A Katona József Színház művésze a Színikritikusok díján a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájának várományosai között szerepel A kaukázusi krétakörben nyújtott alakításával. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
„Írd meg a jóságot”, szól oda nekem valaki, amikor kifelé jövünk a Kamrából a Kaukázusi krétakör előadása után. Visszakérdeznék, és a rosszasággal mi lesz, de már elsodródtunk egymástól. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A hópihe-hattyú tengelyen nem tudta elképzelni az életét, úgyhogy inkább rendezőnek állt. A Katonában szöszmötöl, felszabadultabb, ha operát rendez. Székely Krisztát faggattam műfajokról, generációkról és új rendezéseiről, a Kreatív kapcsolatokról. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
Milyen filmet forgatna Petőfiről? Ki tudja vonni magát a politikai barikádharcokból? És hogyan lett majdnem Jessica Chastain férje? A Kincsem főszerepét játszó Nagy Ervinnel beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
A gyűlölködő tagadás, a jobb híján való önimádat és a tomboló tehetetlenség megtestesülése, Oszkár, a három éves gyerektestbe szorult kasub származék, ütve és üvöltve verekszi be magát a történésekbe, bár szíve szerint mindenből kivonulna inkább. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Mi közünk lehet a 21. században a Nórához (eredeti címén a Babaházhoz), Ibsen talán legdidaktikusabb drámájához? Mennyiben érint minket, miről szól ma? Mi az oka annak, hogy Budapesten egyszerre három előadása is látható? Megtudhatunk ezekből bármit is társadalmunk aktuális állapotáról? DARIDA VERONIKA ELEMZÉSE.
Kiss Csaba darabja Nyinának azt a két évét beszéli el, ami az otthonról való távozásától a visszalátogatásig telt el, vagyis ami Csehov Sirályának 3. és 4. felvonása között történik. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Tárgyalótermi drámának álcázott laboratóriumi kísérletet mutatott be a Katona József Színház. A látottak megerősítik azt a feltételezésünket, hogy vannak kérdések, amikre se igennel, se nemmel nem lehet jól válaszolni. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Frappáns újrafordítás, szellemesen működő díszlet, karaktert teremtő jelmezek, pompázatos alakítások, elegáns és gondos rendezés – a műgond megtestesülése. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
Az egyik legnagyobb hatású rendező, akinél mintha tegnap lobbant volna föl a Don Juan közel száz gyertyalángja, örökre belevésődve az emlékezetbe. A mai színházi élet színe-java nála tanult, ki színpadon, ki már csak a főiskolán, mert nagyon elegánsan és határozottan cezúrákat húzott. Most a színházi kritikusok életműdíját kapta. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Tizenkét órányi nonstop imprózás, nyilvános próbák, kulisszajárás, beszélgetések, előadások és tapsrend-turmix, amelyben Kulka Jánost újra a színpadon láthatta a közönség: ez volt az idei Színházak Éjszakájának néhány elkapott pillanata. KÓNYA RITA VERONIKA BESZÁMOLÓJA.
Pályakezdése a Katonához kötötte, érett színésszé a Nemzetiben vált. Most a Vígszínház oszlopos tagja. Szerepei, alakításai erősek, beégnek. „Nehézfiú, érzékeny színész és ember. A Színikritikusok Díjának egyik idei jelöltje Mohácsi János Istenítéletében alakított John Proctor szerepéért. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
A Színházak Éjszakája nem is éjszaka: szeptember 17-én szinte egész nap lehet színházba menni. Egy nap alatt akár harmincba is – kíváncsiság és némi logisztika kérdése az egész. Komáromi György, a Radnóti Színház gazdasági igazgatója, az esemény főszervezője elmondja, hogyan. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
Az Egyasszonyban nyújtott alakításáért a legjobb női főszereplő díjára jelölték a színházi kritikusok. Az előadás kapcsán szerepekről, anyaságról és a színházi kritikához való viszonyáról beszélgettünk Tenki Rékával. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
Sorozatunkban a Színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. Sárosdi Lilla A harag napja című előadás Erzsi nővérjeként van az első három között a legjobb női főszereplő kategóriában. STUBER ANDREA INTERJÚJA.