„Törvénytelen volt sok minden, amiről a képviselők nem tudták, hogy törvénytelen, bár azt sem gondolták, hogy törvényes. Ezzel el is evickéltek a történelem viharaiban ezer évig.” POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.
Tóth Krisztina egyéb szövegeinek súlyát a kilátástalanság ábrázolása, a monotonitás és a fatalizmus megszüntetésének lehetetlensége adja, addig a mesék állandó és színes ellentmondásai mindezeknek. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
Nádasdy hatalmas munkája meggyőzően bizonyította, hogy mellőzhető tehertől szabadulhat akár a Dante-fordító is, ha meg sem próbál úgy tenni, mintha a szerzővel együtt ő is a messzi és mély múltból szólna, ehelyett inkább a szöveg lehető legpontosabb értelmezésére törekszik. BARNA IMRE KRITIKÁJA.
Nem árul Parti Nagy Lajos zsákbamacskát a tekintetben, hogy mit kapunk Dumpf Endrétől. Elég csak kézbe venni a könyvet, és gyors pillantást vetni annak borítójára és hátoldalára. Egyfelől az összetett címalakzat metaforájára: Létbüfé. Másfelől az előkóstolóul tálalt négy sor rímpárjára: csöpp vér karzatnyi hang / a dal hatása / csalogányt boncolni nehéz / de hátha. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
„Mai Manó a fotográfia Vámos Miklósa. Mindenki ismeri, de a gyűjtők mást keresnek.” Csípős bon mot-k, életközeli párbeszédek, csattanós, helyenként tudatosan harsány szellemesség. Nincs sem dramaturgiai, sem retorikai üresjárat. HARMATH ARTEMISZ KRITIKÁJA.
Kántor Péter egy szemtelenül együgyű dalocskát választ vezérversnek. Egy madár repül. Ez a címe. HARMATH ARTEMISZ KRITIKÁJA.
A regény Rózsa Sándor történetét mondja el, meglehetősen új és rendhagyó megvilágításban. Fordulatos cselekmény, valóságmag, szex, vér, borzongás, akció: minden adott egy jó kis easternhez. FAZEKAS SÁNDOR ÍRÁSA.
Ez a verseskötet Halasi Zoltánt kortárs költőink élvonalába emeli. Megjelentetésével az Időmérték címet viselő Magvető-könyvsorozat valóban mértékadó verseskötettel gazdagodott. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.
Harmadik, javított kiadásánál jár Oravecz Imre monumentális regénysorozatának, új, összefoglaló címén A rög gyermekeinek első darabja, az Ondrok gödre, amit többrétegűsége és ma is aktuális vonatkozásai miatt érdemes újra és újra elővenni. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA.
Évek óta simogatom, próbálgatom a történetet, mondja Darvasi László Taligás című regényéről. A jól ismert Közép-Kelet-Európán át, ahol feltűnnek korábbi szereplői is, viszi Taligás a szót. Új könyvéről, a szavak erejéről, életről-halálról beszélgettünk Darvasi László íróval. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
A Turul és dínó legfontosabb erénye, hogy a szembenézés fogalmának mély elemzését nyújtja, miközben képes megőrizni a személyességet és hangsúlyozni továbbadásának fontosságát. MÉLYI JÓZSEF RECENZIÓJA.
Bán Zsófia esszéiben a képeknek a kulturális emlékezetben betöltött szerepét vizsgálja: miként villantják fel múltunk és jelenünk elviselhetetlen, vállalhatatlan sötét foltjait, miközben önértékük elvitathatatlan. SIRBIK ATTILA INTERJÚJA.
A regény nem annak a hiteles bemutatására törekszik, hogy ki volt az igazi Jack London, hanem arra keresi a választ, hogyan lehet Jack Londonná válni. Centauri megírta a küzdés diadalának optimista nagykönyvét. RÁCZ GERGŐ KRITIKÁJA.
Darabokra szaggatott, majd összevarrt, összepiszkított narratívaszőnyeget göngyöl ki Bencsik Orsolya másfélszáz oldalas családi kisregénye, hogy elrepítsen oda, ahol a groteszk paródia rokonná nő és mutatvánnyá válik, így ott elkezdődhet az élet. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA.
Megdöbbentően keveset tudunk a második háborút követő átmeneti és zavaros időszakról – többnyire a később évtizedekre vonatkozó tudásunkat vetítjük vissza rá; s ennek jó példáját nyújtják a holokausztról való (nem)tudásra vonatkozó képzeteink. SZŰCS TERI KRITIKÁJA.