A NÉZŐK KÉPJÁTÉKA Rényi András: A képek színjátéka
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BETON.HOFI ÉS A TÖBBI VAGÁNY KÖLYÖK Beton.Hofi: 0
„Neked riadalom az Orczy tér, nekem élet és irodalom” – fogalmazza meg Beton.Hofi (Schwarz Ádám) a Tükörterem című számában „költői hitvallását”. Ebben a mondatban felfedezhető népszerűségének kulcsa is. Ő azt nézi, amitől sokan elfordítjuk a fejünket. Mindenben megmerítkezik, majd belső megéléseinek és a külvilág zajainak esszenciáját adja. 28-as villamoson kihallgatott
KINEK A MÉLTÓSÁGA? A Trafó és a TÁP Színház konfliktusáról
A hatalmi pozíció automatikus kiutalása az elismert, adott esetben zsenikultuszt is élvező művészeknek jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a színházi szférán belül számos munkakör, elsősorban a háttérdolgozóké leértékelődjön, hovatovább láthatatlanná váljék. A Trafó és a TÁP Színház konfliktusa ezt is példázza. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA.
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
SZABAD A GAZDA! Csontketrec – Kerekasztal Társulás
A téma: a szabadság. Drámafoglalkozás hetedikeseknek, Csontketrec címmel (szép, segítő szó azoknak, akik majd belegondolnak ebbe). Egy tipikus élethelyzet közös megbeszélését jelenetek követik – ez már színház. PROICS LILLA CIKKE.
A BÜFÉASZTAL KÖRÜL Ödön von Horváth: Mit csinál a kongresszus? / Katona József Színház
Ödön von Horváth 1929-ből keltezett, s manapság kevéssé kultivált fanyar darabját állította színpadra a Katona József Színház Ascher Tamás rendezésében. A virtigli válságtermék nett előadásban került a közönség elé, csak épp eredeti műfaját cserélte el: bohózatként elbeszélt szatírából könnyed burleszkké alakult. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
„TOT PÁL ATYAMESTER URAM IDEJÉBE” Hódmezővásárhelyi céhemlékek, Tornyai János Múzeum
Nincs abban semmi különös, ha az emberek nem tapossák egymás sarkát egy céhládákat bemutató kiállításon. Mert a muzeológia alapvetően nem látványszakma, csupán a múzsák szürke kis szolgálólánya. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
SEMMI CUKISÁG Újvidéki Színház: Rocky Horror Show
Lehet-e időjárás- és helyszínváltásokra épülő, bizarr díszletek közt játszódó, nagy apparátust kívánó kultmusicalt zsebkendőnyi helyen, hatásvadász effektek nélkül játszani? A kérdés költői, mert bármit lehet. Ami nem mindegy, az ennek a bárminek a hogyanja. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
KONYHAVÉCÉ BLUES Spiró György – Másik János: Ahogy tesszük 2007 / Bárka Színház
Bejövünk, elfoglaljuk helyünket a hangsúlyosan (lásd: szimbolikusan) kétfelé osztott, lelátó-szerű nézőtéren, farkasszemet nézünk a szemben ülőkkel (az örök azokkal?), és en garde!, máris kezdődhet a mérkőzés, stílusosan, a Bárka Vívótermében. Kérdés, ki mérkőzik itt kivel? BÁN ZSÓFIA KRITIKÁJA.
BÜSZKE ALÁZAT Perényi és Schiff koncertje
A Perényi Miklós 60. születésnapjára rendezett sorozat első matinéján Bach, Mendelssohn, Janáček és Beethoven csellóra és zongorára írt műveit hallhattuk Schiff András közreműködésével. Nagyszerű darabok, remek, olykor kimagasló előadásban. Soha rosszabb évnyitót! CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.
TANÁR-DIÁK BÉRLET Budapesti Filharmóniai Társaság
A Filharmóniai Társaság december 17-én figyelemreméltó programmal tisztelgett Kodály Zoltán emléke előtt. Az esten Kodály művei mellett Dohnányi, s a legendás tanár, Koessler egy-egy opusa is felcsendült. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
NŐI SZAKMA Megvalósult tervek az Iparművészetiben
Másodszor nyerhettek el alkotói támogatást a kortárs iparművészek. A megvalósult műveket az Iparművészeti Múzeumban állították ki. Hol tart ma a kortárs iparművészet, van-e önreflexiója, és hogyan viszonyul a kortárs művészet irányzataihoz. Kiderülhet január 13-ig. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA.
LEVEGŐ – AGYAGBAN ELBESZÉLVE X. Kerámia Szimpózium, Hódmezővásárhely
Első pillantásra a levegőnek kevés köze van az agyag sűrű, sárszerű masszájához, 2007-ben mégis ez volt a X. Vásárhelyi Kerámia Szimpózium vezérgondolata. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
Hirdetés
SZÍNHÁZBA JÖTTÜNK Arthur Schnitzler: A Zöld Kakadu – Stúdió „K”
A nyaktiló működésére emlékeztető gesztusok sűrűn térnek vissza az előadás mozgásvilágában. Pak-pak: karikázva vagdalják a jégcsapretket, sss-sss: erős mozdulattal szelik a kenyeret, sitty-sutty: kézfej metszi a levegőt. Guillotine-elvű világ – társalgóra, büfére méretezve. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
„…KARÁCSONYRA MINDEN KISIMUL…” Térey János: Asztalizene / POSZT 2008
Térey János új darabja furcsa, különleges élményben részesíti befogadóját – akár olvassuk a drámát, akár az előadást látjuk, első, meghatározó benyomásunk az, hogy valami egészen szokatlan művel, valami egészen meglepően stilizált műdarabbal találkoztunk. MARGÓCSY ISTVÁN KRITIKÁJA.
„KULTÚRA VÁR REÁD, ELVTÁRS” Színház és politika. Színháztörténeti tanulmányok, 1949-1989
1949-ben az Operettszínház gazdasági osztályának kérésére a Színházi Főosztály engedélyezi, hogy Hadics Lászlónak télikabátot vásároljanak 800 forint értékben. Boldog idők? JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
MAJDNEM UGYANAZ MINDEN Tímár Péter: Casting minden
Önéletrajzi vonatkozásai vannak – mondta a vetítés után egy középkorú néző a társának, majdnem eltalálva a lényeget. Csak nem a rendezőre gondolt, hanem Oláh Ibolyára, a Casting minden című film főszereplőjére. A filmet beválogatták a 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjába. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
CSÍÍÍÍÍZ! Győri Balett: Keep Smiling – Hódolat Chaplinnek / Táncfórum 2008
Van olyan, hogy az ember ufónak érzi magát a színházban, és egyszerűen nem érti, mi okozza a körülötte lévők eufóriáját. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
A STÍLUSOK IMPRESSZIONISTÁJA Vaszary János gyűjteményes kiállítása
Csaknem 320 tételt – több mint 200 festményt – látni a Magyar Nemzeti Galéria gazdagon adjusztált, profin megrendezett Vaszary-kiállításán. Nemcsak a mennyiség, a minőség is imponáló; tolonganak a látogatók: Vaszary nagyszerű festő, és jó együtt látni ennyi gyönyörűséget. De van ebben valami ijesztő is: minél imponálóbb a méret, minél tetszetősebb és hangulatosabb az egész, annál valószerűtlenebb, hogy mindez lehetséges volt a XX. századi Magyarországon. RÉNYI ANDRÁS KRITIKÁJA.
KULTUSZ FELTÖLTÉS ALATT NYUGAT-HONLAP
A Széchényi Könyvtár november 26-án, Babits Mihály születésének 125. évfordulóján rendezte meg Nyugat-ünnepét. Az emlékév nyitányául szánt rendezvényen szavalóverseny, kamara-kiállítás, fejtörő játék és koncert idézte a folyóiratot, és bemutatták a Nyugat-honlapot is. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
ESETLEGESEN Erdős Virág: Eurüdiké
Erdős Virág új kötete nagy részében megbízható alapanyagokból, az európai kultúra paradigmatikus eseményeiből dolgozik; Eurüdiké mitologikus sztorijához bibliai történetek társulnak: Jézus születése, a háromkirályok látogatása, Noé állatmentése, Salamon király menyasszonyszerzése. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
TE IS OTT VOLTÁL? Nánay István: Profán szentély
Tárgyilagos színháztörténetnek álcázott visszaemlékezés-kötetet nyújtott át Nánay István kritikus és az Alexandra Kiadó az Egyetemi Színpad félévszázados születésnapjára. A fikciógyártó (színház)történész örök dilemmáját Nánay bravúrosan oldja meg: látszólag levéltárban ellenőrizhető adatok hosszú sorát adja, ám a szigorú rendben megírt fejezetek olvastán kibontakozik egy korszak, és meghatározó intézményének markáns portréja. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.