Klasszikusokról kiállítást csinálni nem egyszerű. Tudunk-e újat mondani, új kontextusba helyezni a jól ismert műveket? A várt, ismert és kedvelt alkotások mellett mennyi és milyen új művet állítsunk ki? Akár csalódást is okozhat, ha a sokat ígérő címet olvasva szembesülünk azzal, hogy egyetlen terem vár minket a Szépművészeti Múzeumban. No, de milyen terem és milyen válogatás! SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA
Szépművészeti Múzeum
NÉMETALFÖLDI VIZUÁLIS ADATBANK
TÖBB FINOMSÁG ÉS RAGYOGÁS Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora / Szépművészeti Múzeum
Innen szép győzni. Mire végére érünk a százhuszonegy műnek a Szépművészeti Múzeum jobboldali teremsorában, lassan oszlik az előítélet. Szeretjük, de legalábbis érteni kezdjük a fölkínált látványt. P. SZŰCS JULIANNA KRITIKÁJA.
TÁRGYAK A HÁBORÚ VIHARÁBAN Dunai Andrea: Javak sorsa – Az 1944-45-ben Magyarországról elvitt értékek nyomában
Dunai Andrea az 1944/45 hónapjaiban az országokból kihurcolt javakról, ezek restitúciójáról, visszaadásáról ír. Szembesít bennünket a háború okozta rombolással, fosztogatással és azzal a keserű felismeréssel, hogy a jóvátétel nem több puszta szónál. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
FIRENZÉBŐL A MAGYAR UGARRA Pataki Éva: Férfiképmás
Egy jóképű, érdekes férfi történetét olvassuk, aki mögött érdekes család áll, aki legszívesebben Európában csatangol festmények után, aki kényszeresen meg akar felelni az apai elvárásoknak, s egyben gyökértelen, mint a mi generációnk unokái lesznek, magyar szülőkkel, külföldi születéssel, és ki tudja, hova szóló lakcímkártyákkal. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
MICHELANGELO ÉS A KÍSÉRTÉS A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet / Szépművészeti Múzeum
Mi legyen a vezérvonalunk? Michelangelo gazdag életművének végigkövetése, esetleg az emberi testábrázolás fejlődésének tanulmányozása? Vagy arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kezdeti elképzelésekből hogyan születtek meg a Sixtus-kápolna alakjai? Esetleg azt nyomozzuk, hogyan hatott Michelangelo tanítványaira és kortársaira? Ha csak egyetlen szóval kellene jellemeznem „A test diadala. Michelangelo és a 16. századi rajzművészet” kiállítást, az minden bizonnyal a kísértés lenne. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETÉSE.
ÖRÖKRE BEFEJEZHETETLEN – A MEGÚJULT SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM
Majdnem három évig tartó munka és tizenötmilliárd forint elköltése után ősszel újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum. Az épület történetének legnagyobb rekonstrukcióján esett át, de első látásra mintha csak apróbb simítások történtek volna. Éppen ez mutatja, hogy a tervezők jó úton jártak. ZSUPPÁN ANDRÁS ISMERTETŐJE.
A HOLLAND VÁLLALKOZÁS Rembrandt és a holland arany évszázad festészete / Szépművészeti Múzeum
Azok a művészetkedvelők, akik számára a polgár, polgári szó értékkel bír, mindig is kivételes becsben tartották a XVII. századi holland festészetet. Most egy csodálatos kiállításon találkozhatunk vele Budapesten; néhány olyan képpel is, amelynek itthoni viszontlátása szinte hihetetlen szenzáció. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
INTIM, DE NEM BARÁTI Textúra 2014 – Szépművészeti Múzeum
A melegvizet nem kell feltalálni, avagy minden remek ötlet közkincs: az egy évvel ezelőtti Ganymed Goes Europe nyomán készült Textúra 2014 című produkció a Szépművészetiben előre vetíti sorozat-jellegét. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
„SOKAT RAJZOLT KŐRE” Toulouse-Lautrec világa. Litográfiák a Szépművészeti Múzeumban (1891–1901)
Vajon melyik századvégi francia festőnek nem rendezett még kiállítást a budapesti Szépművészeti Múzeum? Nos, a találgatások közül Toulouse-Lautrecet, a poszt-impresszionista festőt és plakátművészt most már kihúzhatjuk. SIMON BETTINA ÍRÁSA.
A HIRDETŐOSZLOP FORRADALMA Merészebb, mint a festészet – a modern magyar kereskedelmi plakát 1924-1942 / Iparművészeti Múzeum
A magyar plakátművészet csúcskorszakát megidéző Merészebb, mint a festészet című kiállítás igazi csemege és jól áll az Iparművészeti Múzeumnak. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
ÍGY MEGY EZ… A városligeti tervekről
Nyilvánosságra hozták az új Magyarország történetének legnagyobb szabású nemzetközi tervpályázatát a Városligetbe álmodott Múzeumi negyed épületeinek megtervezésére. Vaskos albumot töltene meg a pályázatokon győztes, elszabotált, elvérzett tervek katalógusa, a szakemberek nagy hányada most mégis azon drukkol: ne ez a projekt legyen a kivétel. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A GYÜMÖLCSKOSÁRTÓL VELENCÉIG Caravaggiótól Canalettóig / Szépművészeti Múzeum
Itt a folytatás: a Szépművészeti Múzeum a négy évvel ezelőtti reneszánsz kiállítás után a barokkal folytatja az (össz)itáliai festészet bemutatását. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
KERETEK NÉLKÜL Ganymed Goes Europe / Szépművészeti Múzeum
Aki valaha félt már múzeumos nénitől, tudhatja, nincs csodásabb, mint szabadon kóborolni egy tárlat termeiben. Hát még, ha a csellengve értelmező sétába beszáll néhány remek író, pár színész, és közös játékba kezd a publikummal. A Szépművészetiben tizenkét rendhagyó képértelmezés csábít csütörtök esti portyára. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
IGEN, NEM, MIT VETTÉL A PÉNZEMEN? Műhelyvita a Múzeumi Negyed program előkészítéséről és terveiről
Felszalagozott tankok helyett a Múzeumi Negyed projekt dübörög a Felvonulási téren. A szakma először fejezhette ki véleményét a Városligetbe készülő megaprojekt kapcsán. A Magyar Urbanisztikai Társaságban lezajlott vita alapján úgy látszik, hogy a kormány oldaláról világos igen küzd a szakma sötét nemjével. De hát tudjuk: mindig a világos kezd… ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
AKT NYAKMEREVÍTŐBEN Helmut Newton kiállítása a Szépművészeti Múzeumban
Ki ez az ember, aki a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek legtöbbet foglalkoztatott, egyik legismertebb fotósa volt? A Szépművészeti Múzeum “szóróanyaga” kissé leegyszerűsítő tömörséggel fogalmaz: “Már fiatalon szeretett fényképezni, felnőtt korában pedig igazi szenvedélyévé vált”. VÁRADI ANDRÁS ÍRÁSA.