Hirdetés
Júniusban ismét megrendezte közkedvelt filmhetét a Japán Alapítvány. Az idei filmkínálat a 2021-es rendezvény alkotásainak szellemiségét folytatta: a tradíciók, a hagyományos értékek, és mindenekelőtt a közösség kérdése került a középpontba. SÜLL KRISTÓF BESZÁMOLÓJA.
A Petőfi 200 emlékév része is lehetne a Szegedi Szabadtéri Játékok július 1-i nyitó produkciója, a Szabadság, szerelem! – bár kormányzati támogatást erre sem kaptak eddig. A női sorsok évada az idei – mondja Barnák László, a tavalyi összevonással létrejött színházi mamutintézmény főigazgatója. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
A Szentendrei Teátrum műsora nem is lehetne szélesebb: zenés, táncos, próza, kőszínház, független, saját és koprodukció, Nyílt Fórum, kortárs táncfesztivál, barokk zene. Lőrinczy György előadóművészeti ügyvezetővel beszélgettünk. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
Hirdetés
A Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozón idén a Revizor kritikusai vezették az esti szakmai beszélgetéseket. Csáki Judit, Proics Lilla és Puskás Panni Temesváron is A mi asztalunkat ülték körbe. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Helyzeti hátrányból indul a várnai fesztivál: a bolgár tengerparton, a naptári nyár elején ugyan kinek volna kedve sötét színháztermekben üldögélve múlatni az időt? JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
Verdi Requiemjének terezini előadásai a nyugati kultúra megismételhetetlen pillanatai közé tartoznak. Rögtön felmerül a kérdés: megismételhetők-e mégis ezek a pillanatok? CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA.
Van a sepsiszentgyörgyi Reflex fesztiválnak valami határozott, szikár, stílusos eleganciája. Nemcsak a vizuális arculatában fejeződik ki, de abban is. STUBER ANDREA BESZÁMOLÓJA.
A Stereo Akt által szervezett négypaneles konferencia két középső blokkjáról tudósítok: a részvétel és a dokumentarizmus amúgy se esik olyan messze egymástól. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
Elismerésért könyörgő kutyaként viselkedő kisember megrázó drámája az ipari társadalom perifériájának lepukkant díszletei között. Kilátástalan kiszolgáltatottság és egy felejthetetlen színészi alakítás a cannes-i versenyprogram egyik legerősebb filmjében. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Láttunk már élesebb versenyt is. Ennél szebben nem fogalmazhatjuk meg, hogy a 2. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál nagyjátékfilmes szekciójában mindössze három induló mérte össze művészi erejét PAPP SÁNDOR ZSIGMOND BESZÁMOLÓJA.
Elevenen felboncolva tárja önmagát bírálói elé Lars von Trier végtelenül sötét, kegyetlen és kilátástalan új filmjében. Zsigerek, brutalitás és halál a témát és kifejezőeszközöket egyetlen nagyformátumú koncepcióban egyesítő remekműben. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Amit szabad a rövidfilmesnek, nem biztos, hogy megengedheti magának nagyobb produkció rendezője. Ráadásul a kicsi nagyít: jobban kitetszik a sutaság, a dramaturgiai zökkenő, a jelentéktelen szürkeség, mint ahogy jóval intenzívebben szikrázik fel a tehetség, az ötlet, a kreativitás, a váratlan húzás. A szegedi Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál kisjátékfilmes blokkjának alkotói/diákjai között már ott voltak a leendő nagy rendezők is. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND BESZÁMOLÓJA.
Hirdetés
Elkeseredett kamaszlány kétségbeesett gesztusából az iráni társadalom komplex problémái bomlanak ki a hazájában páriaként forgató Panahi varázslatos filmjében. Az Arany Pálma egyik első komoly esélyese. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Egyetlen puskalövés nélkül sokkol a háború észbontó őrülete Szergej Loznyica új, témájában és megközelítésében merész, abszurdba hajló remekében. Katonák, képviselők, menekültek és statiszták valahol a kelet-ukrajnai front környékén. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Sivító gyerekek, túlterhelt szülők és a körülöttük lüktető Budapest – egy háromgyerekes család zaklatott hétköznapjának felkavaró története. A cannes-i fesztivál évek óta kárhoztatott férficentrikusságát rendezője és fókusza révén idén egy remek magyar film oldja. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
A címben szereplő provokatív kérdést Szabó Székely Ármin tette fel a Stereo 5 Fesztivál Mi a kortárs? címre hallgató konferenciáján. Hogy mitől és hogyan lesz új valaki a kortárs színházban, azt rendkívül nehéz megmondani, a kerekasztal-beszélgetésekből legalábbis ez derült ki. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Kovalik Balázst nem érdekli Hasse operája, mint tudatosan felépített, saját dramaturgiával bíró műalkotás – az a valami, ami több, mint a részek összessége. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
Idén harmadik esztendejéhez érkezik Kokas Katalin és Kelemen Barnabás Fesztiválakadémiája. Az alapítókat nemcsak a július 23-án induló fesztivál programjáról, de a kamarazene határairól és a hegedűtanároknak kijáró háláról is beszéltettük. LÁSZLÓ FERENC INTERJÚJA.
A 24. Lengyel Filmtavasz megmutatta az ország filmművészetének rendkívüli sokszínűségét. ZALÁN MÁRK ÖSSZEFOGLALÓJA.
Ha egy énekes több évtizedes, diadalmas operai pályafutás után visszavonul a zenés színháztól, joggal feltételezhetjük: életében a színpad után most a pódium következik. A világhírű francia koloratúrszoprán esetében nem ilyen egyszerű a képlet. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Wes Anderson új animációja, a Kutyák szigete egy szerethetően rongyos mesefilm kutyabarátságról és gyűlöletkeltésről, és arról, hogy csak szavak nélkül értjük igazán egymást. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.