Úgy képzelem, az Olvasó valószínűleg nem hispanista, és Kosztolányi életművéből sem a spanyol nyelvből fordított szövegei érdeklik elsősorban. Mégsem állítanám, hogy a Kalligram Kosztolányi-sorozatának legújabb kötete csak rajongóknak szóló darab lenne. SZOLCSÁNYI ÁKOS ÍRÁSA.
Nagyon talányos könyv (akar lenni) Király Kinga Júlia A test hangjai című ledérkönyve. Olyannyira, hogy második nekifutásra sem igen tudnám megmondani, miről szól. DARABOS ENIKŐ KRITIKÁJA.
Eddig nemigen rendezhettünk volna kimittudot a kortárs lengyel drámairodalomról, hiszen szakmán belül és kívül a többség a legalapvetőbb információkkal sem rendelkezett e témakört illetően. Mondom: eddig. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A lengyel színház nézőinek élete nem sétagalopp. A legfiatalabb írógenerációt ugyanis csupa sötét, nyomasztó téma foglalkoztatja, még ha ezt olykor igen viccesen is tálalják. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Ha végtelen sok majmot leültetünk végtelen sok írógéphez, előbb-utóbb eljutnak a magyarság sorskérdéseihez (is). És ha elég időt hagyunk nekik, felnőtt módjára fognak írni a kérdésről – de forradalmi években időből van a legkevesebb, ezért hiánypótló könyv a Mi a magyar most? SZOLCSÁNYI ÁKOS ÍRÁSA.
A Boldogságnovellák alcímmel ellátott kötet sajátos megvilágításban láttatja a mindennapok kisembereit. Leguralkodóbb jellemvonásuk egy olykor elvont értelmű hűség, az indokolatlannak tűnő ragaszkodás életük megszokott körülményeihez és személyeihez. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
Nemcsak a Jókai anyagi helyzetét, második házasságát a mai bulvárlapok módjára megszellőztető sajtó igyekezett az író életének történeteit kisajátítani, regényesíteni, hanem az író Jókai történetei, regényei is szoros, bizalmas szimbiózisban éltek a korabeli sajtóval. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
Végre! – kiálthatunk fel. Elindult Kosztolányi műveinek kritikai kiadása, ráadásul a legmodernebb filológiai elveket figyelembe véve. Irodalomtörténeti pillanat. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
Mestyán Ádám második kötetének címe (Az együttérzés tökéletes hiánya) hasonlóan magasra teszi a lécet, mint az elsőé (A magyar helyesírás szabályai). A felsejlő cowboy-tudatalatti hitele azon (is) múlik, magával is olyan keveset cicózik-e, mint a világméretű nem-énnel. SZOLCSÁNYI ÁKOS ÍRÁSA.
Bár a cím inkább klasszikus életrajzra utal, Szegedy-Maszák Mihálynak, a Kosztolányi kritikai kiadás vezetőjének monográfiája elsősorban a poétikai, komparatív és eszmetörténeti szemlélet jegyében közelít az életműhöz. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
A könyv éppen csak az nem, aminek a fülszöveg nevezi (igaz, idézőjelben). Nem „kész regény”, nem Pályi újabb „megíratlan regénye”. Viszont a magyar élet(mű)interjú-irodalom jelentékeny darabja, magvas, kendőzetlen és mérlegelő. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.
Hat fejezetből áll a diétaregény, mert csakis hatból állhat. Az ismételt-variált fogyókúrás himnusz mindig valamelyik személyes névmáshoz rendel egy-egy meghalástörténetet. A 6 az elbeszélői én fejezete, valamennyi szenvedés- és gyászesemény az ő tudatára nehezedik. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.
Az új verseskötet a Megszakítottam egy regényt című, 2004-ben megjelent gyűjteményhez kapcsolja magát, átgondolt, változtató újraközlésekkel is. Ismét lelke, szava támad a csupasz, töredezett kifejezésmód kopár nyelvi anyagának. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
„Történetek az Aranykorból” – nevezi meg keserű iróniával időkeretét a regény. A periódus, melyben egy középiskolás lány felnőtté érik, az utolsó fejezet címét is adó ’89 karácsonyának napjaiban ér véget. Romániában. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Az 1981-ben született Lanczkor Gábor mindig is koraérettségével tűnt ki nemzedéktársai közül, abból a nemzedékből, mely az utóbbi pár évben meghatározó szereplője lett a kortárs magyar irodalmi életnek. DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA.