangjában. Nem volt fiatal ember, nő. Énnekem ez a könnyen elszürkéllő félmondat nagyon megmaradt.” SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
„Inkább a bonyolultabb utat választja tehát a tulajdonos, amikor ad. Amire én azt mondom, a pénz olyan dolog, hogy már megjárta a maga rögös, kalandos útját, és tiszta, mint kishúgunk alsóneműje a hipózás után, a disznóhús pedig lehet mindenféle külön egyezmények, árukapcsolások révén olcsóbb, mint amennyit ér máskülönben…” SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
„Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,/ Fejfámra sötét lobogóul akaszd/ én feljövök érte a síri világból/ Az éj közepén, s oda leviszem azt” Nem kell jövőbelátási képességet tulajdonítunk a versíró poétának, a mézesheteit élő ifjú férjnek. A romantika korában a szerelmes versek szokásos toposza a halált túlélő szerelem fordulata. Szendrey Júlia személyes szerencsétlensége, hogy az élet ebben az esetben utánozta az irodalmat. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA.
Hirdetés
Miután köztudomásúlag a legrémisztőbb halálozási statisztikák se riasztottak vissza senkit attól, hogy rágyújtson (ráadásul ismeretes a szabály: ami tiltott, az kívánatos), a dohányzásellenes lobbi felismerte, hogy értelmünk helyett egyszerűbb, ha érzékeinkre próbál hatni. JÁSZAY TAMÁS CIKKE.
A Bessenyei György Összes Művei első kötete 1983-ban jelent meg. Az elmúlt negyedszázadban további nyolc kötet megjelenése után a kritikai kiadás sorozatának tizedik köteteként nemrég közreadták Bessenyei legismertebb műveit, a programiratokat. LABÁDI GERGELY CIKKE.
Szegedy-Maszák Mihály Válogatott Műveinek második kötete, a Kemény Zsigmondról írott monográfia először 1989-ben jelent meg. Az akkor, mintegy húsz évi kutatómunka után publikált szöveg az eddigi életművet bemutató sorozat tervezete alapján egyedülállónak tűnik. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
A Diskurzus című lapon csúszik az olvasó keze, mivel csillogó műnyomó papíron jelenik meg. A csúszás az olvasás során alapélménnyé válik, és az észak-déli irányultságot megtartva már Pécsett átlépi az összes megengedett sebességhatárt. SZABÓ LEA CIKKE.
Jókai Budapestje, Budapest Jókaija – e tematikát tárgyazza a folyóirat legutóbbi két száma. Kultusz és ellenkultusz: parókás, zsidós karikatúraalaktól a nemzeti díszkiadásig, az aggkori erotomániától a szoborállításig. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Valami archaikusan, már-már anakronisztikusan felszabadult mesélőkedv fűti Méhes Károly írásait. Mennyiségre is igaz ez, ugyanis ez a kötet – Hollander Emőke meztelenül a címe – nyolcvanöt írást, sokféle hangú és változatos státusú elbeszélést tartalmaz. TAKÁCS FERENC KRITIKÁJA.
Az 1890-ben Kolozsvárott született és 1941-ben ugyanott meghalt költő ma egyike a legnépszerűbbeknek. Szerepe van ebben az újabbkori magyarkodásnak, Trianon-utálatnak éppúgy, mint e líra közérthetőségének, egyszerű szépségének. E kötet komoly támasz lehet a tárgyilagos megítéléshez. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
Rendkívül érdekes tanulmány jelent meg először magyar nyelven az Ókor című folyóirat tavalyi 3. számában. Stein Aurél eredetileg angol nyelvű tanulmánya Nagy Sándor Tigrisen való átkeléséről és az arbélai ütközetről szól. LIGETI DÁVID ÁDÁM CIKKE.
Új könyvsorozatot indított a L’Harmattan kiadó BÓRA címmel. A sorozat alcíme: délszláv női próza a hetvenes évektől napjainkig. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.
Hirdetés
A “betyárvilág” híres-hírhedt, vaskezű felszámolóját állította munkájának középpontjába a kiváló történész. Ötödik Gedeon: a királyi biztos, aki könyörtelenül kiiktatta Macsvánszky Maximot. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Kerek születésnap, rangos díj, elhalálozás: általában e három alkalom ad okot vegyes műfajú, egy-egy alkotó egyéniségét, életét és munkásságát bemutató kötet összeállítására. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A Nyugat-korszak manapság legritkábban emlegetett, az irodalom minden nemében halhatatlant teremtett nagyja feltehetően 1945 táján kezdett bele kamasz- és ifjúkorát visszaidéző önéletrajzi regényébe. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
Horváth János (1878-1961) irodalomtörténeti munkássága a nemzeti nagyelbeszélés, a „nemzeti klasszicizmus” előtte sohasem tapasztalt egységét volt képes megteremteni és szuggesztív erővel, komplexitással láttatni. GERE ZSOLT CIKKE.
Amint a Klubrádió egyik műsorvezetője pár éve oly találóan megállapította: “Farkasházy Teddy egy intézmény!” A sokhelyütt forgó, termékeny szerző vitán felül a Hócipő lelke. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Kereken egy esztendővel ezelőtt heveny lefolyású sajtópolémia robbant ki a kulturális miniszter keretéből a Hócipőnek nyújtott pénzügyi támogatás ügyében. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Tandori Dezső új könyvében – lévén részben pornó – csak úgy hemzsegnek a fekete lyukak. Ráadásul magát a regény műfaját is szinte teljesen elnyeli a nyelv fekete lyuka. Olyan könyvet olvastam, amely sajnos akaratlanul is szójátékok gyártására ösztönöz. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
Folyóirat szerkesztőjétől érkezett a felkérés Sárközi Mátyáshoz: írjon naplót, próbálja ki képességeit ebben a mélyen személyes és bizalmas műfajban ezúttal – ahogy mondani szokás – a legszélesebb nyilvánosság bevonásával, az érdeklődő olvasóközönség szeme láttára. TAKÁCS FERENC ÍRÁSA.
„Aki mindenkit szeretett” – szól a Holmi februári számában az unokaöcs, Alexander Brody visszaemlékezésének találó címe, noha a kései recenzens inkább ezt írná jellemzésül: Akit mindenki szeretett. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.