HÁROMKEZES FONÁK Luca Guadagnino: Challengers
Donaldson-Zweig döntőt rendeznek egy szerény összdíjazású challenger tornán. A mérkőzés azonban úgy lelki, mint testi síkon zajló, tinédzserkorig visszanyúló dominanciaharc manifesztációja, melyet a vágy titokzatos tárgya a lelátóról figyel. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
CSÁKI JUDIT MÁJUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Először is van Budapesti Tavaszi Fesztivál; aztán van még sok minden más is – a május még a nyaralások előtti kulturális főszezon. A Revizor egyik fontos célja, hogy az ajánlóval a mennyiségileg túlhabzó, minőségileg vegyes kulturális kínálatban segítsen eligazodni. CSÁKI JUDIT AJÁNLÓJA.
A MESÉKET VÉGIG KELL MESÉLNI Leo Vardiashvili: Sűrű erdő szélén
Sűrű erdő szélén című regényével – melyet az Athenaeum Kiadó idén jelentetett meg – Leo Vardiashvili berobbant az angolszász irodalomba: nem csupán felkerült az első tíz legfontosabb regény listájára, de a mértékadó lapok – így például a The Guardian, az Observer vagy a Financial Times – is dicséreteket zengenek róla.
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
Hirdetés
TANÁR-DIÁK BÉRLET Budapesti Filharmóniai Társaság
A Filharmóniai Társaság december 17-én figyelemreméltó programmal tisztelgett Kodály Zoltán emléke előtt. Az esten Kodály művei mellett Dohnányi, s a legendás tanár, Koessler egy-egy opusa is felcsendült. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
NŐI SZAKMA Megvalósult tervek az Iparművészetiben
Másodszor nyerhettek el alkotói támogatást a kortárs iparművészek. A megvalósult műveket az Iparművészeti Múzeumban állították ki. Hol tart ma a kortárs iparművészet, van-e önreflexiója, és hogyan viszonyul a kortárs művészet irányzataihoz. Kiderülhet január 13-ig. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA.
LEVEGŐ – AGYAGBAN ELBESZÉLVE X. Kerámia Szimpózium, Hódmezővásárhely
Első pillantásra a levegőnek kevés köze van az agyag sűrű, sárszerű masszájához, 2007-ben mégis ez volt a X. Vásárhelyi Kerámia Szimpózium vezérgondolata. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
SZÍNHÁZBA JÖTTÜNK Arthur Schnitzler: A Zöld Kakadu – Stúdió „K”
A nyaktiló működésére emlékeztető gesztusok sűrűn térnek vissza az előadás mozgásvilágában. Pak-pak: karikázva vagdalják a jégcsapretket, sss-sss: erős mozdulattal szelik a kenyeret, sitty-sutty: kézfej metszi a levegőt. Guillotine-elvű világ – társalgóra, büfére méretezve. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
„…KARÁCSONYRA MINDEN KISIMUL…” Térey János: Asztalizene / POSZT 2008
Térey János új darabja furcsa, különleges élményben részesíti befogadóját – akár olvassuk a drámát, akár az előadást látjuk, első, meghatározó benyomásunk az, hogy valami egészen szokatlan művel, valami egészen meglepően stilizált műdarabbal találkoztunk. MARGÓCSY ISTVÁN KRITIKÁJA.
„KULTÚRA VÁR REÁD, ELVTÁRS” Színház és politika. Színháztörténeti tanulmányok, 1949-1989
1949-ben az Operettszínház gazdasági osztályának kérésére a Színházi Főosztály engedélyezi, hogy Hadics Lászlónak télikabátot vásároljanak 800 forint értékben. Boldog idők? JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
MAJDNEM UGYANAZ MINDEN Tímár Péter: Casting minden
Önéletrajzi vonatkozásai vannak – mondta a vetítés után egy középkorú néző a társának, majdnem eltalálva a lényeget. Csak nem a rendezőre gondolt, hanem Oláh Ibolyára, a Casting minden című film főszereplőjére. A filmet beválogatták a 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjába. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
CSÍÍÍÍÍZ! Győri Balett: Keep Smiling – Hódolat Chaplinnek / Táncfórum 2008
Van olyan, hogy az ember ufónak érzi magát a színházban, és egyszerűen nem érti, mi okozza a körülötte lévők eufóriáját. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
A STÍLUSOK IMPRESSZIONISTÁJA Vaszary János gyűjteményes kiállítása
Csaknem 320 tételt – több mint 200 festményt – látni a Magyar Nemzeti Galéria gazdagon adjusztált, profin megrendezett Vaszary-kiállításán. Nemcsak a mennyiség, a minőség is imponáló; tolonganak a látogatók: Vaszary nagyszerű festő, és jó együtt látni ennyi gyönyörűséget. De van ebben valami ijesztő is: minél imponálóbb a méret, minél tetszetősebb és hangulatosabb az egész, annál valószerűtlenebb, hogy mindez lehetséges volt a XX. századi Magyarországon. RÉNYI ANDRÁS KRITIKÁJA.
Hirdetés
KULTUSZ FELTÖLTÉS ALATT NYUGAT-HONLAP
A Széchényi Könyvtár november 26-án, Babits Mihály születésének 125. évfordulóján rendezte meg Nyugat-ünnepét. Az emlékév nyitányául szánt rendezvényen szavalóverseny, kamara-kiállítás, fejtörő játék és koncert idézte a folyóiratot, és bemutatták a Nyugat-honlapot is. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
ESETLEGESEN Erdős Virág: Eurüdiké
Erdős Virág új kötete nagy részében megbízható alapanyagokból, az európai kultúra paradigmatikus eseményeiből dolgozik; Eurüdiké mitologikus sztorijához bibliai történetek társulnak: Jézus születése, a háromkirályok látogatása, Noé állatmentése, Salamon király menyasszonyszerzése. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
TE IS OTT VOLTÁL? Nánay István: Profán szentély
Tárgyilagos színháztörténetnek álcázott visszaemlékezés-kötetet nyújtott át Nánay István kritikus és az Alexandra Kiadó az Egyetemi Színpad félévszázados születésnapjára. A fikciógyártó (színház)történész örök dilemmáját Nánay bravúrosan oldja meg: látszólag levéltárban ellenőrizhető adatok hosszú sorát adja, ám a szigorú rendben megírt fejezetek olvastán kibontakozik egy korszak, és meghatározó intézményének markáns portréja. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
HÁRMASBAN Triplex Est – MU Színház
Három lány, három szóló, egy bemutató a Triplex Esten: Jónás Zsuzsa Fáradt rózsaszín című premierjét két régebbi darab vezeti be, Pataky Klári Pillangó balladája, melyet Nagy Csilla táncol, és Réti Anna sokszorosan díjnyertes Lélek pulóver nélkül című koreográfiája. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
FAUN – ÚJRATÖLTVE Bozsik Yvette Társulata: Egy faun délutánja – Nemzeti Táncszínház
Bozsik Yvette már több mint húsz éve megkerülhetetlen figurája a kortárs táncnak. Társulata (bár 1993-ban alakult) független együttesként most tíz éves, és ezt ünnepli az Egy faun délutánja, Bozsik Yvette korszakhatárt jelző koreográfiája is. 1997-ben Bozsik – amellett, hogy pimasz tiszteletkört kanyarított az eredeti Nizsinszkij-koreográfia mellé -, előre jelezte a nemi szerepek radikális megváltozását és az intimitás határainak elvékonyodását is. A Nemzeti Táncszínházban színre került, felújított előadás mintha visszafogottabb lenne, pedig csak annyi történt, hogy ami akkor radikálisnak hatott, ma már fel sem tűnik, annyira a mindennapok részévé vált. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
SZENTEK ÉS PÁSZTOROK Karácsony ünnepén, Magyar Nemzeti Múzeum
Meghitt karácsonyi kamaratárlatot szentelt a betlehem-állítás itáliai hagyományának a Nemzeti Múzeum. A “presepe” nápolyi mintadarabjait felvonultató kiállítás stílszerűen Vízkereszt napjáig látogatható. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
A KIRÁLYNŐT MEGÖLNI… Pataky Klári: Nagyon jól vagyok, lszi ne keress!
Lepusztult gyárcsarnok, érzékeny, rebbenékeny táncosnők, maguk ellen forduló szavak, gyászfolyamat táncban elmesélve. Pillangóröptetés tépett szárnyacskákkal, több szólamban. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
A KAKAÓMAT KÉREM! Diótörő Ferenc és a nagy szalonnaháború – Stúdió K.
Téli vasárnapok bearanyozója a Diótörő Ferenc és a nagy szalonnaháború a Stúdió K-ban: gyerekekkel és gyerekek nélkül, párban, barátokkal, vasárnapi szülőként – vagy magányosan, mintegy antidepresszánsként alkalmazva – egyaránt élményszámba megy. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
EGY ZSENI IFJÚKORA Bartók Új Sorozat
Három fontos korai művel folytatódik a Bartók Új Sorozat. Két régebben készült felvétel mellé egy vadonatúj kapcsolódik, melyen az „ifjúkori” Hegedűversenyt Kelemen Barnabás játssza, a Nemzeti Filharmonikusok élén Kocsis Zoltán áll. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.