Hirdetés
A sepsiszentgyörgyi Reflex Nemzetközi Színházi Fesztivál három évente megrendezett szemle. A rendezvény megbecsültségét elismerések és díjak felsorolása nélkül is tudom érzékeltetni: a Reflexet várjuk, emlegetjük, nem felejtjük. KÓSA-SZIGETY ZSÓFIA BESZÁMOLÓJA.
A Concerto Budapest és Várjon Dénes két évre tervezett „Bartók-összes” sorozatának utolsó állomására érkeztek a művészek április 5-én az 1. zongoraverseny megszólaltatásával. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
Eszközeiben, stílusában, humorában végtelenül közel áll a magyar és a cseh színház. Ismerős az irónia, a sorok közé rejtett üzenetek, a ki- és összekacsintás a nézőkkel. A kis művészszínházak, a garázsokban, foglalt pincékben összeverődő alkotóközösségek világát éppúgy nem kell bemutatni a magyar közönség egy részének, mint ahogy a szerény szcenikával, de hatalmas kreativitással dolgozó produkciókat. BRAUN BARNA ÍRÁSA.
Hirdetés
Karsai György kiemeli, hogy a nemrég véglegesen felszámolt Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik nagy vívmánya a találkozás volt: a magyar színházi szakma egy helyen, egy időben beszélgetett egymással. Gulyás Mártonnak, ha nem is Pécsen, de ismét sikerült leültetni a szakma egy töredékét. DARVAY BOTOND ÖSSZEFOGLALÓJA.
A cím pontosabban így hangozna: nincs más komolyan vehető színház, csak a politikus. A hagyományosan három városban megrendezett, német független színházi fesztivál idén virtuális helyszínekkel bővült. A június első két hetében zajló eseményeket online követtem. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
A két évvel korábbi, 2019-es Japán Filmhét lázadó és csavargó fiatal főhősei helyett idén múltba révedő idős karakterek és a tradicionális családmodell került a fesztivál programjának középpontjába. SÜLL KRISTÓF ÍRÁSA.
Június elején, idén kilencedik alkalommal rendezte meg a nagyváradi Szigligeti Színház a HolnapUtán Fesztivált. PAPP TÍMEA BESZÁMOLÓJA.
Egészen egyszerűen jó végignézni az Újvidéki Színház repertoárján: végre egy olyan intézmény, amely távol tartja magát a kulturális automatizmusoktól, és nem a klasszikusok akadálytalan forgalmazására rendezkedik be. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA.
A Bartók Tavasz kétségkívül legbartókibb produkcióját láthattuk május 26-án este, hiszen Bartóknak nem csupán a zenéje – sőt, Zenéje – hangzott fel a róla elnevezett Nemzeti Hangversenyteremben, hanem ő maga is megelevenedett a pódiumon egy tánckölteményben. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Rágná ceruzája végét – ha használna ceruzát – e cikk szerzője, mi újat írhat Kelemenék Bartók-játékáról a 4., az 5. és a 6. vonósnégyes élményei alapján, hiszen pár napja számolt be az első három művet felsorakoztató koncertről, s akkor már, véli, minden mondandóját megfogalmazta. De talán mégsem egészen így van. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
A közvélemény Beethoven kései kvartettjeivel tekinti egyenrangúnak Bartók hat vonósnégyesét. Az újjáalakult Kelemen Kvartett magasra helyezte a mércét, amikor két bemutatkozó hangversenyén valamennyi művet megszólaltatta. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Május 17-én Vaszilij Petrenko vezényelte a brit Királyi Filharmonikus Zenekart az internetes Bartók Tavasz egy újabb helyszínén, a londoni Royal Albert Hallban. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Hirdetés
Rémlik, hogy Jókai Az arany emberével, amelyet, bevallom, nem olvastam, a Gertler Endre-féle színes, szélesvásznú filmváltozat mellett képregény formájában is találkoztam – Füles, Pajtás? –, különösen Krisztyán Tódor alakja dereng fel előttem Korcsmáros Pál jellegzetes megjelenítésében. Vagy mégis csak képzelem az egészet? MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
A Bartók Tavasz első hangversenye, amelyet végignézhettem, minden szempontból kivételesnek bizonyult. Bach János-passióját Sir John Eliot (vagy más néven John Eliot Gardiner) vezényelte együttesei, az Angol Barokk Szólisták és a Monteverdi-kórus élén. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Mintha az önmagát újra meg újra nekiduráló Estragont és Vladimirt látnám sok-sok példányban Bodó Viktor körszínházában: „-Megyünk? -Menjünk! (Nem mozdulnak.)” JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Ahogy azt a filmfesztivál alcíme (RECONNECT) is jelzi, a digitális korszak alatt folyamatosan átalakuló urbanizált terekhez kötődő viszonyunk lett az idei felhozatal egyik fő témája. SÜLL KRISTÓF ÍRÁSA.
Magyar katonák égetik el emberségük maradékát jelentéktelen csetepatékban a szovjet hátországban, a második világháború idején. Nagy Dénes filmje a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét nyerte Berlinben. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
A tavaly indult JFF Plus filmfesztivállal együtműködő Japán Alapítvány idén online formában juttatta el a szigetország legkülönbözőbb alkotásait a hazai közönséghez. SÜLL KRISTÓF ÍRÁSA.
A lélek legkevésbé fotogén bugyraiban való vájkálás mélyen megérintő mozzanatai zavarba ejtő összképpé állnak össze. A második Rengeteg erős film; jobb, mint az első. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Tabudöntögető, frivol, megrázó és vicces – a szemtelenül kreatív Radu Jude sebészi pontossággal boncolja társadalmunkat, miközben mellesleg megújítja a filmművészetet. Az online Berlinálé versenyének egyik nagy esélyese. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Shamira Raphaela egy kis szélsőjobboldali holland párt, a Holland Népszövetség (NVU) vezetőjének, Constans Kustersnek a mindennapjaiba enged betekintést, és habár számos releváns témakört érint, filmje több fontos információ részletezésével adós marad. ZALÁN MÁRK KRITIKÁJA.