Hogyan lehet kiegyensúlyozottan, pátoszmentesen írni egy legendáról, egy gururól, egy végletes szenvedélyeket kiváltó alkotóról és az ő leghősibb alkotói korszakáról? Arról a csapatról, amely egy lefojtva forrongó kor egyik avantgárd etalonja lett és sokak színházlátását (mások színházcsinálói ambícióját) alapjaiban határozta meg. UPOR LÁSZLÓ ÍRÁSA.
Könyv
Hirdetés
IDEJE VOLT
A MESÉK EREJE Otto English: Hamisított történelem
Egy jó cím aranyat ér. Legalábbis csörgő kasszát. Igaz ez Andrew Scott író, újságíró, írói álnevén Otto English Hamisított történelem – hogyan formálták a világot a múlt hazugságai című könyvére is, ami akár a cancel culture egyik alapműve is lehetne. JUHÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
TANULSÁGOK EGY TANÚSÁGTEVŐTŐL Jonathan Freedland: A szabadulóművész – Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak
Jonathan Freedland A szabadulóművész című könyvét 2023-ban adta ki az Athenaeum. A szerző szerint Rudolf Vrba nevének Anne Franké, Oskar Schindleré és Primo Levié mellett a helye, a soá krónikáinak első sorában. Innen az alcíme: Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
Hirdetés
„A VÁROSON A MÚLÁS SZÁRNYA RESZKET” Imolya Patricia: Esetlapok – kórháznovellák
Első írása megjelenésekor, a Covid idején Imolya Patricia ötödéves orvostanhallgató és önkéntes mentőápoló volt. Az Esetlapok kórháznovellái ebből a szerepből és szemszögből íródtak. Témájuk azonban nemcsak a járvány apokaliptikus örvénylése, hanem a mentősök mindennapi – nem szükségképpen nyugalmasabb – esetei. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA.
PORFOGÓ TÁRGYAK AKKURÁTUS PAKOLGATÁSA Szöllősi Mátyás: Szabad
Szöllősi Mátyás válogatott és új verseinek kötetében történeteket mesél. Töredezett és hézagos történeteket, mozaikos képekben. Az olvasó saját életeseményeire és alapvető tapasztalataira ismer a versekben. KAZSIMÉR SOMA RECENZIÓJA.
A LÁTHATATLANOK BÜNTETÉSE Kurimay Anita: Meleg Budapest 1873–1961
A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény módosításában megszüntette a férfiak közötti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntethetőségét. Lényege, hogy nem bünteti tovább a felnőtt férfiak szexuális kapcsolatát. A cselekmény, azaz a fajtalanság csak akkor minősül bűntettnek, ha azt erőszakkal, fenyegetéssel stb. kényszerítették ki, illetve kiskorúval (ekkor 20 év alatti), netán másokat megbotránkoztató módon követték el. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
IRODALMI KÖNTÖSBEN Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja
Rubin Eszter regénye a traumákat feldolgozó írások közé tartozik. Az utóbbi években valóságos műfajjá nőtte ki magát a traumairodalom. A kudarcok, a szorongás, a magány és a történelem tragikus fordulatai egy betegség képében törnek felszínre a regényhős életében. Különös kombinációja ez a gyógyító fikciónak és az életmód-tanácsadásnak. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
KÉTSÉGES KÜLÖNLÉTEZÉS Peer Krisztián: Bizony
A versek beszélője egy büszke, életigenlő, ám kissé megzabolázott bölényre emlékeztet. Igen, bölényre, jól sejti az olvasó, ha a címben – főleg együtt értelmezve azt a borítóval – egy tudományos elnevezésre (Bison) való utalást is sejt. Peer önelemzése, szókimondó stílusa hamar beszippant, magával ragad ebben az esetben is, ám ahhoz a metafizikussághoz, s annak megsejtéséhez, eléréséhez, végül átéléséhez, amit a kötet versei rejtenek, nekünk is kőkeményen meg kell küzdeni. SZÖLLŐSI MÁTYÁS KRITIKÁJA.
DEÓSOK Visky András: Kitelepítés
A Kitelepítés attól fontos könyv, hogy mindannyiunkat érintő kérdéseket olyan kiélezett szituációkban vet fel, hogy olvasója nem térhet ki a válaszadás elől, miközben maga a regény egymással polemizáló válaszokat ad a vagy-vagy kérdésekre. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.
EGY NEGYVENÉVES FÉRFI Pierrick Geais: Vilmos herceg – A trónörökös
Háromgyermekes apa, férj, fivér, fiú és unoka, visszavonult mentőpilóta és aktív trónörökös. Vajon kiderül-e valami több, azazhogy fontosabb Vilmos hercegről a Paris Match és a Vanity Fair újságírójának könyvéből? Kiderülhet-e egyáltalán? LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
HALOGATÓK, IMPOSZTOROK, SZARANYÁK Réz Anna: Mardos. A bűntudatról kilenc fejezetben
Lekéssük a határidőt. Nem hívjuk fel a nagyanyánkat. Reggelre hagyjuk a mosogatást. Nem szelektíven gyűjtjük a szemetet. Bicikli helyett néha autóba ülünk. Meseolvasás és legózás helyett leültetjük a gyereket a tévé elé, és a felszabadult időben a Facebookon pörgünk. A bűntudat ezer mindennapi forrásáról szól Réz Anna filozófus esszékötete. JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA.
A HIÁNY HELYE Hidas Judit: Nem vagy többé az apám
„Haragszom-e apámra? Haragudhatunk-e apáinkra vagy bárki másra, amiért olyanok lettünk, amilyenek, és olyan életet élünk, amit ebben az országban? Rólam szól-e a könyv vagy valami egyetemesebbről próbáltam írni?” VÁNDOR JUDIT KRITIKÁJA.
Hirdetés
NŐI LÁTHATÓSÁGI MELLÉNY Mán-Várhegyi Réka: Vázlat valami máshoz
Mán-Várhegyi Réka új regénye négy kisregényből, azok pedig még kisebb egységekből, tárcákból épülnek fel. A négy kisregény négy nő életét villantja elénk, töredékesen. Életközépi válság, válás, egyedül nevelt gyerek, horvátországi nyaralás, járvány, depresszió, csupa olyasmi, amit jól ismerünk. De mi máshoz szolgál vázlatul a Vázlat valami máshoz? HUTVÁGNER ÉVA KRITIKÁJA.
SZERETNI CSELEKEDETTEL ÉS VALÓSÁGGAL Sztehlo Gábor: Háromszázhatvanöt nap. Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben
„… szeretném egy évnek a történetét megírni, ahogy azt átéltem, a maga tapasztalásaival, az élmények leszűrt eredményeivel 1944 márciusától egészen 1945 márciusáig. Háromszázhatvanöt nap? Sokak számára több év nyomorúságával és átélt tapasztalataival ér fel.” NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
GENDERCSILLAGOK Kováts Eszter: Genderőrületek Németországban és Magyarországon
Genderelmélet és a genderelmélet kritikája. Hogyan jelenik meg mindez a nyelvben, a nyelv változásaiban, és hogyan aknázza ki ezt a napi politika Magyarországon és Németországban? JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA.
EGY FRANCIA ÍRÓ HŰSÉGE A LABIRINTUSHOZ Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete
„…egy nap meghal a Mű, amiképpen mindenek meghalnak e világon, és kihuny majd a Nap és a Föld és a Naprendszer és a Galaxis és az emberek legtitkosabb emlékezete.” Mohamed Mbougar Sarr e sorokat választotta könyve mottójául, amelyben nem kevesebbet kísérel meg, mint hogy meghatározza, mi is az irodalom és az emlékezet. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
JÖVŐBE LES ÉS MÚLTBA SIKLIK Kiss Ottó: A Kék Oroszlán bezár
A Kék Oroszlán bezár önmagában nosztalgikus cím, pedig ez a hangulat csak részben jellemzi Kiss Ottó novelláskötetét. Sokkal több az aggodalom, a szorongás benne, elsősorban a változások miatt, legyenek ezek akár társadalmiak, akár a személyes sors kedvezőtlen fordulatai. DOMJÁN EDIT ÍRÁSA.
A SZABADSÁG ÍRNOKA Károlyi Csaba: Egy teljes év. Beszélgetések Nádas Péterrel.
2022. október 14-én lett nyolcvan éves Nádas Péter. Születésnapi ajándékként jelentette meg kiadója, a Jelenkor az Egy teljes év című kötetet, amelyben Károlyi Csaba tette közzé a 2021. február és 2022. március közötti Zoom-beszélgetéseik közösen szerkesztett változatát. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
HANG, ARC ÉS JELENLÉT „Maszk nem takarta már” – Nemes Nagy Ágnes-képeskönyv
A Jelenkor Kiadó Nemes Nagy Ágnes életműsorozatában idén, a költő születésének századik évfordulójára jelentette meg a „Maszk nem takarta már” című képeskönyvet. A kötet portrék segítségével kronologikusan és szerepek szerint tekinti át az életművet. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE.
ÚT A PANORÁMÁHOZ Szeifert Natália: Örökpanoráma
Szeifert Natália harmadik regényével jól láthatóvá válik az író pályaképének alakulása, távlatai. Az Örökpanoráma egy falu keletkezésének és megszűnésének történetét írja le lakóinak életén keresztül. De vajon létezik-e örökpanoráma? HUTVÁGNER ÉVA RECENZIÓJA.
KISAJÁTÍTANI, LEURALNI, ELPUSZTÍTANI Zoltán Gábor: Levegőt venni
Zoltán Gábor idei könyve, a Levegőt venni című novelláskötet az Orgiához és a Szomszédhoz képest levegősebbnek tűnik, reménytelibbnek, helyenként még a „szennyezetlen élet” lehetőségére is kilátást nyújt. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.