Bán Zsófia

A JÉG, AMINT VASTAGSZIK
György Péter: Apám helyett

György Péter könyvének egyik fő állítása, hogy a kollektív emlékezet nem tudhat megfelelően működésbe lépni a személyes emlékezetmunka nélkül, s hogy ez különösen így van egy olyan országban, ahol az emlékezetpolitika csődje mutatkozik immár húsz éve. BÁN ZSÓFIA ESSZÉJE.

Tovább a cikkhez

HATÁR-ESET
Elfriede Jelinek: Rechnitz – Az öldöklő angyal / Münchner Kammerspiele, Thália Színház, BŐF 2009

A müncheni Kammerspiele vendégjátéka nem hagyott kétséget afelől, hogy a nyelv a szó legszorosabb értelmében is tud fegyverként működni: az előadás – mint egy szűnni nem akaró ágyúzás – két órás, kíméletlen és megszakítatlan nyelvzuhatagban részesítette a közönséget. BÁN ZSÓFIA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

NE INGERELD AZ ALVÓ OROSZLÁNT!
William Burroughs – Tom Waits – Robert Wilson: The Black Rider / Nemzeti Színház, Budapesti Tavaszi Fesztivál 2009

William Burroughs, a notórius alkoholista és drog junkie 1951-ben, egy részeg éjszakán, Mexico Cityben véletlenül agyonlőtte feleségét, Jean Vollmert, akinek – Tell Vilmos után szabadon – egy alma volt a feje búbján. Ám Burroughst nem ezért szeretjük. BÁN ZSÓFIA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez