Festőként megpróbál nem-látni. Szélnek ereszteni a koncentrált odafigyelést. Legkedvesebb motívumával, az örökzöld tölggyel szemben állva lecsendesíti a szellemet, hogy a szemlélődés elvezesse a valódi látnivalóhoz. Kilencven éves. Az időt is asszisztensének fogadta. Érzékelni tanít önmagunk határvidékén. BÖRCSÖK DÓRA INTERJÚJA.
A fák és erdők olyan magától értetődő elemei életünknek, hogy különlegesnek számít, ha valaki csak nekik szenteli figyelmét. Vajon beszéljük-e az erdők nyelvét? Hollán Sándor kortárs alkotóként éppolyan jól beszéli a fák nyelvét, mint a régi korok mesterei, a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállítása pedig kísérletet tesz arra, hogy minket is bevezessen ebbe a különleges, hangtalan nyelvbe. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
A Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállításának címe és a festő alkotói önjellemzése, „figurális festő vagyok” egyaránt világossá teszi, hogy a tárlat főszereplői az emberalakok. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
Ha a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termének ajtaja bezáródik, csend borul ránk. De ebben a csendben lehet igazán meghallani Reigl Judit rajzainak suttogását. A ceruzarajzokban, a néhol remegő, de mégis rutinos vonalakban nemcsak Reigl élete, de több évszázad művészete rejlik, így érdemes meghallgatni halk szavukat. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
Százhetven éve született Csontváry Kosztka Tivadar, és közel százhúsz éve nyílt első jelentős budapesti kiállítása, hatvan éve pedig átfogó tárlat műveiből itt, a Szépművészeti Múzeumban. Most két partnerintézmény, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum – Csontváry Múzeum közreműködésével nyílt retrospektív kiállítás a művész születésének kerek évfordulójára. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.
A Szépművészeti Múzeum Hantai, Klee és más absztrakciók című tárlata kis alapterületű, de nagy kiállítás. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA.
Domenikosz Theotokopulosz, vagyis ahogy a művészettörténet ismeri, El Greco életművének reprezentatív válogatása látható a Szépművészeti Múzeumban. A múzeum saját jelentős El Greco-anyaga egyebek közt a Louvre-ből, a Pradóból, a londoni National Galleryből és a toledói Musoe del Grecóból kölcsönzött festményekkel egészül ki. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
Ha van irodalmi író, akkor Matisse festészeti festő vagy képzőművészeti képzőművész. Életművébe nem szüremlettek be a múlt század első felének történelmi viharai, s azt sem mondhatjuk, hogy gazdagítja emberismeretünket. Szenvedélyesen és lelkiismeretesen végigdolgozott, ugyanakkor állandó kételyekkel terhelt életének kutatásai kifejezetten esztétikaiak voltak. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Egyszer virágkor, másszor világvége-hangulat. A test gyönyöreinek élvezése vagy az aszketizmus és remegés a Pokol bugyraitól. A közhangulat ingadozásának pedig hű lenyomata a művészet. Festett, írott vagy megénekelt formában, de mindig az emberiség két véglet közötti aktuális helyzetét mutatja. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ÍRÁSA.
A görög eredetű pátosz szó eredetileg szenvedést, megrázó testi és lelki élmény jelölt. A kifejezés tartalma az idők során megváltozott, és szép lassan elnyerte mai jelentését. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
Victor Vasarely köztudottan élt a sokszorosítás eszközeivel. Arra viszont kevesebbszer gondolunk, hogyan vitte véghez mindezt, és elfelejtjük segítőit, akikre a művész kultuszából kevés fény jutott. A Vasarely Múzeum új kiállítása most őket is megszólítja az új műtárgyakon keresztül. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
Megint Cezanne. Geskó Judit kilenc évvel ezelőtti emlékezetes Cezanne-kiállítása után, amely Cezanne-nal és a tradíció(k)hoz való viszonyával foglalkozott, most Cezanne-ról mint tradícióról szól a kiállítás. Cezanne és a múlt, Cezanne és a jövő. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Különös érzékenységgel elénk tárt csodák és titkok. Időutazás. Egyiptom Budapesten, ahogy még sohasem láttuk. Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. VADAS RÉKA ÍRÁSA.
„A kurátorok nagyasszonya”, „a mi nemzetközi ászunk”, mondják róla a kollégái. Monet, Cézanne, Van Gogh – ezek a blockbuster kiállítások az ő nevéhez fűződnek. De mit csinál egy kurátor? Erről és egy most vásárolt magyar festményről is beszélgettünk Geskó Judittal. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
Festmények, szobrok, kortárs irodalom, zene és a belőlük születő színház. Az idén hatodik alkalommal látható a Szépművészeti Múzeum Textúra-sorozata, a járvány miatt online. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA.