Harminc testrész történetét mondja el harminc egymással összeszőtt fejezetben Tóth Krisztina második novelláskötete: a kéz, a nyak, az ujjak, a láb, a fej vagy a vécén lehúzott tejfogak válnak jelképessé az emberi élet szerepektől szabadulni nem tudó történeteiben. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
A Bodor Ádám 70. születésnapjára összegyűjtött tárcák történeteit egyaránt lehet a cenzúra figyelmét próbálgató dokumentumokként és a személyesség határait tudomásul vevő ember érzelmi alapképleteiként olvasni. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
Nemcsak a Jókai anyagi helyzetét, második házasságát a mai bulvárlapok módjára megszellőztető sajtó igyekezett az író életének történeteit kisajátítani, regényesíteni, hanem az író Jókai történetei, regényei is szoros, bizalmas szimbiózisban éltek a korabeli sajtóval. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
Bár a cím inkább klasszikus életrajzra utal, Szegedy-Maszák Mihálynak, a Kosztolányi kritikai kiadás vezetőjének monográfiája elsősorban a poétikai, komparatív és eszmetörténeti szemlélet jegyében közelít az életműhöz. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
Nagy Koppány Zsolt jól ismeri az utóbbi évtizedek szövegalkotó trendjeit, gyakran hivatkozik irodalmi, könnyűzenei hagyományokra, és szinte minden olyan narrációs megoldás, geg megtalálható a kötetében, amellyel a posztmodern közeli irodalmat szokta címkézni a kritika. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
Erős indulatoktól, politikai felhangoktól sem mentesen, a független színházak működését alapjaiban befolyásoló pályázati-támogatási patthelyzet ismertetésével vette kezdetét a huszadik, Tolnai Világlexikona címet viselő szegedi Thealter fesztivál. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
Hamlet szomorújáték. VI. fel-vonásban. Shakespeare munkája úgy a’ mint az, a’ mi Játszó-színeinkre léphet – írta fordítása alá 1790-ben Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás hazai zászlóvivője. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
Kemény Katalin személyes visszaemlékezésével és sok szempontból szimptomatikus helyzetjelentésével zárul a Hamvas-életmű irodalom- és eszmetörténeti recepcióját bemutató Krízis és karnevál című kötet. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
Nyitottság és figyelem a kortárs lírára, vallásbölcselet és dalszöveg-költészet, szerzetesség és közszolgálati média: Halmai Tamás kötete főleg az állandóságot, a közös pontokat keresi a kultúra regisztereiben. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
A történelmi regények legegyszerűbb, évszázados műfaji hagyománnyal, narrációs megoldásokkal rendelkező válfajához nyúlt vissza Veljko Barbieri Én, Jupiter fia Dioklész című császáréletrajza. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
Élt egyszer egy Író, maga is Olvasó – a Bevezetés a szépirodalomba fülszövege egy rejtőzködő kánonra, az írók irodalomtörténetére hívja föl a figyelmet. Szilágyi Zsófia a kortárs művek Móricz-olvasatait kutatta. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
Trencsényi Balázs kötetének átfogó módszertani bevezetője és tanulmányai egy nagyszabású kelet-közép-európai összehasonlító eszmetörténeti kutatás fontos állomását jelentik. A szerző reményei szerint a múlt politikai praxisa a jelen számára is képes igazodási pontokat adni. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
Ha negyven év elteltével a túlélő emlékezetében a Bécset, Budát a töröktől felszabadító háborúkról a halál diadala, a bomló, rothadó holttestek látványa a legerősebb kép, kérdéses, van-e személyes értelme a történelemnek? S ha nincs történelem, lehet-e történelmi regényt írni? GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
Az a benyomásunk, hogy Bodor Béla a mindennél csak egy hajszálnyival tud kevesebbet: ilyenkor nagy a kísértés, hogy a szövegek nyelvi sajátosságaiban vagy az esszéműfajból is következő, hatáskeltő érvelésben keressünk kapaszkodókat. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
Szabályos tükörregényt publikált Zoltán Gábor: a Fekete bársony második, Függelék címmel ellátott része motivikus ismétlődésekkel építi le, fosztja meg az első rész álfausti, a kispolgári vágyak kielégítésén alig túllendülő, főleg a szexualitásra irányuló tematikáját. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.