Hirdetés
Rajna Martin, a Győri Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója és az Opera első karmestere még csupán 28 esztendős, ám máris több mint a magyar zenei élet egyik nagy reménysége. A fiatal muzsikust többek közt a karmesteri szerepről és az operai működés előre sohasem kalkulálható meglepetéseiről kérdezte László Ferenc, s a beszélgetés során a komolyzenei élet újonti ifjúságmániája és annak kockázatai is szóba kerültek. LÁSZLÓ FERENC INTERJÚJA.
Lett egy új kulturális törvény. Készítette hét osztályvezető, látta öt helyettes államtitkár és egy sajtófőnök, jóváhagyta Závogyán Magdolna, Dr. Gáva Krisztián, és persze Csák János. Ez már akkora grémium, hogy mondhatni: vajúdtak a hegyek, és akár elefánt is lehetett volna belőle. A SZERK.
Bartók Béla születésnapján mutatta be új lemezét a Sárik Péter Trió, amelyen az eddigi hagyományaik mentén folytatják a Bartók életműve és a szélesebb közönség közt feszülő távolság felszámolását. Ugyanezt csinálják a jazzel is, azt pedig a koncert is megmutatta, mennyire könnyen áthidalhatók ezek az elsőre beláthatatlannak tűnő távolságok. RÁTOSI MILÁN KRITIKÁJA.
Hirdetés
Égető kérdés, hogy az elmúlt évek kultúrpolitikai viharában mit kezdünk a kultúrafinanszírozás kérdésével. Az Egyensúly Intézet független agytröszt 2024 tavaszán megjelenő szakpolitikai javaslatában ezzel foglalkozik, döntéshozók, szakértők és művészek bevonásával. A készülő szakpolitikai anyagról Filippov Gáborral, az agytröszt kutatási igazgatójával beszélgettünk. LEVKO ESZTELLA INTERJÚJA.
Az idén nyolcvankét éves szupersztár a kilencvenes évek végén ígérte meg először, hogy megírja autobiográfiáját, de állítása szerint mindig akadt más dolga. A tavaly novemberben megjelent, közel ezeroldalas kötetet a New York Times egyik kritikusa – szerényen – a memoárok anyjaként emlegette, más nagyágyúk az év legjobb nem-fikciós könyveként. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
Pirisi László „zenemunkás” „Munkában a zene” című beszélgetéssorozatának legújabb, január 31-én a Magyar Zene Házának előadótermében rendezett eseménye a félelem, a rettegés és a feszültség témáját járta körül Grisnik Petra érzékeny közreműködésével. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Egy koncert, amelyen egyszerre három kivételes hangszeres előadó lép pódiumra. Egy este, amelynek során egy mellőzött műfaj remekei szólalnak meg. Egy műsor, amelynek három száma közül kettő méltán nevezhető felfedezésnek. Két óra, amelyet a jelenlévők a fiatalság és az elhivatottság ünnepeként élnek át. Kevin Spagnolo, Aurélien Pascal és Théo Fouchenneret nevét érdemes megtanulni. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Az Európában dolgozó ausztrál operarendező, Barrie Kosky nevével sok magyar operarajongó a pandémia időszaka alatt ismerkedett meg: ha volt az időszaknak pozitív hozadéka, az a tőle is hozzáférhető operafelvételek számának megugrása. De kicsoda Kosky valójában? NOVOTNY ANNA ÍRÁSA.
Az elmúlt években a popzene ikonikus alakjairól szóló dokumentum- és játékfilmek mellett a klasszikus zenei világ szereplőiről szóló alkotások is megjelentek a populáris kultúra látómezején. A filmgyártás a könyviparhoz hasonlóan mitikus alakok magánélete után kutat, és tekintetét a magával és a világgal küzdő karmester ambivalens személyiségére irányítja. WAGNER SÁRA ÍRÁSA.
Nem kétséges: korunk kamarazenei kultúrájának egyik legnagyszerűbb képviselőjével találkozott a magyar közönség a Zeneakadémia Nagytermében január 24-én, a Hagen Quartet koncertjén. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Soha ennyit nem költött a kormány a kultúrára, mint mostanság. Sőt: a GDP-arányt tekintve Európában a legtöbbet költi rá. A kormányoldal gyakran büszkélkedik ezzel; a számok szintjén még tán igazat is mondanak, de az elosztás módja nem is lehetne rosszabb. A kulturális források döntő mértékben a csókosokat támogatják – evidens jeléül annak, hogy a színvonal, a minőség a kormányt kicsit sem érdekli. A Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázatának nyerteseit nézve ugyanezt látjuk. ÜZEN A SZERK.
Riccardo Muti és a Chicagói Szimfonikus Zenekar fantasztikus budapesti fellépésén az is kiderült, hogy hiába a sokszínű olasz tematikájú program, a maestro igazi otthona talán nem is feltétlenül a térképen keresendő. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ KRITIKÁJA.
Hirdetés
Nyitány, concerto, szimfónia – a klasszikus műsorreceptet a Galántai táncokkal toldotta meg a Pannon Filharmonikusok együttese a Müpában. És milyen jól tette. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA.
Amikor valaki eldönti, hogy jegyet vált-e egy koncertre, mérlegeli a szempontokat: mi vonzó, mi kevésbé? A Concerto Budapest január 19-i estjének műsorán három olyan körülmény is felhívta magára a figyelmet, amely a program meghallgatására ösztönözhette az érdeklődőt. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Szökőévben járunk, így a szokottnál hosszabb lesz az esztendő legrövidebb hónapja: 29 nap telis-tele értékes, izgalmas, hökkentő és kihagyhatatlan kulturális programokkal és produktumokkal.
Stark János Mátyás, Devich Gergely és Ránki Fülöp a múlt évben négy hangversenyből álló sorozatot hirdetett meg a BMC-ben, a zongoratrió-irodalom hét gyöngyszemét műsorára tűzve. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
Az állandó újrafelfedezések korát éljük: legyen szó barokk, bel canto, francia nagyoperai, vagy modern műről, nincs évad anélkül, hogy ne kerülne egy évtizedek (évszázadok) óta nem játszott opera újra színpadra. S nem egyszer derül ki, hogy elfogultság, kishitűség volt ezen művek hiányát annyival letudni, hogy nyilván joggal merültek a feledés homályába. GYÁRFÁS ORSOLYA ÍRÁSA.
Odalépett hozzám a Bécsi Operaház bejáratánál egy jegyüzér és azt mondta: „Ezt a darabot mindenképpen látnia kell, mert a Johannes (!) Kaufmann énekel benne, aki az operajátszásban olyan, mint Tom Cruise.” És mindebben rejlett némi igazság. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ ÍRÁSA.
A Concerto Budapest karácsonyi hangversenyét csupa Csajkovszkij-műből állította össze – gyújtópontban a Diótörő-szvittel, e köré szerveződött a másik népszerű mesebalett, a Hattyúk tava és a műsor virtuóz vonulataként Baráti Kristóf hegedűjátékával a D-dúr hegedűverseny és a Méditation. GYENGE ENIKŐ BESZÁMOLÓJA.
Kell-e egyáltalán kritika? Kik „fogyasztják”? Mi a baj az önjelölt, amatőr „kritikusokkal”, például az influenszerekkel? MERKER IVÁN ÍRÁSA.
December 17-én A Magyar Zene Háza adventi koncertjén olyan zenei világot idéztek fel az előadók, a Los Andinos együttes és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus tagjai és társaik, amellyel itt, Európában viszonylag ritkán találkozhatunk. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.