Köztes előadás. Gyereknek felnőtt, felnőttnek gyerek. De a címszerepben Keresztes Tamás nagyszerű és szeretnivaló. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
Pici, szuggesztív fesztivál a lengyelországi Demoludy, ám méreteihez képest a meghívott előadások nagyon széles skáláját jelenítik meg a kelet-közép-európai színháznak. Szeretném valamelyik vidéki fesztiválunkhoz hasonlítani, de nem tehetem, mert nekünk sajnos nincs ilyenünk. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Az ifjú alkotók a mostanság oly gyakran hangoztatott „operettország” kifejezést szó szerint véve e „habkönnyű” műfaj kódrendszerén keresztül igyekeztek megmutatni a jelen Magyarországának társadalmi és politikai problémáit. KRICSFALUSI BEATRIX KRITIKÁJA.
A Színikritikusok Díjának átadó ünnepségét megelőzően számos interjú készült, melyek megpróbálták feltérképezni a jelöltek kritikához és kritikushoz való viszonyát. A válaszok apropóján az alábbi szöveg a kritika céljáról, feladatáról és létjogosultságáról elmélkedik. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
Matkó Tamás néhány éve meghatározó figurája a fővárosi színházi előadásoknak. Dolgozott már a HOPPart Társulattal, a Szputnyikkal vagy a Katonában. És az Örkényben is, ahol a Peer Gynt zenéjéért Színikritikusok Díjára jelölték. RICK ZSÓFI INTERJÚJA.
Sorozatunkban a színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. Máté Gábort, a Katona József Színház A mi osztályunk-előadásának rendezőjét kritikáról, díjról, szembesítésről kérdeztük. STUBER ANDREA INTERJÚJA.
Úgy tenni, mintha – a színháznak alapképlete ez. Van valaki, aki utánoz és van valaki, aki figyeli: pénteken az alkalmilag fel- és kipróbált szubjektumok jól illettek az utánzókhoz. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
Veszteglő sorsok és kijegecesedett életstratégiák feszülnek egymásnak a Katona újabb Gorkij-előadásában. S miközben mozgalmas tragikomédiaként tárul fel a dolgok színe és fonákja, végig magával ragad a jellemrajzok pontossága, az emberi viszonylatok árnyalt gazdagsága. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
Panellakás. Henteskötény és disznóvér. Láncfűrész, horrorfilm és metálzene. Ihletett Férfi, betoppanó barátnő, dörömbölő szomszéd és hatósági intézkedés. „Ez így összefoglalva kurva szarul hangzik.” Pedig egyáltalán nem az. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA.
A szép új világok vakok önnön falanszterük rút voltára: a megmaradt régi alapok korhadtságára, az illuzórikus új felépítmény sivár kilátástalanságára. Észrevétlenül mindenki kivetkőzik magából. Elnyomó és elnyomott, gyilkos és áldozat is. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Egy nagyobbára csupán névről ismerős irodalomtörténeti klasszikus és egy legfeljebb tán címében ismert, ám színháztörténeti becsű vígjáték – a Katona új produkciója a tiszteletreméltó vállalkozás mindahány ismérvével rendelkezik. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Fokozott érdeklődés övezi a Katona nyolcrészesre tervezett szituációs komédiáját, de a háttérben, mint mindig, ennél többről van szó. A rejtélyes megnevezés: földalatti szupertitkos csoport A Gondnokság hőseire és az előadás alkotóira egyaránt vonatkozik. LÉNÁRT ÁDÁM ÍRÁSA.
Sok ilyen súlyos drámát kellene játszani magyar színpadokon, hogy a múlttal való szembenézés végre megvalósulhasson. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
Vagy virágot Algernonnak! – jutott eszembe, amikor túllépve a kezdeti előítéletes hirtelenszeműségen, alábocsátkoztam Dörner György színművészünk Új Színház-hódító pályázati értekezésének mélyrétegeibe. BALOGH TIBOR ÍRÁSA.
A Borsszem Jankó közölte százhuszonöt éve A franczia ördögmalom című karikatúrát. Királyság, Forradalom, Császárság, Köztársaság kabinjait járatja a mini-óriáskerék. A politikacsinálók egyszer fenn, egyszer lenn. A gépezetet kisemberek hajtják, s a malom őket őrli. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.