Hirdetés
Vallásalapító próféta vagy drogos cigány bűnöző? Hallucináció vagy megvilágosodás? Börtönlázadás vagy a nép visszavezetése az őshazába? A megalázottak és megszomorítottak kifordított hősi eposza. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
Még a pandémia előtt egy jeles magyar történész arról beszélt a tévében, hogy a történettudománynak szemben a természettudományokkal az a szerencséje (és egyben tragédiája), hogy egyrészt közérthetően tud szólni a nagyközönséghez, másrészt olyan problémákkal foglalkozik, melyek sok ember érdeklődését felkeltik. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
Kazuo Ishiguro poszt-Nobel kötete, a Klara és a Nap hibátlanul belesimul a szerző életművébe. Lappang, féken tart és sejtet, de soha nem árad ki. Klara, a cím- és főszereplő éppenséggel lehet az a harmadik szempont, amire az emberiségnek szüksége van. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA.
Hirdetés
Nápolyban vagyunk, de Ferrantétól senki se várjon a filmekből ismerős, idillire színezett Nápoly-képet. Nincsenek nagy családi ebédek, kedélyes beszélgetések, nincs mandolin és „O Sole Mio”. Az író tudatosan száműzött a regényeiből minden efféle romantikus klisét.TODERO ANNA RECENZIÓJA.
Jó napot kívánok, kedves Magyarország, látok egy megoldást. Látok egy szép, derék, becsületes, rokonszenves, nagyságos képviseleti megoldást a túlélés gyakorlatára. Ez pedig Konrád György (85) megoldása. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Rám telefonált mom, lenne javaslata. Téma, kopasz kisfiam, témácska. Kezdte is mondani, gyep, ég, kapuk, tribün, szív, izom, lélek. Phu, mom, foci? SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Kisfiús mosoly, érdeklődő szempár, mintha régről ismernénk egymást, úgy üdvözöl. A Hatszín Teátrum előcsarnokában velem szemben Daniel Kehlmann, aki néhány napot tölt Magyarországon a Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként, de a budapesti látogatás főattrakciója talán mégis a Jókai utcai színház produkciója, a Szenteste, amelyet ezen az estén maga a szerző néz az első sorból, és amely ráadásul a legelső, nem német nyelvterületen bemutatott előadás. KÓNYA RITA VERONIKA INTERJÚJA.
Egy legendás irodalomtanár születésnapi ünneplése ez a könyv, de nemcsak a szokásos „Festschrift”. Nagyobbik felében az ünnepelt saját írásai sorjáznak, amelyek egyik része tantárgypedagógiai kérdésekkel foglalkozik, másik része klasszikusokkal párbeszédbe lépő Vas István-, Petri György-, Bodor Ádám-, Kemény István- és Tóth Krisztina-művek elemzésére vállalkozik. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Csak azt akarom mondani, hogy én biztosan nem megyek el. De azért folyton az eszemben keringenek azok, akik elmentek. Köszönik, jól vannak a dán mosókonyhában, kefélik a budit az osztrák hegyi panzióban, hósipkás svájci panorámában szedegetik a síbalesetekben leszakadt végtagokat, vagy magyar regényt írnak az Északi-fény derengésében. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Az olvasó, ha rajongott egykor a Halászóemberért, Oravecz Imre nagyszabású és páratlan verseskönyvéért, könnyen hangolódik rá arra a regényfolyamra, amely e kompozíció nyomában született. Az Ondrok gödre, a Kaliforniai fürj, s most az Ókontri nem tesz mást, mint epikába oldja mindazt, amit a verseskönyv megidézett. REMÉNYI JÓZSEF TAMÁS RECENZIÓJA.
A tökéletes alkalmatlan emberi fogyasztásra, a tökéletes egy nagy választási csalás, egy lélektani humbug, cirkusz, mutatvány, hipnózis, ha és amennyiben nem rontjuk el. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Nagypéntek volt, és teli olyan plakáttal a város. Arcok, szavak, ígéretek, békétlenkedő tavasz, nyikorog a kandeláber. (…) Most akkor elmondom, mi a valóság, mert veszem a bátorságot, és különben is. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Hirdetés
Mi köze a nők lázadásának a mesékhez? Vagy másképpen: hol és mikor kezdődik a nőnevelés? Gyerekkorban, mesével, beszélgetéssel vagy a példa erejével? Kell-e az ilyesmit könyvből tanulni? TAMÁS ZSUZSA ÍRÁSA.
Tizenöt évvel ezelőtt rettenetes ledorongoló kritikát írtam Gerlóczy Márton első könyvéről. Kultuszkönyv lehet belőle, de irodalom nem. Azt nem írtam, csak gondoltam, hogy szerzőjének nem is kellene irodalommal foglalkoznia. Ebben tévedtem. Mostani könyvét érdemes volt megírni. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
„A történet egy ütéssel veszi kezdetét, amelyet szimbolikus értelemben egy sor másik, az olvasót egyensúlyából kimozdító csapás követ.” Papp Sándor Zsigmond, a Békés Pál-díj ezévi díjazottja újabb családregénnyel világít a magyarországi és romániai félmúlt homályába. AYHAN GÖKHAN RECENZIÓJA.
Egyszer EP-nek azt mondtam, kicsi, add már ide azt a sótartót. Ő fölnézett a fehéredő fürtök alól – és szalonnazsíros ujjakkal odaadta. Neszebmg. Tanya, Dr. Majorka udvarháza, kétezervalamennyi. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
„…nagyjából 350 oldalnyi egyes szám harmadik személyű tárgyilagosság után egyszer csak megszületik Mikecs Anna, mint saját maga, egyes szám első személyben, vagyis lett végre egy alany, akitől egyszer csak életre kel minden.” DÁNYI DÁNIEL ÍRÁSA.
A Világló részletek az íróvá válás és az életmű kialakulásának története mellett érdekes játékot kínál a Nádas-olvasóknak. A memoárban leírt objektív tények, az ellenőrzött emlékképek mögül minduntalan előbukkan a fikció: korábbi művek részletei. Minden kicsit más, de jól felismerhető. SCHILLER ERZSÉBET RECENZIÓJA.
Zalaegerszeg, ahonnan a rendező ki van tiltva, nem a távoli Zalában van. Zalaegerszeg az országban van, és az ország mindenütt van, bennem és benned is van, az önkéntelenségben, a butaságban, a parvenü csinnadrattában, a félelemben. A migránsok is mi vagyunk. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Három bonbont ízlelünk meg Schiller Róbert tudományos csokoládés dobozából. Az olvasó nem fog csalódni. Mert lebilincselően érdekesen írni tudományról, tudósokról és egyetlen kultúránkról, hát ez az, amihez Schiller professzor nagyon ért. A könyv címe pedig telitalálat! VÁRADI ANDRÁS ÍRÁSA.