EGY KICSIT MÉG ÉRTELMETLENEBB HALÁL Arthur Miller: Az ügynök halála / Centrál Színház
Míg Arthur Miller eredetijében a múlt számtalan szellemképe kínozza Willy Lomant, addig a Centrál Színházban látható, Alföldi Róbert által rendezett Az ügynök halála elsősorban a jelenre koncentrál, bezárva a távlatokat egy nyomasztó nappaliba, ami az ügynök halála után csak szebb lesz, mint életében volt. KISS LÓRÁNT KRITIKÁJA.
„A DŰNE 2-T IGAZI MÉRFÖLDKŐNEK TARTOM A KARRIEREMBEN” Beszélgetés Janisch Verával
SZFE-s felvételijéhez Ed Harrist fotózta, a forgatókönyvíráshoz Matt Damon adott neki tanácsot, a magyarul rappelő Kate McKinnon név szerint említette az egyik legnagyobb amerikai late night show-ban. Janisch Verával a Magyarországon forgó nemzetközi filmes munkáiról, az elvarázsolt Nicolas Cage-ről, a vécére vakon, négykézláb mászó Jared Letóról, a legutolsó statisztára is
PACEKBA Dömötör András – Laboda Kornél – Benedek Albert: Mefisztóland / Katona József Színház
Navégre! Nincsen kód és dekód, rejtett utalás, áttételes célozgatás. A Katona József Színház nagyszínpadán a játszók nem kacsintanak össze a közönséggel. Hanem elmondják és megmutatják, mi történik, ha a hatalom mocskos és jobbára tehetségtelen keze lenyúlja a színházat. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
VÉRESEN KOMOLY JÁTÉKOK Martin McDonagh: Hóhérok; Edward Albee: Nem félünk a farkastól / Jászai Mari Színház, Tatabánya
Valóság és fantázia találkozásánál bomlik ki a tragédia a tatabányai Jászai Mari Színház két előadásában is: a Szikszai Rémusz által rendezett Hóhérokban és a Guelmino Sándor által rendezett Nem félünk a farkastól című produkcióban. Mindkettő figyelemre méltó, átgondolt alkotás, amely remek ziccereket tartogat a társulat színészei számára. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
ISKOLÁBA MEGY A SZÍNHÁZ 6. Tantermi Színházi Szemle / Jurányi Ház
Gáspár Máté a 2017-es Tantermi Színházi Szemléről írt cikkében az alábbi témákat és motívumokat emelte ki: zaklatás, hatalommal való visszaélés, lelki és fizikai erőszak, valamint az önérdekből történő másik lealacsonyításának jelenségét. Idén, a 6. Tantermi Színházi Szemlén hasonló problémák kerültek terítékre. BOGYA TÍMEA ÉVA ÍRÁSA.
BORULT A PAPÍRFORMA Elisabeth Leonskaja és a Concerto Budapest hangversenye / Zeneakadémia
Vajon a zenei előadóművészet világában, ahol van szerepe a pillanatnyi inspirációnak, kalkulálhat-e előre a koncertlátogató? Tudhatja-e már az esemény előtt, hogy mire számíthat? Kellő tapasztalat birtokában sokszor nagyon is. Ugyanakkor bárkit érhet meglepetés. Jó példa az utóbbira Elisabeth Leonskaja és a Keller András vezényelte Concerto Budapest legutóbbi hangversenye. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Hirdetés
TANMESE, BOHÓCSIPKÁBANMozart: Il re pastore (A pásztorkirály) / Müpa Budapest
Kedélyes kis előadásra sikerült ez A pásztorkirály: Christina Pluhar széles mosollyal sétál be a színpadra, az énekesek poénkodnak, a közönség derűsen röhögheti ki az abszurd sorsfordulatokat. Colloredo hercegérsek Ferenc Miksa főherceg tiszteletére valószínűleg illően szertartásos merevséggel adatta elő udvari koncertmestere, Wolfgang Amadeus Mozart szerzeményét anno Domini 1775, a 21. században, a Lajtán túl már egyébként sem vesszük olyan komolyan a dolgokat. GYÁRFÁS ORSOLYA KRITIKÁJA.
MESE AMYRŐL Sam Taylor-Johnson: Back to Black
Érthetetlen, hogyan lehet egy ennyire nyers, kirobbanó erejű, tragikus művészt ennyire finomkodva, mesterkélten megfesteni. De a kérdés inkább az, minek. Fájdalmas találkozni ezzel a középszerű, hamis mesével. Nézzünk inkább helyette koncertfelvételeket! MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
PRUDENCIA HART KÉTEZER ÉVRE A POKOLBA MEGY David Greig: Prudencia Hart különös kivetkezése / Stúdió K Színház
Milyen a pokol topográfiája? A kérdésre több száz évvel ezelőtt Dante kimerítő választ adott. A pályakezdő folklorista, Prudencia Hart kutatásai a kortárs skót drámaíró, David Greig darabjában máshonnan közelítik meg a poklot. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
HÍDKONCERTPannon Filharmonikusok: Hídemberek / Kodály Központ, Pécs
Április 13-án „Hídemberek” címmel adott hangversenyt a Pannon Filharmonikusok együttese a pécsi Kodály Központban. A cím nyilvánvalóan a nemzetek és kultúrák, ez esetben a románok és a magyarok közötti kapcsolatépítésre utal, jóllehet a műsorfüzetben szereplő nevek közül csak Bartók Béla volt igazi hídember, aki mindkét kultúrával bensőséges kapcsolatban állt. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: BERNÁTH SZILÁRD
Bernáth Szilárdot 2022-ben a Larry kapcsán ismerhette meg a szélesebb nyilvánosság: a Serrano-sztoriból inspirálódó borsodi juhászrapper története a filmesztétikai dimenzióján túl szorosan a magyar valósághoz köthető kérdéseket tematizált. A rendező azonban már a Szabadok és a Fizetős nap című rövidfilmekben is hasonló, szorosan a közös, kollektív identitásunkat érintő jelenségeket vizsgált, melyeket más-más izgalmas filmnyelvi és műfaji keretbe ágyazott. Munkássága mellett a haragról, tanári szerepről és mintákról, nemzeti kultúra fontosságáról és funkciójáról, a szegregátumról, társadalmi felelősségvállalásról, mozgóképi reprezentációs mintázatokról és a film narratívaképző szerepéről kérdezi Csomán Sándor.
HÓVAL TAKART, PILLANATBA FAGYOTT ANATÓLIA Nuri Bilge Ceylan: Elszáradt füvekről / 76. Cannes-i Filmfesztivál
Ideiglenes együttlétre kényszerülő kisszerű életek anatómiája rajzolódik ki a török Nuri Bilge Ceylan alkotásában, ahol tehetsége minden korábbinál kiforrottabban és sokoldalúbban mutatkozik meg. A 2023-as Cannes-i Fesztivál első remekműve. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
CÍMLAPON: A HÁBORÚAlex Garland: Polgárháború
Mi történik, ha Texas és Kalifornia szövetségre lép Floridával, és csak a kanadai dollárt veszik jó néven a benzinkutaknál? A Polgárháború négy újságíró nézőpontjából mutatja be, milyen a frontvonalból egy polgárháború. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A HALÁL ÉS A LÁNYKA Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Nem jár erre sem a Kalmár, sem a Fejedelem, sem a Tudós. Amit Csongor tőlük megtudhatna, azt már tudja. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
HŐS SZÜLETIK Marék Veronika-Szabó Attila: A kockásfülű nyúl / Harlekin Bábszínház, Eger
Az előadás szövegkönyvét az eredeti rajzfilmsorozatból és Marék Veronika a társulat számára elmesélt történetéből írta a Harlekin Bábszínház házi szerzője, Szabó Attila. Amit a színpadon látunk, az tulajdonképpen a kockásfülű nyúl szuperhős-eredettörténete. BOGYA TÍMEA ÉVA KRITIKÁJA.
Hirdetés
CSILLÁMLÓ HÓ-MESÉK Tina Harnesk: Akik a hóba vetnek
Örömteli újdonság a könyvkiadásban, hogy mintha a kiadók kitörtek volna az angolszász irodalom bűvköréből, és egyre több „kis nyelv” műveit fordítják magyarra. Tina Harnesk Akik a hóba vetnek című regénye svéd nyelven született, de a számik között játszódik, és irodalmi erényei mellett kultúraközvetítő missziót is vállal. GYÖRE GABRIELLA KRITIKÁJA.
AMBICIÓZUS CÉLTALANSÁG A rezsim / HBO
Az imponáló stábbal rendelkező, és számtalan lehetőséget rejtő új HBO sorozat, A rezsim sok autokrata vezetőhöz hasonló sorsra jut: saját ambíciói okozzák a vesztét. FÁTRAI KATA KRITIKÁJA.
RASZKOLNYIKOV BECSÖNGET ÖNMAGÁHOZ Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés / Örkény Színház
Oratorikus social fantasy fut a fekete színpadon. Határozott elképzelés szerint született játék ez, önmagára figyelő, rátarti rendezésben. Van pár emlékezetes színpadkép benne, de kérdéses, hogy miért épp ezt a művet választották az alkotók, ha ennyire eltartják maguktól a regény világát. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A BOSSZÚ BÖRTÖNÉBENFriedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása / Móricz Zsigmond Színház
Szabó Márta Claire Zachanassianja a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán kezdettől fogva rendíthetetlen. Első pillantásában, amit a rég nem látott Illre vet, ott van minden: a sértettség és az elszántság. Öl a szemével azonnal. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
„ELSZAKADT VALAMI” Móricz Zsigmond: Naplók 1935
„Szakadatlanul jegyzetezem az életet” – írta 1935. április 29-én délelőtt fél tízkor Móricz, és az alkotói-magánemberi gyakorlatát az ebből az évből ránk maradt naplójegyzetei bőségesen igazolják. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
A CSILLÁROK IS LÓGTAK Kálmán Imre: Csárdáskirálynő / Szigligeti Színház, Nagyvárad
Akkor most megpróbálom elmesélni azoknak, akik nem értik a nagyszüleik vagy a szomszéd néni túlcsorduló operettrajongását, hogy egy jól megcsinált Csárdáskirálynő ma is rettentően vidám, társadalomkritikus közéleti komédiaként tud működni, ekként pedig pont olyan totális színház, mint, mondjuk, egy igazán jó Hamlet. Csak kevésbé lesz tőle gyomorbajos az ember. PROICS LILLA KRITIKÁJA.
A MESÉS NYUGATRA SZÓLÓ FILLÉRES VONATJEGY IGAZ LEGENDÁJACsáki László: Kék pelikan
Elkészült a kilencvenes évek legmenőbb közérzetfilmje egy szemkápráztatóan kreatív animációs doku formájában, aminek korlátai ellenére talán még arra is van némi esélye, hogy a Moszkva térrel versenyezve kultuszfilmmé váljon. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BÁRMI LEHETSÉGES Üvöltő szelek / Benoit Produkció, Szentendrei Teátrum; Bármi lehetséges… / Loupe Színházi Társulás
És akkor a legrosszabb időkben megjelennek új csapatok, keresnek új utakat, és nekünk csak annyi a dolgunk, hogy nézzük őket, mert érdemes, és nem mellesleg segítsük a megmaradásukat. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
R-BESZÉLGETÉS: RAJNA MARTIN
Rajna Martin, a Győri Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója és az Opera első karmestere még csupán 28 esztendős, ám máris több mint a magyar zenei élet egyik nagy reménysége. A fiatal muzsikust többek közt a karmesteri szerepről és az operai működés előre sohasem kalkulálható meglepetéseiről kérdezte László Ferenc, s a beszélgetés során a komolyzenei élet újonti ifjúságmániája és annak kockázatai is szóba kerültek. LÁSZLÓ FERENC INTERJÚJA.