Könyv

Hirdetés

concerto mozart revizor
IDEJE VOLT Nánay István: Nyitott színház – Paálisti és a Szegedi Egyetemi Színpad

IDEJE VOLT
Nánay István: Nyitott színház – Paálisti és a Szegedi Egyetemi Színpad

Hogyan lehet kiegyensúlyozottan, pátoszmentesen írni egy legendáról, egy gururól, egy végletes szenvedélyeket kiváltó alkotóról és az ő leghősibb alkotói korszakáról? Arról a csapatról, amely egy lefojtva forrongó kor egyik avantgárd etalonja lett és sokak színházlátását (mások színházcsinálói ambícióját) alapjaiban határozta meg. UPOR LÁSZLÓ ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

TANULSÁGOK EGY TANÚSÁGTEVŐTŐL Jonathan Freedland: A szabadulóművész – Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak

TANULSÁGOK EGY TANÚSÁGTEVŐTŐL
Jonathan Freedland: A szabadulóművész – Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak

Jonathan Freedland A szabadulóművész című könyvét 2023-ban adta ki az Athenaeum. A szerző szerint Rudolf Vrba nevének Anne Franké, Oskar Schindleré és Primo Levié mellett a helye, a soá krónikáinak első sorában. Innen az alcíme: Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

Hirdetés

bfz jarvi
szfvar 20240118
6szin kizarolag revizor
maimano munoz revizor
bun es bunhodes

„A VÁROSON A MÚLÁS SZÁRNYA RESZKET”
Imolya Patricia: Esetlapok – kórháznovellák

Első írása megjelenésekor, a Covid idején Imolya Patricia ötödéves orvostanhallgató és önkéntes mentőápoló volt. Az Esetlapok kórháznovellái ebből a szerepből és szemszögből íródtak. Témájuk azonban nemcsak a járvány apokaliptikus örvénylése, hanem a mentősök mindennapi – nem szükségképpen nyugalmasabb – esetei. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

A LÁTHATATLANOK BÜNTETÉSE
Kurimay Anita: Meleg Budapest 1873–1961

A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény módosításában megszüntette a férfiak közötti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntethetőségét. Lényege, hogy nem bünteti tovább a felnőtt férfiak szexuális kapcsolatát. A cselekmény, azaz a fajtalanság csak akkor minősül bűntettnek, ha azt erőszakkal, fenyegetéssel stb. kényszerítették ki, illetve kiskorúval (ekkor 20 év alatti), netán másokat megbotránkoztató módon követték el. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.

Tovább a cikkhez

IRODALMI KÖNTÖSBEN
Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja

Rubin Eszter regénye a traumákat feldolgozó írások közé tartozik. Az utóbbi években valóságos műfajjá nőtte ki magát a traumairodalom. A kudarcok, a szorongás, a magány és a történelem tragikus fordulatai egy betegség képében törnek felszínre a regényhős életében. Különös kombinációja ez a gyógyító fikciónak és az életmód-tanácsadásnak. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

KÉTSÉGES KÜLÖNLÉTEZÉS
Peer Krisztián: Bizony

A versek beszélője egy büszke, életigenlő, ám kissé megzabolázott bölényre emlékeztet. Igen, bölényre, jól sejti az olvasó, ha a címben – főleg együtt értelmezve azt a borítóval – egy tudományos elnevezésre (Bison) való utalást is sejt. Peer önelemzése, szókimondó stílusa hamar beszippant, magával ragad ebben az esetben is, ám ahhoz a metafizikussághoz, s annak megsejtéséhez, eléréséhez, végül átéléséhez, amit a kötet versei rejtenek, nekünk is kőkeményen meg kell küzdeni. SZÖLLŐSI MÁTYÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

DEÓSOK
Visky András: Kitelepítés

A Kitelepítés attól fontos könyv, hogy mindannyiunkat érintő kérdéseket olyan kiélezett szituációkban vet fel, hogy olvasója nem térhet ki a válaszadás elől, miközben maga a regény egymással polemizáló válaszokat ad a vagy-vagy kérdésekre. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

HALOGATÓK, IMPOSZTOROK, SZARANYÁK
Réz Anna: Mardos. A bűntudatról kilenc fejezetben

Lekéssük a határidőt. Nem hívjuk fel a nagyanyánkat. Reggelre hagyjuk a mosogatást. Nem szelektíven gyűjtjük a szemetet. Bicikli helyett néha autóba ülünk. Meseolvasás és legózás helyett leültetjük a gyereket a tévé elé, és a felszabadult időben a Facebookon pörgünk. A bűntudat ezer mindennapi forrásáról szól Réz Anna filozófus esszékötete. JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

Hirdetés

magveto krasznahorkai 20240117
btm kozepkor 20240115
szepmu 20240224 revizor
orlai mikor hazudtam 20240110
babszinhaz krabat kicsi revizor

NŐI LÁTHATÓSÁGI MELLÉNY
Mán-Várhegyi Réka: Vázlat valami máshoz

Mán-Várhegyi Réka új regénye négy kisregényből, azok pedig még kisebb egységekből, tárcákból épülnek fel. A négy kisregény négy nő életét villantja elénk, töredékesen. Életközépi válság, válás, egyedül nevelt gyerek, horvátországi nyaralás, járvány, depresszió, csupa olyasmi, amit jól ismerünk. De mi máshoz szolgál vázlatul a Vázlat valami máshoz? HUTVÁGNER ÉVA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

SZERETNI CSELEKEDETTEL ÉS VALÓSÁGGAL
Sztehlo Gábor: Háromszázhatvanöt nap. Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben

„… szeretném egy évnek a történetét megírni, ahogy azt átéltem, a maga tapasztalásaival, az élmények leszűrt eredményeivel 1944 márciusától egészen 1945 márciusáig. Háromszázhatvanöt nap? Sokak számára több év nyomorúságával és átélt tapasztalataival ér fel.” NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

EGY FRANCIA ÍRÓ HŰSÉGE A LABIRINTUSHOZ
Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete

„…egy nap meghal a Mű, amiképpen mindenek meghalnak e világon, és kihuny majd a Nap és a Föld és a Naprendszer és a Galaxis és az emberek legtitkosabb emlékezete.” Mohamed Mbougar Sarr e sorokat választotta könyve mottójául, amelyben nem kevesebbet kísérel meg, mint hogy meghatározza, mi is az irodalom és az emlékezet. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez