R-BESZÉLGETÉS: DÖMÖTÖR ANDRÁS
Az a Zalaegerszeg, ahol ő született, közelebb fekszik a német kultúrához, mint Budapest, éppen ezért fölöslegesnek tartja a vidék-főváros ellentét sulykolását. Berlinből kicsit másképp látszik Magyarország, hogy ennek megfogalmazása bátorság vagy sem, az is kiderül a Dömötör Andrással készült R-beszélgetésből, ahol a rendezőt Jászay Tamás kérdezte.
HABSBURG MÁRIA RUHÁJA TEHET MINDENRŐL Beszélgetés Simonovics Ildikóval a Magyar Menyasszony című kiállításról
Simonovics Ildikó mindig hasonló szellemiséggel hozza létre kiállításait – a tárgyakon, a privát történeteken keresztül egy nagyobb korszakot vázol fel, hogy megmutassa a benne élőket, kultúrájukat. A Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony kiállítása ötszáz éven, ötven kiemelt portrén keresztül mutatja be e félévezred házassági szokásait, tárgyi emlékeit, ismert és ismeretlen
JÁSZAY TAMÁS JÚNIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
A kultúra biztosan nem pihen a nyáron sem, így aztán a kultúrafogyasztó állampolgárnak sem lesz nyugta: júniusban feszt olvasunk, nézünk, hallgatunk, figyelünk. Szigorúan korosztály- és országhatárfüggetlen ajánló a nyár első igazi hónapjára lapunk főszerkesztőjétől.
A LÉNYEGET NEM ÉRINTŐ PÉNISZNAGYOBBÍTÁS Peer Krisztián–Hegymegi Máté: K – mint kontroll / Stúdió K
A művészetről, az alkotásról, és főképp a független színházról az esetek többségében a szabadság terepeként gondolkodunk. De mi van, ha nincs teljesen igazunk? – teszi fel a kérdést a K – mint Kontroll című előadás a Stúdió K Színházban, Hegymegi Máté rendezésében. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
JÁTSSZUNK OTT, AHOL NEM SZOKTUNK Gimesi Dóra: Rózsa és Ibolya / Vaskakas Bábszínház
Tündérországot és az emberek földjét távoli helyeknek gondolnánk, pedig átjárható a határ, még ha veszélyes is. Csak oda kell nézni, ahova ritkán szoktunk. A győri Vaskakas Bábszínház bemutatta Gimesi Dóra Rózsa és Ibolya című népmese-adaptációját Tengely Gábor rendezésében. NAGY MIHÁLY KRITIKÁJA.
A „SZAKMA” ÉS/VAGY A „SZENT IHLET” Paavo Järvi és a Budapesti Fesztiválzenekar: Tüür, Schumann, Sibelius / Müpa Budapest
Ars és tekhné – művészet és mesterség –, tanultuk rég az iskolában a fogalmakat. Mikor választhatók szét, és mikor nem? A kérdést ritkán veti fel hangverseny olyan élesen, ahogyan Paavo Järvi és a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje tette. Csengery Kristóf kritikája.
Hirdetés
BORULT A PAPÍRFORMA Elisabeth Leonskaja és a Concerto Budapest hangversenye / Zeneakadémia
Vajon a zenei előadóművészet világában, ahol van szerepe a pillanatnyi inspirációnak, kalkulálhat-e előre a koncertlátogató? Tudhatja-e már az esemény előtt, hogy mire számíthat? Kellő tapasztalat birtokában sokszor nagyon is. Ugyanakkor bárkit érhet meglepetés. Jó példa az utóbbira Elisabeth Leonskaja és a Keller András vezényelte Concerto Budapest legutóbbi hangversenye. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
A VÁGYAK DICSTELEN GYŐZELME AZ IGAZSÁG FÖLÖTT William Shakespeare: h.ml.t / Budaörsi Latinovits Színház
Mi van akkor, ha Hamlet apjának szelleme valójában nem jár vissza a sírjából? És akkor, ha Claudius nem is ölte meg őt? Alföldi Róbert Hamletjében erősen áthelyeződnek a hangsúlyok, és Shakespeare tragédiája, ha lehet ilyet mondani, még kegyetlenebb lesz. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
MEGNYÍLOTT A GLISSOTAR Sonus Foundation: Glissotar
Sonus Foundation és Glissotar – mindössze ez a három szó olvasható annak a CD-nek a címoldalán, amelyen egy vöröses fából készült, dísztelenül kialakított, de valamilyen különös mechanikával felszerelt – bizonyára fafúvós – hangszer tölcséres vége is látható. MALINA JÁNOS LEMEZKRITIKÁJA.
OIDIPUSZ ÉS A SEMMIVÉ FOSZLÓ VALÓSÁG Robert Icke: Oidipusz / Radnóti Színház
Szikszai Rémusz megrázó, emlékezetes, valószínűleg még hosszú időn át bennünk élő rendezést hozott létre a Radnóti Színházban. Az Oidipusz főhőse Robert Icke átiratában nem mitológiai alak, hanem korunk politikusa, aki a múlt titkait kutatja népszerűsége megerősítése céljából. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
TANMESE, BOHÓCSIPKÁBANMozart: Il re pastore (A pásztorkirály) / Müpa Budapest
Kedélyes kis előadásra sikerült ez A pásztorkirály: Christina Pluhar széles mosollyal sétál be a színpadra, az énekesek poénkodnak, a közönség derűsen röhögheti ki az abszurd sorsfordulatokat. Colloredo hercegérsek Ferenc Miksa főherceg tiszteletére valószínűleg illően szertartásos merevséggel adatta elő udvari koncertmestere, Wolfgang Amadeus Mozart szerzeményét anno Domini 1775, a 21. században, a Lajtán túl már egyébként sem vesszük olyan komolyan a dolgokat. GYÁRFÁS ORSOLYA KRITIKÁJA.
MESE AMYRŐL Sam Taylor-Johnson: Back to Black
Érthetetlen, hogyan lehet egy ennyire nyers, kirobbanó erejű, tragikus művészt ennyire finomkodva, mesterkélten megfesteni. De a kérdés inkább az, minek. Fájdalmas találkozni ezzel a középszerű, hamis mesével. Nézzünk inkább helyette koncertfelvételeket! MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
PRUDENCIA HART KÉTEZER ÉVRE A POKOLBA MEGY David Greig: Prudencia Hart különös kivetkezése / Stúdió K Színház
Milyen a pokol topográfiája? A kérdésre több száz évvel ezelőtt Dante kimerítő választ adott. A pályakezdő folklorista, Prudencia Hart kutatásai a kortárs skót drámaíró, David Greig darabjában máshonnan közelítik meg a poklot. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
HÍDKONCERTPannon Filharmonikusok: Hídemberek / Kodály Központ, Pécs
Április 13-án „Hídemberek” címmel adott hangversenyt a Pannon Filharmonikusok együttese a pécsi Kodály Központban. A cím nyilvánvalóan a nemzetek és kultúrák, ez esetben a románok és a magyarok közötti kapcsolatépítésre utal, jóllehet a műsorfüzetben szereplő nevek közül csak Bartók Béla volt igazi hídember, aki mindkét kultúrával bensőséges kapcsolatban állt. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: BERNÁTH SZILÁRD
Bernáth Szilárdot 2022-ben a Larry kapcsán ismerhette meg a szélesebb nyilvánosság: a Serrano-sztoriból inspirálódó borsodi juhászrapper története a filmesztétikai dimenzióján túl szorosan a magyar valósághoz köthető kérdéseket tematizált. A rendező azonban már a Szabadok és a Fizetős nap című rövidfilmekben is hasonló, szorosan a közös, kollektív identitásunkat érintő jelenségeket vizsgált, melyeket más-más izgalmas filmnyelvi és műfaji keretbe ágyazott. Munkássága mellett a haragról, tanári szerepről és mintákról, nemzeti kultúra fontosságáról és funkciójáról, a szegregátumról, társadalmi felelősségvállalásról, mozgóképi reprezentációs mintázatokról és a film narratívaképző szerepéről kérdezi Csomán Sándor.
Hirdetés
HÓVAL TAKART, PILLANATBA FAGYOTT ANATÓLIA Nuri Bilge Ceylan: Elszáradt füvekről / 76. Cannes-i Filmfesztivál
Ideiglenes együttlétre kényszerülő kisszerű életek anatómiája rajzolódik ki a török Nuri Bilge Ceylan alkotásában, ahol tehetsége minden korábbinál kiforrottabban és sokoldalúbban mutatkozik meg. A 2023-as Cannes-i Fesztivál első remekműve. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
CÍMLAPON: A HÁBORÚAlex Garland: Polgárháború
Mi történik, ha Texas és Kalifornia szövetségre lép Floridával, és csak a kanadai dollárt veszik jó néven a benzinkutaknál? A Polgárháború négy újságíró nézőpontjából mutatja be, milyen a frontvonalból egy polgárháború. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A HALÁL ÉS A LÁNYKA Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Nem jár erre sem a Kalmár, sem a Fejedelem, sem a Tudós. Amit Csongor tőlük megtudhatna, azt már tudja. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
HŐS SZÜLETIK Marék Veronika-Szabó Attila: A kockásfülű nyúl / Harlekin Bábszínház, Eger
Az előadás szövegkönyvét az eredeti rajzfilmsorozatból és Marék Veronika a társulat számára elmesélt történetéből írta a Harlekin Bábszínház házi szerzője, Szabó Attila. Amit a színpadon látunk, az tulajdonképpen a kockásfülű nyúl szuperhős-eredettörténete. BOGYA TÍMEA ÉVA KRITIKÁJA.
CSILLÁMLÓ HÓ-MESÉK Tina Harnesk: Akik a hóba vetnek
Örömteli újdonság a könyvkiadásban, hogy mintha a kiadók kitörtek volna az angolszász irodalom bűvköréből, és egyre több „kis nyelv” műveit fordítják magyarra. Tina Harnesk Akik a hóba vetnek című regénye svéd nyelven született, de a számik között játszódik, és irodalmi erényei mellett kultúraközvetítő missziót is vállal. GYÖRE GABRIELLA KRITIKÁJA.
AMBICIÓZUS CÉLTALANSÁG A rezsim / HBO
Az imponáló stábbal rendelkező, és számtalan lehetőséget rejtő új HBO sorozat, A rezsim sok autokrata vezetőhöz hasonló sorsra jut: saját ambíciói okozzák a vesztét. FÁTRAI KATA KRITIKÁJA.
RASZKOLNYIKOV BECSÖNGET ÖNMAGÁHOZ Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés / Örkény Színház
Oratorikus social fantasy fut a fekete színpadon. Határozott elképzelés szerint született játék ez, önmagára figyelő, rátarti rendezésben. Van pár emlékezetes színpadkép benne, de kérdéses, hogy miért épp ezt a művet választották az alkotók, ha ennyire eltartják maguktól a regény világát. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A BOSSZÚ BÖRTÖNÉBENFriedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása / Móricz Zsigmond Színház
Szabó Márta Claire Zachanassianja a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán kezdettől fogva rendíthetetlen. Első pillantásában, amit a rég nem látott Illre vet, ott van minden: a sértettség és az elszántság. Öl a szemével azonnal. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
„ELSZAKADT VALAMI” Móricz Zsigmond: Naplók 1935
„Szakadatlanul jegyzetezem az életet” – írta 1935. április 29-én délelőtt fél tízkor Móricz, és az alkotói-magánemberi gyakorlatát az ebből az évből ránk maradt naplójegyzetei bőségesen igazolják. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.