Még csak egy év telt el a népből jött, szimpatikus király uralkodásából, amikor életbe léptette azt a rendeletet, miszerint pénz-, de akár börtönbüntetéssel is sújtható az, aki becses személyét előnytelen színben tünteti fel a sajtóban. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
Sosem rendeztek még Magyarországon önálló kiállítást Paul Cézanne műveiből, és bizonyos értelemben a Szépművészeti Múzeum most sem arra vállalkozott, hogy főművek kölcsönzésével kielégítse a közönségigényt, illetve hogy ismételje a kanonikus narratívát, mely szerint Cézanne nélkül nincs modernizmus. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA.
Hírhedt tavalyi pekingi képzőművészeti kiállításunkra hamar megérkezett a kínai válasz: egy nem kevésbé botrányos válogatás, amelyet a Szépművészeti Múzeumnak nem lett volna szabad befogadnia. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Guminyomatok, platinotípiák, fotogravűrök, pigmentnyomatok. A századelő piktorialistái kreatív fényérzékenységgel igyekeztek megszilárdítani az új műfaj művészeti státuszát. A kiállításon a fotográfia nagykorúvá válásának korai lépcsőfokait ismerhetjük meg. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
Az ELTE Művészettörténeti Intézetének vezetője, Rényi András beszélgetés-sorozatot indított Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
A Magyar Nemzeti Galéria az elmúlt öt évtizedben egyszer sem tudott önálló kiállítással bekerülni a nyugati világ valóban jelentős múzeumaiba – indokolja Baán László kormánybiztos a Szépművészeti és az MNG összevonását. HAMVAY PÉTER INTERJÚJA.
Gergye Krisztián nyáron elkezdett Trilógia Maratonjának harmadik része, a Csendélet zajjal című produkció kitekintés, lezárás, összefoglalás, búcsú. De mintha ez a finisszázs nemcsak A Nyolcak című kiállítást búcsúztatná. KELEMEN ORSOLYA KRITIKÁJA.
Tarolt az építészet a Design Héten debütáló magyar alapítású designdíj, a hg.hu Design Award átadóján. Nem az angol elnevezés okozta, hogy Európában érezhettük magunkat – a mezőny és az esemény színvonalával csak a csinos lábbeliket formázó édességek látványa vetekedett. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
Hogyan jutunk el a Hősök teréről a Liliom utcába? És hogyan jutott el William Kentridge Dél-Afrikából a Metropolitan Operába? A Szépművészeti Múzeumban nyílt Kentridge-kiállítás kapcsán Jákfalvi Magdolnát kérdeztük. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A Múzeumok Éjszakáján utazni kell. Legjobb hát, ha ezt is kulturáltan tesszük, sőt magát az utazást változtatjuk kultúrakcióvá. A múzeumi programok a földalatti vonalán is gyökeret vertek, hogy onnan rántsák magukhoz a metróból kikászálódó utazóközönséget. FÜRTH ESZTER BESZÁMOLÓJA.
Ha egy műalkotás kikerül a múzeum vegytiszta környezetéből, és lehetőséget kap arra, hogy „igazi” helyszínen, „igazi” közönség előtt, „igazi” funkciót töltsön be, csodás arcai mutatkozhatnak meg. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
A Szépművészeti Múzeum Esterházy- és az Ermitázs Romanov-gyűjteménye avatott új múzeumot a francia fővárosban. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
Tiszta, nyugodt, kiegyensúlyozott… fegyelmezett, feszes… lényegre törő, pontos és kidekázott, mint egy matematikai képlet vagy zenei ütem. Ilyesmik jutottak eszembe a Szépművészeti Múzeumban Lucien Hervé kiállításán. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
A Secession-mozgalom történeti rekonstrukcióját nyújtó kiállítás érdekfeszítő kultúrtörténeti perspektívát tár elénk. Teljesíti, amit ígért: se többet, se kevesebbet. A címben feltüntetett két szereplő közül – Klimt és szecesszió – inkább az első játssza a főszerepet. BOGDANOV EDIT KRITIKÁJA.
Fernando Botero nyilatkozta ezt, de mégsem kerülheti el, hogy mindenki, aki a képeit látja, ezen kezdjen el töprengeni. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.