Visszafele olvasva: Kisvárdán a végzős színinövendékekből és frissen végzettekből álló alkalmi társulat Ilja prófétája nyerte a nagydíjat; vaskos, szemtelenkedős-káromkodós, szentséggel cicázós és hihetetlenül gyors tempójú előadás a várdai vár melletti szabad nyári térben. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
A Bárka Színház A harmadik hullám című előadását a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások között jelölték a Színikritikusok Díjára. Vidovszky György rendezőt kérdeztük. SEBESTYÉN RITA INTERJÚJA.
Bodor Ádám egyik álnéven írt levele, irodalmi-társadalmi több mint tréfája, önreflexív fricskája adja György Péter könyvének a címét, amelyet a magyarországi recepció által alighanem teljesen ignorált Szabédi Lászlónak ajánl, és amelyet más utalásrendszerek mellett leginkább Tamás Gáspár Miklós Trianon árvái című cikke sző át a legmarkánsabban. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
„A nevetésben mindig ott a szeretet” írja J. Kovács Judit drámapedagógus a könyv bevezetőjében, és ez most azt is jelenti, hogy a könyv szinte módszertanát tartalmazza annak, hogyan kell 0-4 éves gyermekünket megnevettetni… SEBESTYÉN RITA RECENZIÓJA.
Felgyújtotta a jobb kezét, mert elégedetlen volt a Sátántangó első fejezeteivel. A legjobb barátja egy látogatás alkalmával felgyújtotta a házát, de az est végén csendesen bólogatva megegyeznek abban, hogy ennek ma már nincs semmilyen jelentősége. Csendes és nyugodt beszéd folydogál keresztül szélsőséges történéseken. Nem ironikusan, nem ellentétezőn, hanem a szubjektív valóság megidézéseként. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Időkapszulába kerül az, aki belép a Rózsavölgyi Szalonba – és a helyzet visszavonhatatlanná válik a patinás könyv- és zeneműbolt első emeletén, ahol fél órával kezdés előtt is már csak a hátsó asztaloknál jut hely. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.
A kettes villamos Müpába vezető kellemes útvonalát ezúttal felváltja a döcögős alternatív buszjárat és nyikorgós átszállás. A jegylyukasztós-helykeresős-hirtelenfékezős mizéria hangos panaszra fakaszt egy szépen rajzolt arcú, fáradt asszonyt. Nyomában mosolygós, halmozottan sérült fia. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
A halhatatlanság elixírje történelmi-mesei világpanoráma: több mint nyolcszáz évre és harminchat generációra nyúlik vissza. Az önfeledten, gyakran megrázón áradó narráció egyik fő motívuma a zsidóság mint a kisebbségi lét sokrétű metaforája. Tizennégy országban jelent meg. SEBESTYÉN RITA INTERJÚJA.
Par excellence költő – javasolta a sorozatszerkesztő Keresztury Tibor az áprilisi vendég bemutatásán töprengő Winkler Nórának. És igaza is volt, hiszen Kovács András Ferenc költői műfajok univerzumát zongorázza végig könnyed kézzel, gyakran idegennek tűnő maszkok mögé rejtőzve. Nem meglepő módon a színházi metafora és gyakorlat sem áll távol tőle. Az est csak most kezdődik, és lesznek itt még képzőművészeti meglepetések is. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Szépelgő irodalmiasságnak még halvány árnya sem vetülhet erre a könyvre: olyan csupasz a szöveg, hogy hozzá képest Lanzarote vulkáni tája maga a lélegző-folyondáros dzsungel. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.
Interart – mondom, és mentegetőzöm is: nem annyira a kategorizálás kényszerűsége ez; megállnék tisztelettel, egy stációval előtte, a megragadhatóságnál, hogy valamiképpen mégis csak nevezni lehessen azt az összművészeti banzájt, amit Rutkai Bori rendez, miközben már a könyv előszavában kijelenti, ő nem „art-ist”, hanem kreatív. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
A címben szereplő állítás magától Bodor Ádámtól származik, és ennek legalább két gondolatfutamot kellene elindítania abban, aki hallja-olvassa. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Legszívesebben rávetném magam a kötetben összegyűjtött korábbi írások recenzióira, hogy megtudakoljam, írták-e már korábban Keresztury Tibor kisprózájáról, hogy kegyetlen (majd utána, mintegy pontosításképp, hogy önkegyetlen)? SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.
Több, irodalomtól elfajult oka van annak, hogy az utóbbi években gyanakvó távolságtartással figyelem az Ulpius-ház kiadványait. Rushdie nevével is sok toposz összefonódott, amelynek irodalmi vonatkozása vitatható – és olyan is, amely vitán felül nem irodalmi vonatkozású. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Bármennyire is szeretném – márpedig szeretném; nagyon, szenvedélyesen – a MÜPA Üvegtermében zajló Literárium-sorozat Kukorelly-estjét kiemelni időben és térben, szűkebben és tágabban tekintett társadalmi és politikai kontextusából, egyszerűen esélytelen. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.