Ritkán akad az olvasó kezébe ennyire felszabadítóan üde, megannyi nyelvi leleménnyel, stílusbravúrokkal teli, humorral és léha életszemlélettel átitatott könyvremek, mint Nagy Koppány Zsolt újdonsült regénye. SÁNTHA JÓZSEF RECENZIÓJA.
Gyermek naplójában jobbára a későbbi ifjút keressük, kamaszéban a majdani felnőttet. Főként, ha a naplóíró nevezetes személlyé vált. Csáth Géza e naplóját – Naplófeljegyzések 1897–1904 – tízévesen kezdte, s a tizennyolchoz közelített, amikor a végére kitette az „adieu”-t. TARJÁN TAMÁS KÖNYVISMERTETÉSE.
Egy névtelen budapesti detektív önkínzástörténete, avagy Eros és Thanatos mérleghintázása, ugróiskola a Halállal és az Élettel. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA.
A regény főszereplője legalább kilenc nyelven tud, maga a regény „hét nyelven beszél”. Aprócska szerkezeti és stiláris dadogásaitól kicsit el-elfulladva is „hat és félen”. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
A tilalom, tiltás élményének határátlépő bátorságú és tisztaságú tudatosítása mellett a tagadás, visszavonás ugyancsak a lírai beszéd egyik alapképlete az ismét roppant zárt verseskötetben, mely négy oldalról is teljes betekintést enged világába. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
Nem titok, hogy a regényt a szerző eredetileg forgatókönyvként írta meg. Akadt már kritikus, aki a regény kidolgozását kevéssé sikerültnek, a megbúvó filmes alapanyagot kiválónak ítélte. Egymásba csúszó ellentétes minőségek könyvét olvassuk. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
Ulickaja ezennel nem szépirodalmi művel jelentkezett. Mintha a nálunk legutóbb kiadott (A mi Urunk népe) kötet hangja erősödne tovább, s mélyülne el a személyes, vallomásos megszólalás regiszterében. V. GILBERT EDIT KRITIKÁJA.
Körömpörkölt és sör, porszívó és nyeremény-hétfő, mama mindig mosogat, apa, most ne pörögj be! Ezek a hétköznapi szavak és kifejezések mind benne vannak Szabó T. Anna gyermekverseiben, mégsem tűnik el belőlük a ritmus, a játék, és a könnyedség, amit Kárpáti Tibor illusztrációi illőn támogatnak. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
„A nyelvelmélet a cselekvéselmélet részét képezi; egyszerűen azért, mert a beszéd a szabályvezérelt viselkedés egyik formája.”- írja Searle Beszédaktusok című könyvében. Kevés jellemzőbb példát találhatnánk erre a megállapításra, mint Parti Nagy Lajos szövegeit. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
Mint a fülszövegen lévő, szűkszavú biográfiából megtudjuk, Szőcs Petra Kolozsváron született, Budapesten él, és ez az első verseskötete. Hogy nem zöldfülű szerzőről van szó, már abból sejthető, hogy a kötet a Magvetőnél debütál, valamint a portréfotót maga Szálinger Balázs készítette. Szerencsére a verseken is ez látszik. TOROCZKAY ANDRÁS ÍRÁSA.
Bodor Ádám egyik álnéven írt levele, irodalmi-társadalmi több mint tréfája, önreflexív fricskája adja György Péter könyvének a címét, amelyet a magyarországi recepció által alighanem teljesen ignorált Szabédi Lászlónak ajánl, és amelyet más utalásrendszerek mellett leginkább Tamás Gáspár Miklós Trianon árvái című cikke sző át a legmarkánsabban. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
Jónás Tamás új kötetében az oldalszámok az ötössel kezdődnek, és a kettőszáztízessel érnek véget. A verseskötethez képest meglepő hossz már önmagában is állításként vagy állásfoglalásként értelmezhető. NÉMETH BÁLINT ÍRÁSA.
Sötét, levegőtlen, szomorú világba vált jegyet, aki ezt a könyvet megveszi. Ahogy a fülszöveg fogalmaz: itt mindenki árva, és tényleg, habár csupa egymásba tekeredett sorsot követhetünk nyomon pincemély perspektívából. A kommunizmus, majd szocializmus főzelékszagú, lemált vakolatú roncsregénye az Akvárium. TOROCZKAY ANDRÁS ÍRÁSA.
Az egyik novella címében szerepel is a ballada szó: Gátépítők balladája. Ha a kihagyásos, elharapott, drámai tónusú kisepikai közlések érzékeltetésére – áttételesen – alkalmas e műfajnév, akkor a kötet emberszaggató léthelyzeteinek szaggatott leírásai: prózaballadák. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A (felnőtt) mindennapokba bevont mesék nem recepteket kínálnak problémáink megoldására, hanem inkább valamiféle támpontot, magabiztosságot adnak az élet éléséhez. Boldizsár Ildikó legújabb könyve bizonyíték arra, hogy ez bármelyik életkorban lehetséges. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.