Hirdetés
Christina Ezrahi a szentpétervári Nemzeti Könyvtár Visszaadott Nevek részlegében bukkant rá Nyina Anyiszimova történetére. A szentpétervári, illetve leningrádi primabalerina történetét, karrierjét, kitelepítését majd visszatérését a tények alapján, mégis regényesítve dolgozta fel. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA.
A történelmi regényeiről is ismert író, Hász Róbert évekkel ezelőtt különös kísérletbe fogott: detektívregényeket kezdett írni. A huszadik század elején a délvidéki Bácskában játszódó Fábián Marcell-történetek harmadik része jelent meg tavaly év végén. A Fábián Marcell és a Hét nővér címűbe annyi mindent írt bele a szerző, hogy nehéz eldönteni, lezárta ezzel a folyamot, vagy bemutatta a lehetséges folytatások irányát. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
Egyetlen jelző vitatható megválasztása nem dönthet a Háború és béke új fordításáról. Még akkor sem, ha ez a jelző jószerint uralja a megjelenés kiadói kommunikációját, s ott szerepel a fordító interjúiban és alighanem mindahány cikkben, amely Gy. Horváth László tiszteletreméltó teljesítményéről szól. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Hirdetés
Ablonczy Balázs Trianon kutatója és szakértője. Az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetőjeként elszakad az esemény- és politikatörténet-írástól, a korabeli mindennapokat igyekszik feltárni kötetében, amely munkatársai kutatásaira is épít. LŐRINC LÁSZLÓ RECENZIÓJA.
Ady, Hofi, Ferenc pápa – furcsa névsor, mintha egy viccből léptek volna elő. E típus egyik humorforrása, hogy a szereplők sok szempontból eltérnek egymástól. Király Leventénél nincs nagyobb tréfamester a mai magyar irodalmi életben, ami itt nem a sorozatszerkesztő irodalmi paródiáira vonatkozik, hanem a Corvina Kiadó sorozatának szereplőire. Ady és Hofi után most Ferenc pápa „mondja meg”. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
Az Orgia és a Szomszéd után sejthető volt, hogy a témát nem merítette ki. Egy kimetszett év, 1944 – az akkor megjelent versek alapján. Különleges vállalkozás, „frivol ötlet”, hogy egy ebben a formában soha meg nem jelentethető kötet mit mutat a korról, az irodalomról, a kultúrpolitikáról. Mi az öröksége a „megbilincselt költészetnek”? MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Mennyire saját élmény és mennyire eltávolított a történet, amely egy osztálytalálkozó kapcsán vet föl súlyos kérdéseket, a hollét, az otthon érzetének a szemszögéből. Tompa Andrea új regénye, a Haza: számvetés útközben. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Fogalmi tisztázással kezdeném. Nemrég egy híres magyar írónőnek, aztán pedig egy nemzetközileg elismert magyar biológusnak kellett elmagyaráznom, mit jelent az a szó, hogy kojtol. Nem volt egyszerű feladat. A foncsoros keretű kirakatba ugrott egy újabb különösség, jelesül az a szó, hogy acsít. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Selyem Zsuzsa novelláskötetében visszaszámol a világvégéig, miközben pontosan tudja, hogy az már régen itt van, vagy talán már túl is vagyunk rajta, és csak olyan szokványosan volt kellemetlen. PUSKÁS PANNI RECENZIÓJA.
Párhuzamosság. Bolyai János egyik fő érdeklődési területe. Két egymás mellett futó regényszál. Az író és főhőse párhuzama? Szavak és fogalmak párhuzama. Beszélgetés Láng Zsolttal. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Meir Shalev kortárs izraeli szerző regénye két szálon fut, az egyik egy szerelmi szál, a másik egy összetett identitástörténet. A Biblia helyszínén, több idősíkon játszódó történet gazdag bibliai szimbolikával és utalásrendszerrel dolgozik. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
„Úgy akart viselkedni, mint az a régi görög nő, aki talán sohasem létezett. Türelmesen, okosan, szilárdan. Nem az eszelős szerelem vezette, nem is a gőg, hanem az az erős igény, hogy megfeleljen ennek a magasabb eszménynek.” DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
Hirdetés
Glukhovsky a Metró-univerzummal robbant be a posztapokaliptikus zsánerirodalom világába, később másfajta könyveket is írt, de sem cyberpunk regénye,sem inkább zavaros, mint csavaros elveszett és megtalált rejtélyes kézirat-története, de még Orosz népellenes meséi sem lettek annyira sikeresek. A Posztban Glukhovsky visszatér a posztszovjet posztapokalipszishez. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad kő kövön, a mely le nem romboltatik.
Márk 13:2. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
„Amikor Luca meglátta Dominik szobájában a kis piros tengeralattjárót, tágra meresztette a szemét, figyelte egy ideig, végül rábökött, és azt mondta: -Nekem is kell egy ilyen! Csak sokkal nagyobb! Hogy mindnyájan beleférjünk!” VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
Komolyan lehet-e venni a hungarofuturizmust, és mi történik, ha megpróbáljuk? Rövid válaszok: igen, komolyan lehet, de ettől még nem történik semmi olyasmi, ami enélkül egyébként ne venne körül minket. STERMECZKY ZSOLT GÁBOR RECENZIÓJA.
The idea of creating the Central European University was conceived in 1989 and its foundation followed quite soon thereafter, in 1991. Its fundamental concept was to find the way for an educational institution to help the transition from Soviet type dictatorships to democratic open societies. We talked with Éva Fodor, the pro-rector of CEU, to discuss whether CEU was a product of the shift in power or was it to some extent also able to influence social processes. AN INTERVIEW BY ÁGNES MERÉNYI.
Néhány éve megálltam egy közeli bolt előtt, ott várakozott a kirakatban a piros olasz gyönyörűség. Egyszer még megálltam, aztán legközelebb már összekapartam az aprót, és nem érdekelt, hogy a család éhezni fog, hogy a gyerek rongyos göncben, száraz kenyérrel jár a legzaklatóbb egyetemre, és megvettem. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Akár feminista Atwood, akár nem, ezzel a megjelenése óta folyamatosan kapható, mára klasszikusnak tekinthető regénnyel sokat tett azért, hogy a modern nyugati társadalom kénytelen legyen szembenézni azzal, hogy a nők emancipációja terén még van mit tenni. SOHÁR ANIKÓ KRITIKÁJA.
A Central European University létrehozásának gondolata 1989-ben merült fel, és igen gyorsan, 1991-ben már meg is alapították. Alapvető eszméje az volt, hogy miként segítheti egy oktatási intézmény a szovjet típusú diktatúrákból az átmenetet a demokratikus nyílt társadalomba. Fodor Évával, a CEU rektorhelyettesével arról beszélgetünk, mennyiben volt a CEU maga is a rendszerváltozás „terméke”, és mennyire hatott a társadalmi folyamatokra. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
A dolgok értékét az adja meg, hogy semmi nem tart örökké. A nemrég megjelent Kései házasság című kötet írójával, Szilasi Lászlóval beszélgettünk. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.