VÁROSBAN A HALLGATÁS EREJÉVEL PLACCC Extra
A PLACCC Fesztivál mindig a helyspecifikusság ünnepe, de idei kora nyári kiadása, a PLACCC Extra különösen hipnotikus alkalmat biztosított helyekre rácsodálkozni és lelassulni. Grillmeditáció engedett kifelé figyelni, egyszemű faépítmény mesélt a levegő nevében, és a közös hallgatás megmutatta valódi erejét. ORBÁN KRISZTINA ÍRÁSA.
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Kovács Dominik és Kovács Viktor: Lesz majd minden
Vakulástól sötétedésig gürcölő parasztok, életre kelő, sőt életben maradó, az élőkkel beszélgető, tivornyázó holtak szerepelnek Kovács Dominik és Kovács Viktor családregényében, ahol a helységnevek fiktívek, mégis rájuk ismerünk. Mágikus realizmus vagy ironikus álfolklór? Az olvasó örül, a kritikus a műfaji besorolással próbálkozik. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
BEFEJEZI RÖPTÉT A DENEVÉRKlaus Mann: Mefisztó / Komáromi Jókai Színház
A Béres Attila rendezte komáromi Mefisztó érdekes vonása, hogy rafinált, sőt talán zavarba ejtő módon igyekszik kicsit összemosni szerepet és valóságot, történelmi példázatot és jelenidejűséget. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
ÚJ EURÓPA SZÜLETIK? Pintér Béla–Darvas Benedek: Gyévuska / Weöres Sándor Színház, Szombathely
2003-as ősbemutatója után reneszánszát éli Pintér Béla és Darvas Benedek groteszk, a második világháború egyik legmegrázóbb eseménysorát színre vivő Gyévuskája. Az elmúlt évben színpadra állította Hegymegi Máté Sepsiszentgyörgyön, Ascher Tamás Miskolcon, és a szerző is felújította 20 éves zenedrámáját. Nagy Péter István Szombathelyen mutatta be, február 23-án. NAGY MIHÁLY KRITIKÁJA.
VAN ÉRTELME AZ ÁRRAL SZEMBEN ÚSZNI?Borbély Szilárd: Nincstelenek / Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen
A Nincstelenek nem ígér szórakozást, a kőkemény valóságot mutatja meg. Küzdés, tenni akarás, tehetetlenség. Nem simogatja a lelkünket, inkább felpofoz a debreceni Csokonai Nemzeti Színház előadása. HRESKÓ ANITA ÍRÁSA.
Hirdetés
A REMÉNY RABJAIPuccini: Manon Lescaut / Müpa Budapest
Fájó, de tény: Manon varázsos csábereje a szokottnál kisebbnek bizonyult a Müpa február 25-i előadásán, és ezért leginkább a színpadra állítás minőségét okolhatjuk. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
KŐBŐL LETTÜNK, MIVÉ LESZÜNK?Matthias Glasner: Halál (Sterben/Dying) és Viktor Kosszakovszkij: Architekton / 74. Berlinálé
A monumentalitás két arca: egy háromórás nagyeposz kisemberek hétköznapi érzelmi sérültségéről, és egy apró, de annál invenciózusabb immerzió a sziklák és kőzetek hatalmas világába. Az idei Berlinálé versenyének két kiemelkedő alkotása. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
SZŰKRE SZABOTT JELENLÉT Michel Houellebecq: Megsemmisülni
Michel Houellebecq, a kortárs francia regényirodalom nagy provokátora. Új regénye, a Megsemmisülni, a korábbiakhoz hasonlóan a pusztulás és a vég témája körül forog. A vég közelít a civilizációban, a köz- és a magánéletben, de itt mintha a megbékélés hangjai is megszólalnának. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
AKINEK MÁR ÜVÖLTÖTTÉK, HOGY WHAT THE FUCK IS THIS SHIT?!Beszélgetés Somló Dáviddal
Somló Dávid performansz- és hangművésszel március 6-án debütáló új hangfilmje kapcsán beszélgettünk kapitalista művészettermelési kényszerről, arról, hogy miért nem szereti az autókat, valamint, hogy a Széll Kálmán tér-e a legjobb színpad. ORBÁN KRISZTINA INTERJÚJA.
ÖRÖK MIZANTRÓPOK, ÖRVENDJETEK!Alexander Payne: Téli szünet/Holdovers
A karácsonyi giccsként félrereklámozott Téli szünet nem véletlenül lett az idei Oscar-szezon egyik titkos favoritja. A humanista mozi amerikai kismestere, Alexander Payne felemelő melankóliával forgatta le az örök mogorvák feel-good filmjét. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
MEMENTÓ – AZ EMLÉKEZÉS GESZTUSARajk Judit és Farkas Zsófia tárlatvezetése az Art Departmentben
Az Art Department Mementó – az emlékezés gesztusa című kiállítása Rajk László egykori műtermében azoknak az embereknek állít emléket, akik bevésték a nevüket az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor téglafalába. A művész frottázsait – a téglákba vésett nevek átsatírozott képeit a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményi darabjai egészítik ki, különös összjátékba lépve a jelet/nyomot hagyás gesztusával. Farkas Zsófia kurátor és Rajk Judit, az Art Department vezetője beszélgettek a Revizor felkérésére.
A HÚSNAK NINCS ARCAJ.A. Bayona: A hó társadalma / Netflix
Valahol Chile és Argentína között lezuhan az 571-es számú, negyvenöt utast szállító repülőgép. A tényeket ismerjük, de a primér események mögötti emberi vonatkozásokba belegondolni is nehéz. A lehetetlen című mozit is jegyző J. A. Bayona új filmje elmeséli a felfoghatatlant. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
HESS, VALÓSÁG! Tennessee Williams: A vágy villamosa / Budaörsi Latinovits Színház
Én megértem, hogy Blanche ennyire ki van akadva erre a bunkó polákra, Stanley-re. Azt meg pláne megértem, hogy a bunkó polák ki van akadva erre a mimózát színlelő Blanche-ra, akinek csak akkor van egy-két őszinte mondata, ha mattrészeg. És akkor sem mindig. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
PUSKÁS PANNI MÁRCIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Demencia, alkoholizmus, gyerek- és ifjúsági előadások, meztelen nők, robotok, egy vicces diktátor, Ujj Zsuzsi és a világ legszebb városa, Róma. Puskás Panni kulturális programötleteihez márciusban sem kell majd nyakkendőt kötni.
Hirdetés
NEM A MEGFELELŐ HELYEN, NEM A MEGFELELŐ IDŐBEN Egy nap / Netflix
David Nicholls regényének második adaptációja az elsőt minden téren felülmúló, önmaga értékén is kiemelkedő produkció, amely a korábbi feldolgozás összes hibáját korrigálja. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
EZER SZÓ KÍNÁRÓL, AVAGY A KALLIGRÁFIA DICSÉRETE Zhōu Xīngsì Ezer írásjegyes mű verses szövege Zhào Mèngfǔ hat írásstílusú kalligráfiájával
Az Ezer írásjegyes mű egy 1320-ban készült tankönyv, azaz kalligrafikus tekercs a kínai írás tanulói számára, melyet Zhào Mèngfǔ tudós kalligráfus hatféle írásstílusban jegyzett le. A magyar nyelvű kötetben a mű mellett négy írástörténeti tanulmány is olvasható. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ RECENZIÓJA.
NEM A ROBOTOKKAL VAN A BAJ, HANEM AZ EMBERREL Kazuo Ishiguro: Klara és a nap / Örkény Színház
A Klara és a nap az idei évad egyik legfelkavaróbb előadása. Habár 2082-ben játszódik a történet, egy pillanatig se higgyük, hogy arról szól, hova tartunk. Arról szól, milyenek vagyunk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
REJTJELES TÖRTÉNETEK Pedro Almodóvar: Az utolsó álom
Pedro Almodóvar a filmrendező nem szorul bemutatásra. Most íróként lép elénk mint Az utolsó álom című novelláskötet szerzője, sőt kiderül, hogy elsődlegesen íróként határozza meg magát. Az írások zöme saját élettörténetében gyökerezik, s a motívumok a filmekből is ismerősek lehetnek. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
MINDEN MÁSKÉPPEN VANBrahms-est / MÁV Szimfonikus Zenekar, Müpa Budapest
Brahms, Brahms és Brahms – e három szerző műveit vezényelte a MÁV Szimfonikusok hangversenyén Thomas Sanderling. Az első szerző hangulatvilága vidám, a másodiké komoly, a harmadiké komor. De egy negyedik alkotó is eszünkbe juthatott az előadásokról, sajátos módon Karinthy Frigyes, akitől a beszámoló címét kölcsönöztük. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
HULLÁMVASÚT Ian Kershaw: Európa globális története 1950–2017
Elképesztő hullámhegyek és -völgyek, félelmes, olykor csodálatos csavarok és fordulatok – Európa második világháború utáni történelme a neves brit történész Ian Kershaw szerint egy hatalmas hullámvasúton halad, és ki tudja, merre tart. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
LENGYELKÉK 1670 / Netflix
Innen-onnan szinte minden ismerős lehet, ami csak a Netflix új lengyel sorozatában elénk kerül. Mindössze az a derűs fesztelenség lepheti meg és késztetheti irigykedésre a magyar nézőt, amellyel e másik kelet-közép-európai országban át lehet lépni a nemzeti, kulturális, vallási és történelmi érzékenységek garmadáján. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
A TRÁGÁRSÁG VIADALARadu Jude: Do Not Expect Too Much From the End of the World / Ne várj túl sokat a világvégétől
A vadkapitalizmus tolószékes nyomorékjait kutatva sírva nevetünk a kényszerzubbonyként ránk feszülő, kilátástalan káoszon Radu Jude újabb megbotránkoztató mesterművében. A film még egyszer, február 24-én látható Magyarországon. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
„LELKESEDNI AZ ÉLETÉRT – EZ A MŰVÉSZET MAGA” Interjú Langston Uibellel, a Tűzvörös égbolt főszereplőjével
Az idei Szemrevaló nyitófilmje a német kortárs film egyik legnagyobb alakjának, Christian Petzoldnak legújabb filmje, a Tűzvörös égbolt, az egyik főszerepben Langston Uibellel. MESTERHÁZY LILI INTERJÚJA.