Térey János első esszékötete a fülszöveg és a hátlapon olvasható részlet alapján nem elsősorban a szerzőt szándékozik közel hozni, noha az Apollinaire-től választott mottó önazonosításra vállalkozik és meglevő tudást kínál. SZOLCSÁNYI ÁKOS ÍRÁSA.
Úgy képzelem, az Olvasó valószínűleg nem hispanista, és Kosztolányi életművéből sem a spanyol nyelvből fordított szövegei érdeklik elsősorban. Mégsem állítanám, hogy a Kalligram Kosztolányi-sorozatának legújabb kötete csak rajongóknak szóló darab lenne. SZOLCSÁNYI ÁKOS ÍRÁSA.
Ha végtelen sok majmot leültetünk végtelen sok írógéphez, előbb-utóbb eljutnak a magyarság sorskérdéseihez (is). És ha elég időt hagyunk nekik, felnőtt módjára fognak írni a kérdésről – de forradalmi években időből van a legkevesebb, ezért hiánypótló könyv a Mi a magyar most? SZOLCSÁNYI ÁKOS ÍRÁSA.
Kertésztől tudjuk, ha az ember elég sokáig ír regényt, annak előbb-utóbb regény lesz a vége; nos, ha elég sok recenziót ír, előbb-utóbb remekműről kell írnia. SZOLCSÁNYI ÁKOS KRITIKÁJA.
Az élettörténet-filmek reneszánszában gyakran találkozhatunk a szókapcsolattal: igaz történet alapján. Persze ez valamennyire minden fikcióra igaz; a jelzés inkább igazsága számonkérésére kínálja fel a művet. SZOLCSÁNYI ÁKOS KRITIKÁJA.
A líra klasszikus hatásmechanizmusát figyelve azt gondolhatnánk, az ideális vers olyan, mint a Fermat-sejtés: tétel, pár pimasz, egyszerre nagyot- és semmitmondó, varázslatos sor, majd háromszázötven év szenvedélyes igazságkeresés a szöveg nyitotta térben. SZOLCSÁNYI ÁKOS KRITIKÁJA.
A műnemekről elsőben megtanuljuk, hogy hárman vannak, másodikban azt, hogy keverednek, harmadikban szó sincs róluk, negyedikben pluszpont, ha még emlékszünk rájuk. De a bennünk lakó tizenévest nem csak lírai mivoltában ragadhatja magával Simon Márton első kötete. SZOLCSÁNYI ÁKOS ÍRÁSA.
Mestyán Ádám második kötetének címe (Az együttérzés tökéletes hiánya) hasonlóan magasra teszi a lécet, mint az elsőé (A magyar helyesírás szabályai). A felsejlő cowboy-tudatalatti hitele azon (is) múlik, magával is olyan keveset cicózik-e, mint a világméretű nem-énnel. SZOLCSÁNYI ÁKOS ÍRÁSA.
Kele Fodor Ákos első verseskötetének borítóján tizenkét sziromalakba és két gyűrűformába szervezett betűsort követhethetünk nyomon – a szöveg nem innen odáig vezet, hanem körbe: caputtól caputig. SZOLCSÁNYI ÁKOS KRITIKÁJA.
Az elmúlt évek egyik legmeglepőbb horrorfilmje a spanyol REC volt, így a hírlelt folytatás kapcsán a fő kérdés az volt: félni (az első rész szörnyeitől) vagy félteni (az első rész számos értékeit) van inkább okunk? Az elszomorító eredmény inkább az utóbbit igazolja. SZOLCSÁNYI ÁKOS KRITIKÁJA.
A Radnóti-emlékév egyik csúcspontja nyilvánvalóan a költő századik születésnapja, amelyről a Petőfi Irodalmi Múzeum ünnepi virrasztással emlékezett meg május 5-én. SZOLCSÁNYI ÁKOS ÍRÁSA.
Toposzokkal terhes szakma az íróé, aki amellett, hogy sokat iszik és korán elhal, nem tud élményszerűen felolvasni sem, amint azt önjelölt szavalóktól visszahúzódó írókig többen is állítják. SZOLCSÁNYI ÁKOS CIKKE.
Tóth Árpád az életrajzellenes olvasási technikák állatorvosi lova is lehetne; az a néhány fogalom, amit az életút afféle vulgárfogódzóként kínál, hál’isten (!) nem nagyon határoz meg semmit: Debrecen, Négyesy, Nyugat, tüdőbaj. SZOLCSÁNYI ÁKOS ÍRÁSA.
Pályaképet írni nehéz. Érettségi dolgozattól többkötetnyi terjedelemig ugyanaz a feladvány: egyensúlyt találni műértelmezés és életrajz között. SZOLCSÁNYI ÁKOS KRITIKÁJA.
A Nyugat-maraton estéjén huszonnyolc kortárs író elevenítette meg a Nyugatot maguk választotta szövegek felolvasásával, délután hattól nem sokkal éjfél utánig. SZOLCSÁNYI ÁKOS ÍRÁSA.