A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Kovács Dominik és Kovács Viktor: Lesz majd minden
Vakulástól sötétedésig gürcölő parasztok, életre kelő, sőt életben maradó, az élőkkel beszélgető, tivornyázó holtak szerepelnek Kovács Dominik és Kovács Viktor családregényében, ahol a helységnevek fiktívek, mégis rájuk ismerünk. Mágikus realizmus vagy ironikus álfolklór? Az olvasó örül, a kritikus a műfaji besorolással próbálkozik. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
RÓZSASZÍN EGYENLŐSÉG Barbie
Hogyan ítélhető meg egy olyan Barbie film, ami elsőre éppen olyan sztereotipikus, mint maga Barbie? CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
NEM HASAD TOVÁBB Oppenheimer
Cillian Murphy egy Oscar-várományos alakításban az atombomba atyjának bőrébe bújt az Oppenheimer című Christopher Nolan-moziban, amely nem robban akkorát, mint vártuk, de nyugodni azért így sem hagy. HUNGLER TÍMEA KRITKÁJA.
„TÖRTÉNHET AKÁRMI, SZÉP VOLT, CSODASZÉP” Ljudmila Ulickaja: Az igazi nevem
Ulickaja legújabb kötete szerzői szándék szerint búcsú. Nyolcvan éves korára mégis egészen újszerű kötetet állított össze, amelyben keverednek a legszemélyesebb naplójegyzetek privát információi, élettényei a rövid novellákból álló ciklusokkal. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
GYORSÉTKEZDE Lehár Ferenc: Luxemburg grófja / Kecskeméti Katona József Színház, Margitszigeti Színház
A Luxemburg grófja margitszigeti előadásán a címszereplőnek jutott az a ki tudja, mennyire hálás feladat, hogy egy refrén erejéig táncszerű hadonászásra és ritmusos tapsolásra bírja a közönséget. STUBER ANDREA ÍRÁSA.
NE CSAK NÉZZ, JÁTSSZ! Prágai Quadriennálé 2023
A rothadásnak indult fű enyhén orrfacsaró szaga, az elénk szórt szalma édeskés illata, a virtuális mélység fölötti hídon az arcomba permetező könnyű vízharmat, a tegnapi és holnapi színházi jelmezeken növekvő penészgombák mintázatai. A világ legnagyobb szcenográfiai kiállításáról ilyen és hasonló élményekkel tértem haza. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
KATA-KÁROSULT RÁDIÓS ÉS BÁB-SZELLEMEK Presser Gábor – Sztevanovity Dusán-Horváth Péter: A padlás / Harlekin Bábszínház
Általában nehezen viseljük, ha egy általunk jól ismert történetet másfajta formátumban alkotnak újra. Lenézzük a szolgai másolást is, hiszen soha nem válhat olyanná számunkra, mint az eredeti. Vajon sikerülhet-e egyszerre ugyanazt és valami egyedit is nyújtania A padlás első bábszínházi bemutatójának? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
GYÓGYÍTHATATLAN Robert Icke: Az orvos / Átrium
Ennél többet nemigen tehettek volna az alkotók a darabbal, amely sajnos gyógyíthatatlan. Miként a benne ábrázolt társadalmi betegségek is gyógyíthatatlannak tűnnek. Ebben élünk. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
A SZENVEDÉLY ÁRNYÉKA Caravaggio árnyéka
Új film készült a botrányos, erőszakos életű olasz festőzseniről, Caravaggióról. Az olasz-francia koprodukció közepén egy erőtlen, lomha színész téblábol, a párbeszédek üresen konganak, az orgiák komikusak. Ha valaki izgalmat, borzongást, élvezetet keresne, ne erre a filmre üljön be. Valahol, a kavargó, buja, iszamos éjsötétben felsír egy 18-as karika. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
TÓNUSVÁLTÁS Fekete tükör 6. évad / Netflix
Négy év után öt résszel tért vissza Charlie Brooker kultsorozata. Az új évad a jövőt boncolgató pszichothriller helyett a kommersz horror felé tendál, nagyrészt maga mögött hagyva a szellemiséget, amely magasra repítette a sorozatot. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
Hirdetés
„EZ A TE IDŐD” II. Freeszfe Egyesület Színház és Performansz Fesztivál / ZUG Színház, Szeged
Úgy tűnik, a második generációs performanszoknak muszáj a mindenkori néző perifériás látómezején mozogniuk: aki június elején Pesten az Örs vezér terén jóval túlra nem jutott el, az június végén a szegedi ZUG-ban és kapcsolt részeiben abszolválhatta (szinte) mindegyik idei bemutatót. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
VÁLSÁGBÓL NYERT MŰVÉSZET 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
Fiatal felnőttek magánéleti, karrier- és átfogó válsága adta a kétévente rendezett Kecskeméti Animációs Filmfesztivál versenyprogram egyik legfontosabb irányvonalát, mely az abszurd és az imaginárius játékos szimbiózisával hoz új színt a műfaj évről évre szélesedő palettájára. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA.
NEM CSAK INDY ÖREGEDETT Indiana Jones és a sors tárcsája
Az ötödik Indiana Jones-mozi, az Indiana Jones és a sors tárcsája hozza az összes kötelező elemet, amelyeket az előző részek alapján elvárhatunk, de igazán csak akkor működik, amikor szembenéz azzal, hogy valójában eljárt felette az idő. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A FEMINISTA ÁTOK Az erőszakról – Budapest Galéria
A Budapest Galéria Az erőszakról című, május elején megnyílt, és július végéig látogatható csoportos kiállítása azokat a művészeti reflexiókat tekinti át, amelyeket női és queer alkotók adnak a testük, létük, világuk elleni agresszióra. SZŰCS TERI RECENZIÓJA.
HALÁLTÁNC EGY ÉLETEN ÁT Reigl Judit: Haláltánc
Ha a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termének ajtaja bezáródik, csend borul ránk. De ebben a csendben lehet igazán meghallani Reigl Judit rajzainak suttogását. A ceruzarajzokban, a néhol remegő, de mégis rutinos vonalakban nemcsak Reigl élete, de több évszázad művészete rejlik, így érdemes meghallgatni halk szavukat. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
KAPCSOLÓDNI A VILÁGHOZ Pléh Csaba: Árnyak
„A pszichológiában az fogott meg, hogy igen közeli a kapcsolat az emberek életét segítő hivatás és a kutatás között” – írja Pléh Csaba az Árnyak című könyvében, s e kapcsolatot azzal is erősíti, hogy szubjektív tudománytörténetet nyújt az elmúlt 60 év magyar pszichológiájáról. DOMJÁN EDIT ISMERTETŐJE.
A TÖKÉLETESSÉG ÉS A SEMMI Elisa Shua Dusapin: Tél Szokcsóban
A francia–dél-koreai származású Elisa Shua Dusapin regénye, a távoli Dél-Koreában játszódik, témái azonban minden európai olvasó számára ismerősek: magány, idegenségérzet, beilleszkedési képtelenség, kapcsolati zavarok. A lélek bajai kiütköznek a testen. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
RENDEZETLENÜL Istenek és hősök / Budapesti Wagner-napok
Fischer Ádám a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával előadott teljes Ring után a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral megmutatta, hogy Richard Wagner zenéje énekesek nélkül is színpadra termett. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ ÍRÁSA.
A 20. SZÁZAD BIZTOS BÉKÉSEBB LESZ Göttinger Pál: A nulladik perc / Orlai Produkciós Iroda
A nulladik perc című előadás mintha egyszerre próbálna prózai opera és annak kritikája lenni, azonban egyik irányba sem tesz egyértelmű lépést, így biztosan csak azt tudhatjuk, hogy a 19. század óta sem rendezzük jobban a problémáinkat, és még a hasis is illegális. KISS LÓRÁNT KRITIKÁJA.