Hirdetés
Mi a tánc? Hogyan születik meg egy koreográfia? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a sokoldalú táncművésznek, Mészáros Máténak a Trafóban márciusban zajló különleges sorozata, a Máté és én. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
A kairói D-CAF fesztivál Arab Art Focus programjának felütéseként rendezett Festivals and Audiences in the Arab World című kerekasztalbeszélgetésen a meghívott szakemberek igyekeztek az arab világban zajló kulturális fesztiválokat térképre helyezni, és közel száz (!) fontosabb művészeti eseményt soroltak fel - olyan országokból is, ahol a kemény önkényuralmi rendszer vagy a háborús helyzet miatt a kulturális fesztiválok hiányát feltételeztük volna. NÁNAY FANNI BESZÁMOLÓJA.
Soha ennyit nem költött a kormány a kultúrára, mint mostanság. Sőt: a GDP-arányt tekintve Európában a legtöbbet költi rá. A kormányoldal gyakran büszkélkedik ezzel; a számok szintjén még tán igazat is mondanak, de az elosztás módja nem is lehetne rosszabb. A kulturális források döntő mértékben a csókosokat támogatják – evidens jeléül annak, hogy a színvonal, a minőség a kormányt kicsit sem érdekli. A Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázatának nyerteseit nézve ugyanezt látjuk. ÜZEN A SZERK.
Hirdetés
Idén márciusban Grzegorz Bral és Alicja Bral, a lengyel Teatr Pieśń Kozła társulat művészei háromnapos szakmai workshopot tartottak magyar színészeknek és táncosoknak. A workshopot egy kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen kiderült, hogy bár az igény és érdeklődés megvan, a két szakma között viszonylag kevés az együttműködés. LEVKO ESZTELLA BESZÁMOLÓJA.
Küzdőtér, oktatási intézmény, állomás az úton, nem mellesleg pedig a kortárs előadó-művészetek európai bázisa Budapest szívében, mi az? Persze, hogy a negyedszázados Trafó – Kortárs Művészetek Háza. Barda Beátával, az intézmény ügyvezető igazgatójával sokat beszéltünk a múltról és a jelenről, de a közeljövő kihívásairól is: nagy változások kapujában sokunk kedvenc intézménye. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
Összesen hárommillió forintnyi állami támogatást kapott az idei évre a Revizor – a kritikai portál. Ez az összeg töredéke annak, amelyből az évente 6-700 műkritikát és interjút publikáló lap létezni tud. A portál most arra kéri olvasóit, fizessenek elő a Revizorra.
Nincs más lehetőségünk: lépnünk kell. Amikor 2008-ban megalapítottuk a Revizort, az még egy egészen más világ volt, az államot mintha érdekelte volna a kultúra meg a kritika. Most viszont új fejezetet nyitunk: elindul a Revizor Plusz. Na, erre befizetek! És te, bírod a kritikát? JÁSZAY TAMÁS FŐSZERKESZTŐI JEGYZETE.
A költőtől tudjuk, ahol ezek jelen vannak, ott lesz halálhörgés, siralom is: az idei koncertmentes, kortárstánc-központú Sziget-túrám e két szélsőség között ingázott. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Két alkotó, két mű, egy este: a SUB.LAB.PRO The Ensemble Program koreográfusaival a pályakezdők tegnapi és mai lehetőségei mellett arról is beszélgettünk, hol helyezik el a Titán című közös estet a saját csapataikkal végzett munkához képest. JÁSZAY TAMÁS PÁROS INTERJÚJA.
Miért alakul ki feszültség egyén és csoport között – erre a kérdésre is keresi a választ Simkó Beatrix táncprodukciója, az It Contains Hard Parts, melynek magyarországi bemutatóját november 30-án tartják a Trafóban. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
Három duettből áll a Pataky Klári Társulat Kivonatok című produkciója, melynek bemutatóját június 13-án tartják a Nemzeti Táncszínházban. Az egyik duettet előadó Rácz Réka és Lukács Levente évfolyamtársak voltak a Táncművészeti Egyetemen, azóta is gyakran dolgoznak együtt. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
Imre Zoltán szellemiségéhez kapcsolódik az a két fiatal koreográfus, aki a róla elnevezett program támogatásával április 6-án mutatkozik be a Trafóban: Lukács Levente darabja, A hosszútávfutó magányossága a férfiassághoz, szerelemhez fűződő viszonyáról, Tóth Laura koreográfiája, a Follia a hétköznapi őrültségekről szól. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
Hirdetés
Góbi Rita táncművész-koreográfus szerelemduettnek nevezi a Trafóban december 14-én látható Sziget – Táncmonológok fényfürdőben című új produkcióját, melyben először dolgozik együtt Maurer Milánnal. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
André Lepecki: Koncepció és jelenlét. A kortárs európai táncszcéna (Concept and presence. The Contemporary European Dance Scene) című esszéjében a kortárs tánc ingatag alapjáról tesz említést. Ez az érzékletes metafora nemcsak, hogy jól meghatározza a lengyel tánc állapotát, de tökéletesen diagnosztizálja is azt. ANNA KRÓLICA TANULMÁNYA.
Nem, nem kell megszállott balett-rajongónak lenni ahhoz, hogy fölhabzó kíváncsisággal böngésszük a falakon és a tárlókban elhelyezett szövegeket, alaposan szemügyre vegyük a fotókat – elég, ha érdekel bennünket egy huszadik századi magyar művészsors. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
A Magyarországon már korábban bemutatott Csajok és Pasik című előadás után a koreográfus ezúttal csak a női nemre koncentrál. Mai, érvényes állításokat próbál tenni a nőkről, nőiségről és ezen fogalmak helyéről a Trafó nagytermében. MOSOLYGÓ MIKLÓS ÍRÁSA.
Anton Lachky a Közép-Európa Táncszínház meghívására először készít előadást magyar társulattal. A Trafóban bemutatásra kerülő Special Society második próbanapján sebességről, koncepcióról, és arról a kihívásról beszélgettük, melyet egy ismeretlen társulattal való munka tartogat. DOHY ANNA INTERJÚJA.
Karima Mansour egyiptomi koreográfust a helyi kulturális média „Egyiptom kortárstánc-gurujaként”, „a kairói kortárstánc-szcéna mögött álló lángelmeként”, „a kortárs táncra nyíló ablakként” emlegeti – és nem ok nélkül, hiszen a koreográfus valóban óriási szerepet játszott (és játszik) abban, hogy a kortárs tánc elkezdjen gyökeret ereszteni Egyiptomban. NÁNAY FANNI ÍRÁSA.
Önmaga megismerésére azóta próbál módszereket kidolgozni az ember, amióta öntudatra ébredt. Elmélyülés, meditáció, transzállapot, a szélsőségek megtapasztalása, közösségi és egyéni megoldások mind szerepelnek a palettán. Akár a test felnyitásáról és egyre apróbb részecskékre darabolásáról, akár spirituális útkeresésről van szó, a kérdések mindig ugyanazok: kik vagyunk, miért történtek velünk dolgok a múltban, és mit tartogat a jövő? Wayne McGregor saját genetikai állományának feltérképezésével és színpadra állításával keresi a választ. DOHY ANNA KRITIKÁJA.
Akram Khan azt írja az előadáshoz kiadott ismertetőben, hogy munkái közül a Xenos áll legközelebb személyes művészi útkereséséhez. NÁNAY FANNI ÍRÁSA.
Kezdj el figyelni egy árnyékot! Mozdulatlannak tűnik, noha tudjuk, hogy a Nap járásával együtt vándorol. Vajon képesek lennénk-e elég ideig és elég koncentráltsággal figyelni ahhoz, hogy az idő összezsugorodjon, és az árnyék a szemünk láttára vándoroljon át a szobán? DOHY ANNA KRITIKÁJA.