A magyar színházi szakma rendszeresen visszatérő vádja, hogy megjelennek bizonyos, politikailag beágyazott csoportok vagy személyek, akik maguknak vindikálják a legfőbb kapuőr szerepét. Cikksorozatunk harmadik, befejező részében ezeknek járunk utána. Megvizsgáljuk Vidnyánszky Attila szerepét és a „kaposvári nemzedéket” övező mítoszokat, valamint megnézzük, kik is határozzák meg egy fiatal tehetség lehetőségeit a színházi térben. A végén kitérünk az állam szerepére is, végkövetkeztetésünk pedig az, hogy a színházi életet végső nem a szakma egyes nagyhatalmú szereplői, hanem a nagypolitika „kapuőrzi”. MERKER IVÁN ÍRÁSA 3. RÉSZ.
Katona József Színház
LÉTEZIK-E SZÍNHÁZI DIKTATÚRA?
EGY LÁMPÁTÓL A FORRADALOMIG Stanisław Ignacy Witkiewicz: Vízityúk / Katona József Színház, Kamra
Rendezőink nem túl gyakran nyúlnak lengyel darabokhoz, többek között ezért is örvendetes a Katona József Színház vállalkozása. Meg azért is, mert Stanisław Ignacy Witkiewicz, Zsótér Sándor és a társulat találkozásából remek „formista”, „katasztrofikus” „szürkabaré” született. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
HÁNYAT ÍRUNK? HOL ÉLÜNK? A kőszínházak bemutatói a 2023/24-es évadban
Francba a részletekkel! Melyik évszázad? Melyik ország? Mióta gyerekelőadás a Tóték? Van-e Móricz Zsigmondnak Szerelem című drámája? Megnéztük, mit kínálnak a színházak az elkövetkező évadban. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
ÚJRA KELL KEZDENI? 33. THEALTER, 1-3. nap
A Régi Zsinagóga kertjébe lépve szemet szúrnak a bejárat fölé aggatott színes nyakkendők. Milyen ünnep készülődik itt? Megnyitó, búcsúztató, esetleg megemlékezés? A kérdésre nem kapunk választ Balog József performanszba hajló beszéde után sem, aminek a végén ő is felköt egy fekete nyakkendőt. Háta mögött a 33. THEALTER plakátja: egy kézpár, tele fehér körökkel. Vagy nézői szemekkel. Vagy nullákkal. BÁLINT ZSÓFIA BESZÁMOLÓJA.
„ITT MINDENKI SPORTOLÓ” – AVAGY POLITIKUSNAK LENNI MIT JELENT? Wolfram Lotz: A politikusok / Katona József Színház, Sufni
Mintha valamiféle színházi kényszermechanizmus nyomulna be az önmagában teljes és tartalmas nyelvi-dramaturgiai térbe. Kár. Annyira jó előadás lett volna. De még így, ebben a formában is kifejezetten jó előadás lett, messze a legjobb a Sufni-projekt mentorprogram idén bemutatott három előadása közül. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
HŐSÖK NÉLKÜL MARADTUNK Gerhart Hauptmann: Magányos emberek / Katona József Színház, Kamra
Már az előtérben egyértelmű, hogy nem hagyományos előadásra érkeztünk. A kezünkbe nyomott papír tájékoztat, hogy a különböző hosszúságú részeket „partyk” fogják megszakítani. A nézőtérre hátulról, az öltözői folyosón terelnek be minket, mintha csak az IKEA kiállítóterében sétálnánk, a díszletbe érkezünk meg. Majd U alakban üljük körbe az OSB lapokkal határolt lakásbelsőt. SÁNDOR PANKA KRITIKÁJA.
TRÓFEA ÉS BOSSZÚHÍM Ibsen: Hedda Gabler / Katona József Színház
Azon gondolkodom – immár hetek óta, amióta egyre csak készülök megírni ezt a kritikát, de már a klaviatúra láttán is találok valami más, halaszthatatlan csinálnivalót –, hogy miért unatkoztam én ezen az előadáson. A Hedda Gableren, a Katonában. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A HIDEGET NEM LEHET MEGSZOKNI?! Jevgenyij Griskovec: Tél / Katona József Színház
Dankó István rendezése a téli orosz pusztaságba vetett embert, a létezés minimumán való lebegés reménytelenségét mutatja be. Ez az elvont kép azonban különös módon ismerőssé válhat egy 2023-ban Magyarországon élő nézőnek. Véletlen? Aligha. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
BAJUSZ, CSIZMA, SZEMÜVEG Tadeusz Słobodzianek: A zseni / Katona József Színház, Budapest, Kamra
Legyünk hálásak azért, amit kapunk: a nem túl bonyolult szemléleti és szerkezeti keretek közé helyezett kiváló színészi alakításokért, a huszadik századi tanmese sommásságáért, és persze a szükségszerű közéleti áthallásokért. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
re:VÍZIÓ Katona József Színház
A Katona József Színház negyvenéves története során töretlenül őrizte a magyar színházi életben betöltött pozícióját. A társulat munkája mértékadó, a közönség szeretetét és a szakma figyelmét egyaránt élvezi. De mit jelentett a Katona-jelenség a kezdetekkor, mit az elmúlt évtizedekben, és mit jelent ma? Mennyire őrzi saját hagyományait, és mennyi teret ad a változásnak? A témáról ezúttal a kritikus szakma három elismert képviselője, Csáki Judit, Stuber Andrea és Urbán Balázs beszélget; aki őket kérdezi: Puskás Panni.
FÜL, FAROK Kárpáti Péter: Moszkva-Peking Transzszimfónia / Katona József Színház
Nem muszáj, hogy legyen követhető sztori, főhős, akivel azonosulni lehet – ezek hiányában még lehet pompás egy előadás. Legutóbb például a Melancholy Rooms volt ilyen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
R-beszélgetés: Elek Ferenc
KI A KOMCSI? Spiró György: Főtitkárok / Katona József Színház
Feltehetően életkor kérdése, hogy kinek ismerős a Spiró új darabjában elmesélt történetfüzér, és kinek „vadonatúj nóvum”. 1945 és 1957 közt pereg le egy „kis magyar pornográfia” – nahát, pont egy tucat év, mint 2010-től máig. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
R-beszélgetés: Vajdai Vilmos
Vicces beszélgetés lett ez Vajdai Vilmossal. TÁP Színház, Katona, Halász Péter, kis szerepek, nagy szerepek, online jelenlét, mindenféle Varieté…
Minden, amit tudni akartál Vajdai Vilmosról, de nem merted megkérdezni! Puskás Panni megtette helyetted, csak dőlj hátra, és nézd!