A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Kovács Dominik és Kovács Viktor: Lesz majd minden
Vakulástól sötétedésig gürcölő parasztok, életre kelő, sőt életben maradó, az élőkkel beszélgető, tivornyázó holtak szerepelnek Kovács Dominik és Kovács Viktor családregényében, ahol a helységnevek fiktívek, mégis rájuk ismerünk. Mágikus realizmus vagy ironikus álfolklór? Az olvasó örül, a kritikus a műfaji besorolással próbálkozik. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
A BOLDOGÍTÓ NEM Händel: Semele / Bajor Állami Operaház
Néha tényleg összejön minden: szereposztás, rendezés, vezénylet. A Bajor Állami Operaház parádés, Claus Guth által rendezett Semele-előadása nemcsak igazi Sternstunde, de tán annak is ígérete, hogy a Nikolaus Bachler másfél évtizedes regnálása alatt elsorvadt Händel-játszás új lendületet kaphat a müncheni opera színpadán. GYÁRFÁS ORSOLYA ÍRÁSA.
„ÚGY SZÓRAKOZTATUNK, HOGY KÖZBEN MI IS SZÓRAKOZUNK” Beszélgetés Farkas Róberttel
Pesti történet címmel ad koncertet a Budapest Bár augusztus 29-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Farkas Róbert hegedűművész, a zenekar vezetője a két vendég, Jordán Adél és Vecsey H. Miklós meghívásáról is mesélt. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
KAPCSOLAT, KÍSÉRLET, ELKÖTELEZETTSÉG 33. THEALTER, 4-6. nap
A színház kreativitás, filozófia, önismeret, traumafeldolgozás, közösség, hit, politika, szórakozás. A színház próbálkozás, tenni akarás, szabadság. Az idei THEALTER második felében tematikailag és formailag egyaránt változatos, többé-kevésbé kísérletező előadásokat láthatott a közönség. SZABÓ RÉKA DOROTTYA BESZÁMOLÓJA.
KI TUDJA, HOLNAP MIRE ÉBREDÜNK Pintér Béla–Darvas Benedek: Gyévuska / Miskolci Nemzeti Színház
Hosszú idő után az egyik legkimunkáltabb előadás, ami úgy szól a magyar történelemről, hogy el is tartja magától a tárgyat, és alá is merül benne. Ez így elég szerencsés kombó. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
BORÚRA DERŰ Nadine Sierra és Francesco Demuro a Margitszigeten
Szereplőváltozás gyászeset miatt, esővel és esőkabát-osztással induló este – és utána egy operagála, amely közhelyességében is pompásan betöltötte hivatását. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
ANYA CSAK EGY VAN! Vigyázzatok Mayára! / Netflix
A Netflix új dokumentumfilmje megrendítő érzékenységgel tárja fel a Kowalski család tragikus történetét: két szülő heroikus és sokszor reménytelennek tűnő harcát mutatja be, a mára már iparosodott amerikai gyermekvédelemmel szemben. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
ÚJRA KELL KEZDENI? 33. THEALTER, 1-3. nap
A Régi Zsinagóga kertjébe lépve szemet szúrnak a bejárat fölé aggatott színes nyakkendők. Milyen ünnep készülődik itt? Megnyitó, búcsúztató, esetleg megemlékezés? A kérdésre nem kapunk választ Balog József performanszba hajló beszéde után sem, aminek a végén ő is felköt egy fekete nyakkendőt. Háta mögött a 33. THEALTER plakátja: egy kézpár, tele fehér körökkel. Vagy nézői szemekkel. Vagy nullákkal. BÁLINT ZSÓFIA BESZÁMOLÓJA.
NÉGYSZEREPLŐS VÁLTOZAT Thomas Vinterberg – Tobias Lindholm: Még egy kört mindenkinek / Városmajori Szabadtéri Színpad, Orlai Produkció
Az alkohol vagy bármely bódítószer mint munkaeszköz (és / vagy munkaártalom) nem újkeletű témája az irodalomnak; Szádeq Hedájat A vak bagoly című kisregényének tolltartófestőjétől az azt a Perzsiában idéző Hajnóczy Péterig számtalan példát sorolhatnánk. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
TOM CRUISE BEROBBANTJA A POST-TRUTH AKCIÓFILMEK KORÁT Mission: Impossible – Leszámolás: Első rész
Nem minden idők, és még csak nem is a Mission: Impossible-sorozat leglátványosabb akciófilmje a Leszámolás, de ezzel semmi gond nincsen, mert Tom Cruise többet hoz puszta látványnál: humort, izgalmat, aktualitást. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
Hirdetés
RÓZSASZÍN EGYENLŐSÉG Barbie
Hogyan ítélhető meg egy olyan Barbie film, ami elsőre éppen olyan sztereotipikus, mint maga Barbie? CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
NEM HASAD TOVÁBB Oppenheimer
Cillian Murphy egy Oscar-várományos alakításban az atombomba atyjának bőrébe bújt az Oppenheimer című Christopher Nolan-moziban, amely nem robban akkorát, mint vártuk, de nyugodni azért így sem hagy. HUNGLER TÍMEA KRITKÁJA.
„TÖRTÉNHET AKÁRMI, SZÉP VOLT, CSODASZÉP” Ljudmila Ulickaja: Az igazi nevem
Ulickaja legújabb kötete szerzői szándék szerint búcsú. Nyolcvan éves korára mégis egészen újszerű kötetet állított össze, amelyben keverednek a legszemélyesebb naplójegyzetek privát információi, élettényei a rövid novellákból álló ciklusokkal. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
GYORSÉTKEZDE Lehár Ferenc: Luxemburg grófja / Kecskeméti Katona József Színház, Margitszigeti Színház
A Luxemburg grófja margitszigeti előadásán a címszereplőnek jutott az a ki tudja, mennyire hálás feladat, hogy egy refrén erejéig táncszerű hadonászásra és ritmusos tapsolásra bírja a közönséget. STUBER ANDREA ÍRÁSA.
NE CSAK NÉZZ, JÁTSSZ! Prágai Quadriennálé 2023
A rothadásnak indult fű enyhén orrfacsaró szaga, az elénk szórt szalma édeskés illata, a virtuális mélység fölötti hídon az arcomba permetező könnyű vízharmat, a tegnapi és holnapi színházi jelmezeken növekvő penészgombák mintázatai. A világ legnagyobb szcenográfiai kiállításáról ilyen és hasonló élményekkel tértem haza. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
KATA-KÁROSULT RÁDIÓS ÉS BÁB-SZELLEMEK Presser Gábor – Sztevanovity Dusán-Horváth Péter: A padlás / Harlekin Bábszínház
Általában nehezen viseljük, ha egy általunk jól ismert történetet másfajta formátumban alkotnak újra. Lenézzük a szolgai másolást is, hiszen soha nem válhat olyanná számunkra, mint az eredeti. Vajon sikerülhet-e egyszerre ugyanazt és valami egyedit is nyújtania A padlás első bábszínházi bemutatójának? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
GYÓGYÍTHATATLAN Robert Icke: Az orvos / Átrium
Ennél többet nemigen tehettek volna az alkotók a darabbal, amely sajnos gyógyíthatatlan. Miként a benne ábrázolt társadalmi betegségek is gyógyíthatatlannak tűnnek. Ebben élünk. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
A SZENVEDÉLY ÁRNYÉKA Caravaggio árnyéka
Új film készült a botrányos, erőszakos életű olasz festőzseniről, Caravaggióról. Az olasz-francia koprodukció közepén egy erőtlen, lomha színész téblábol, a párbeszédek üresen konganak, az orgiák komikusak. Ha valaki izgalmat, borzongást, élvezetet keresne, ne erre a filmre üljön be. Valahol, a kavargó, buja, iszamos éjsötétben felsír egy 18-as karika. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
TÓNUSVÁLTÁS Fekete tükör 6. évad / Netflix
Négy év után öt résszel tért vissza Charlie Brooker kultsorozata. Az új évad a jövőt boncolgató pszichothriller helyett a kommersz horror felé tendál, nagyrészt maga mögött hagyva a szellemiséget, amely magasra repítette a sorozatot. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.