Revizor: Tavaly decemberben ünnepelte a Budapest Bár a 15 éves születésnapját, a margitszigetit jubileumi koncertnek szánják?

Farkas Róbert: Nem, a jubileumot tavaly ünnepeltük, viszont most már hagyománnyá vált, hogy nyaranta fellépünk a Margitszigeten. Ide igyekszünk különleges műsorral készülni, idén Pesti történet a koncertünk címe, és két csodálatos vendégművész, Jordán Adél és Vecsei H. Miklós is fellép velünk. Nemcsak pesti sztorikat mesélnek, hanem énekelnek is velünk. Szerettük volna az irodalmat is belecsempészni a műsorba, de olyan színészeket kerestünk, akik zeneileg is tudnak hozzánk csatlakozni.

R: A Budapest Bár egyik nagy sikere a Nyugathoz kötődő Kosztolányi Akarsz-e játszani? című verséből írt dal. Lesznek más megzenésített versek is?

FR: Amikor a Kaláka együttes 50. évfordulóját ünnepelte a Müpában, nagy megtiszteltetés volt, hogy bennünket kértek föl, hogy mi játsszuk a jubileumi koncertjükön az első félidőt. A Kaláka feldolgozásait szólaltattuk meg Budapest Bár-hangzásban. A második félidőben a Kaláka játszott, és Rutkai Bori énekelte el velünk az Akarsz-e játszani? című dalt, amit azóta is műsoron tartunk. Még formálódik a koncert műsora, remélem, lesz benne más megzenésített vers is. Próbálunk olyan dalokat választani, amelyek illenek a tematikához.

Farkas Róbert

R: A Budapest Bár kisebb koncerttermektől a több ezer főt befogadó szabadtéri színpadokig sokfelé fellép. Milyen az ideális koncerthelyszín?

FR: A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon közel háromezer néző előtt játszunk, és mindig úgy érzem, hogy a nagy tér is abszolút bemuzsikálható, és a közönség figyelmét is tökéletesen meg lehet ragadni. Ezért nagyon szeretünk a Margitszigeten játszani. Mindig óriási kíváncsisággal, izgalommal várjuk ezt a koncertet, különleges alkalomként tekintünk rá. Emlékezetes volt, amikor például Oláh Vilmos hegedűművész muzsikált itt velünk.

R: A Szívemben bomba van videóklipjét 3,3 millióan nézték már meg a YouTube-on. A legnagyobb slágereik közül melyek hangzanak el a koncerten?

FR: A Szívemben bomba van az egyik olyan dal, amivel annak idején elindultunk. 2007-ben készült belőle klip Németh Jucival és Kiss Tiborral. Mindketten fellépnek a koncerten, így ez a sláger is elhangzik majd. Keleti Andrástól nagyon szeretik, ezért kihagyhatatlan a Stux is. Figyelünk arra, hogy a közönség mindig kapjon olyan régi dalokat is, amelyeket imád, és a Budapest Bár emblematikus slágereinek számítanak. Nemrég jelent meg legújabb albumunk, a Tíz után, abból is játszunk ízelítőt. Vecsei H. Miklóssal még nem dolgoztunk együtt, így izgalmas találkozásra készülök.

R: A 100 Tagú Cigányzenekarral fiatalon bejárta a világot, és a Budapest Bár is sikert aratott már Londonban, Brazíliában. Mennyire eladható külföldön a magyar nyelvhez erősen kötődő repertoár?

FR: Van már sok angol nyelvű dalunk is, külföldi koncertjeinken azokat részesítjük előnyben. Mindig igyekszünk néhány helyi slágert is belecsempészni a műsorba, és eleve több a zenekari szám külföldön, mert a zene nyelve nemzetközi. Amikor Brazíliában turnéztunk, brazil dalokat, feldolgozásokat is játszottunk. Németh Juci portugálul is énekelt, utána az egyik albumunkra a Corcovado című dal föl is került, annyira megtetszett. Meglepetésemre a magyar dalokat is jól fogadták, mert a közönség kíváncsi arra is, milyenek a zenekar saját dalai. Nem gondoltam volna, hogy külföldön is tudunk telt ház előtt játszani, ezért meglepetés volt a tíz állomásos turnénk Brazíliában. Volt olyan beltéri koncertünk, amelyre olyan sokan érkeztek, hogy az épület elé kitettek egy kivetítőt, amelyen még legalább kétszázan követték a koncertet. Az, hogy a zenénk ennyire magával ragadta az embereket, számunkra is csodálatos élmény volt. Sokfelé jártunk már, de mivel a Budapest Bár erős magyar gyökerekkel rendelkezik, és igazából egy magyar anyanyelvű érti legjobban a dalainkat, ezért nem szorgalmazom, hogy ezzel a felállással rendszeresen járjunk külföldre.

Budapest Bár

R: A különleges hangzás mellett engem egy koncerten az lepett meg legjobban, hogy milyen virtuózan játszanak a Budapest Bár zenészei.

FR: A zenekarból többen is akadémiát végeztünk, elég csak Ökrös Károlyt, a zongoristánkat, harmonikásunkat említenem, akivel egyszerre jártunk a főiskolára, és kamarapartnerek voltunk már a Budapest Bár előtt is. Amikor kamaráztunk, nemcsak Mozart-szonátákat játszottunk, hanem a könnyebb műfajból saját örömünkre is muzsikáltunk. Akkor figyeltem fel rá, hogy Karcsi más műfajokat, jazzt, könnyűzenét is milyen rutinosan játszik. Megtaláltam azokat a muzsikusokat, akikkel szinte bármilyen stílusban tudok játszani, ezután jött a Budapest Bár ötlete. Először nem is egy koncertező zenekarra gondoltunk, csak egy albumra. Imádom a régi magyar filmeket, ha ment egy a tévében, egyszerűen nem tudtam elszakadni a képernyőtől. A ’20-as, ’30-as években izgalmas volt a kávéházi élet, több mint hatszáz kávéház működött abban az időben Budapesten, és több mint a felében cigányzenészek élő zenét játszottak. Az akkori repertoár teljesen más volt, mint amit a ’70-es, ’80-as években megszokhattunk. A ’20-as években a külföldre járó cigányzenészek játszottak először jazzt Budapesten. Belecsempészték a repertoárjukba az akkori francia, amerikai, német dalokat, játszottak kuplékat és filmzenéket is. Közel állt hozzám a kávéházi cigányzenészek világa, és amikor énekeseket kerestünk az albumhoz, olyanokat kértünk fel, akik aktívan koncerteztek. A cigányzenészek közül is olyanokat hívtunk, akik klasszikus zenétől az operett-opera részleteken keresztül sok mindent játszottak. Fontos volt, hogy ha hozzányúlunk a kávéházi korszakhoz, akkor kiemelkedő minőségben tudjuk eljátszani ezeket a dalokat. Azért vannak zenekari számok is a koncertjeinken, hogy meg tudjuk mutatni a közönségnek a virtuozitásunkat és az igazi cigányzenész temperamentumot.

R: Tud olyan kávéházról, ahol a Budapest Bár hatására visszatértek a kávéházi cigányzenéhez?

FR: Sok kollégámmal találkoztam az évek alatt, zongoristákkal, de cigányzenekarokkal is, akiknek azt mondták, hogy szeretnék, ha lenne élő zene, és kicsit olyasmi, mint a Budapest Bár. A hatásunk átment az éjszakai életbe, a vendéglátós, szórakoztató zenébe is. A Budapest Bár fogalom lett.

Jordán Adél és Vecsei H. Miklós, a margitszigeti koncert vendégei

R: Érdekes lenne egy filmes projektben is a Budapest Bár. Kaptak már valamilyen nagyjátékfilmes felkérést?

FR: Sok felkérést kaptunk már, de játékfilmeset még nem. A Budapest Bárról készült egy film, a Duna Televízió mutatta be Budapest Bár, a film címmel. A zenekarról szól, és arról, hogyan fejlődött a pesti dal az 1920-as évektől. Szenzációs lenne egy látványos nagyjátékfilmben hallani az együttest!

R: A régi magyar filmeket kutatja valaki azzal a céllal, hogy betétdalokkal bővítsék a repertoárt?

FR: Mi kutatunk magunknak. Sokat keresgélek, és vannak olyan komoly szakember barátaink, akik ehhez a korhoz értenek. Ha elakadok, akkor kérem a segítségüket. Nagy segítségünkre volt Nemlaha György, a régi dalok és a televíziózás nagy tudora, és Saly Noémi is, aki várostörténész, és mindent tud a pesti kávéházakról.

R: „Andi az országban az egyik legjobb, ha nem a legjobb könnyűzenei menedzser, Robi pedig nyitott, integráló személyiség, aki úgy hordja magában a cigány muzsikusok tradíciójának lényegét, hogy képes a megújulásra, keresi az új hatásokat, az új utakat, ami ennek a tradíciónak a továbbéléséhez szükséges” – Lovasi András nyilatkozta ezt, aki az elsők között csatlakozott a Budapest Bárhoz. Gördülékenyebb a munka, hogy házaspárként csinálják?

FR: Sokan azt hiszik, ha egy házaspár nemcsak együtt él, hanem együtt is dolgozik, az megterhelő lehet. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a feleségem inspirál zeneileg is. A lakásunkon van a próbatermünk és az irodánk is. Kifejezetten így szerettem volna kialakítani, hogy mindig közel legyünk egymáshoz. Előfordul, hogy azt a produkciót, amit még csak próbálunk, a feleségem közben már el is adja. Amikor elkészül egy dalunk, a feleségem véleményét kérem ki először, mert ő belülről és a közönség fülével is képes a Budapest Bárt hallgatni. Ha valamire azt mondja, hogy nem jó, akkor mérget vehetek arra, hogy változtatnunk kell rajta. Miközben zeneileg is abszolút lehet adni a véleményére, profi menedzserként kényelmessé és biztonságossá teszi a működésünket.

R: Hogyan tervezik a következő tizenöt évet?

FR: Amikor 15 évesek voltunk, mindenkivel készült egy podcast beszélgetés. Nagy örömömre a Budapest Bár minden szereplője azt mondta, hogy 15 év még biztosan benne van a zenekarban. A mai napig gyermeki lelkesedéssel állunk neki minden új dal hangszerelésének. Fantasztikusan jó érzés úgy fölmenni a színpadra, hogy van egy nagy közönségünk, sokan szeretnek bennünket. Úgy szórakoztatjuk őket, hogy közben mi is szórakozunk. Mindig vannak ötleteink, hogy hogyan tovább. Megpróbálunk újabb tematikus albumokat készíteni, és még hosszú évekre van muníciónk. Örülök, hogy a Budapest Bárban saját dalok is születnek, mert egy hagyományt akkor lehet életben tartani, ha élő, és meg tud újulni. Egy ilyen szuper csapattal nagy öröm a közös munka. A Budapest Bárnak sok kiváló, karakteres énekese van, akikkel már évek óta dolgozunk, ugyanakkor mindig élmény egy-egy vendégművésszel is fellépni, mert az ilyen különleges alkalmak inspirálnak bennünket.