Tánc

Hirdetés

concerto mozart revizor
FÉRFIASSÁGRÓL ÉS ŐRÜLTSÉGEKRŐL A TRAFÓBAN Beszélgetés Tóth Laurával és Lukács Leventével

FÉRFIASSÁGRÓL ÉS ŐRÜLTSÉGEKRŐL A TRAFÓBAN
Beszélgetés Tóth Laurával és Lukács Leventével

Imre Zoltán szellemiségéhez kapcsolódik az a két fiatal koreográfus, aki a róla elnevezett program támogatásával április 6-án mutatkozik be a Trafóban: Lukács Levente darabja, A hosszútávfutó magányossága a férfiassághoz, szerelemhez fűződő viszonyáról, Tóth Laura koreográfiája, a Follia a hétköznapi őrültségekről szól. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.

Tovább a cikkhez

FANTÁZIA ÉS VALÓSÁG
Kortárs tánc Lengyelországban a 2010-es évtizedben

André Lepecki: Koncepció és jelenlét. A kortárs európai táncszcéna (Concept and presence. The Contemporary European Dance Scene) című esszéjében a kortárs tánc ingatag alapjáról tesz említést. Ez az érzékletes metafora nemcsak, hogy jól meghatározza a lengyel tánc állapotát, de tökéletesen diagnosztizálja is azt. ANNA KRÓLICA TANULMÁNYA.

Tovább a cikkhez

Hirdetés

bfz jarvi
szfvar 20240118
6szin kizarolag revizor
maimano munoz revizor
bun es bunhodes

„KÍSÉRLETI ALANY VOLTAM”
Salamon Eszter: Mesék a testtelenségről / Café Budapest 2013, Trafó

A címben szereplő mondatot a Mesék a testtelenségről egyik szereplőjének – egy a rákkutatásban tevékenykedő kutyának – a szájába adja a rendező, de ugyanezzel a gondolattal és vegyes érzésekkel távozhatott Salamon Eszter előadásáról a közönség. Kísérleti alanynak lenni ugyanis nem feltétlen szórakoztató, de mindenképp tanulságos. MAUL ÁGNES KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ÁLOM A VIRTUOZITÁSRÓL
Batsheva Dance Company: Sadeh21 / Tanzquartier Wien

Viharos cáfolattal szembesülhettem a minap, a tőlünk az elemző érzékelés szintjén ismét kozmikus távolságba került Bécsben. Az izraeli Ohad Naharintól, napjaink egyik legnagyobb koreográfusától alkotói válság-gyanús ismétléseket láthattunk mi itthon, pár év alatt háromszor is. De, jelentem: nincs baj, egy szál se. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

AZ ELKÜLÖNBÖZŐDÉS ALLEGÓRIÁJA: A KORTÁRS TÁNCOS
Kortárs táncelméletek

A Kortárs táncelméletek című kötet legalább kétféle értelemben nevezető hiánypótlónak az ábrázoló művészetek körül kialakult, kialakulófélben lévő hazai elméleti diskurzusban: egyrészt, mert általa végre dekonstrukciós megközelítésben olvashatunk a performativitás jelenségéről, másrészt, mert (ennél fogva) válogatott tanulmányai a hiány ábrázolásának (anti)esztétikájáról, a reprezentálhatatlan reprezentálásának eseményéről értekeznek. KÉRCHY VERA ELEMZÉSE.

Tovább a cikkhez

EREJE TELJÉBEN
Maguy Marin: May B / Trafó

Az egyetemes tánctörténet egyik emblematikus alkotása, az annak keletkezése idején harmincadik évét éppen csak betöltő Maguy Marin May B című koreográfiája tért vissza Budapestre. A francia előadás először – szinte felfoghatatlan módon – 1983 novemberében volt látható Magyarországon: alkotóját azonban Győrben, három évvel korábban már megismerhette a hazai publikum. HALÁSZ TAMÁS ELEMZÉSE.

Tovább a cikkhez

Hirdetés

magveto krasznahorkai 20240117
btm kozepkor 20240115
szepmu 20240224 revizor
orlai mikor hazudtam 20240110
babszinhaz krabat kicsi revizor

„A RIZIKÓ NÖVEKSZIK, AZ PEDIG SOKBA KERÜL”
Káel Csaba, a Művészetek Palotájának igazgatója

Arról kérdeztük az igazgatót, hogy milyen stratégiai és konkrét elképzelései, ötletei vannak a Művészetek Palotája kiemelt művészeti státuszának megőrzésére. Az intézmény körüli ügyekről több írás is megjelent a közelmúltban, tudjuk azt is, hogy a kormányzat nem tekinti fontosnak a magaskultúrát, vagyis a helyzet bonyolult. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.

Tovább a cikkhez

NÉZŐTERÁPIA
Jérôme Bel – Theater Hora: Sérült színház (Disabled Theater) / Trafó

Alig több mint egy éve Pichet Klunchun thai táncossal közös, kétszemélyes estjével járt legutóbb nálunk Jérôme Bel. Az ismerkedéstörténetet megörökítő, újrajátszó, egymásra csodálkozásból épített művet most – bizonyos értelemben – hasonló követte, a Theater Hora fogyatékos művészeivel. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

KOREOGRÁFUS, SKYPE-ON
Beszélgetés Chris Haringgel

Mi a filozófiai kérdés, mivé alakul a gép, hol végződik az ember? Távol tarthatjuk magunkat a cyborg, a „gép-ember” léttől, vagy egy Skype-on folytatott beszélgetés esetén még a kérdés felvetése is megmosolyogtató? Beszélő fejek beszéltek a net két végén: Chris Haring koreográfusé és az enyém. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA INTERJÚJA.

Tovább a cikkhez