VÁROSBAN A HALLGATÁS EREJÉVEL PLACCC Extra
A PLACCC Fesztivál mindig a helyspecifikusság ünnepe, de idei kora nyári kiadása, a PLACCC Extra különösen hipnotikus alkalmat biztosított helyekre rácsodálkozni és lelassulni. Grillmeditáció engedett kifelé figyelni, egyszemű faépítmény mesélt a levegő nevében, és a közös hallgatás megmutatta valódi erejét. ORBÁN KRISZTINA ÍRÁSA.
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Kovács Dominik és Kovács Viktor: Lesz majd minden
Vakulástól sötétedésig gürcölő parasztok, életre kelő, sőt életben maradó, az élőkkel beszélgető, tivornyázó holtak szerepelnek Kovács Dominik és Kovács Viktor családregényében, ahol a helységnevek fiktívek, mégis rájuk ismerünk. Mágikus realizmus vagy ironikus álfolklór? Az olvasó örül, a kritikus a műfaji besorolással próbálkozik. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
VILÁGHÓDÍTÓ FEKETE-FEHÉR Kertész, Moholy-Nagy, Capa… Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) / Szépművészeti Múzeum
Moholy-Nagy László, André Kertész, Robert Capa – sorolják a fotó iránt érdeklődők szerte a világon, ha a magyar fotósokról kérdezik őket. A Szépművészeti Múzeum kiállítóterében azonban a húzóneveken túl ott van a többi zseniális érzékkel megáldott magyar fotográfus is, akiknek lencséjén keresztül feltárul a 20. század Amerikája. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETŐJE.
SZUBATOMI LÉLEGZET Beszélgetés Koronczi Endrével
Koronczi Endre több évtizede vizsgálja a különböző légmozgásokat és a legkülönfélébb médiumokon keresztül meg is osztja tapasztalait. A Godot Intézetben rendezett Kérem, sóhajtson, Széchenyi Úr! című kiállítása nem összefoglalás, inkább az őt foglalkoztató kérdések aktuális lenyomata. Vagy talán mégis valami több? SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA INTERJÚJA.
AZT KÉPZELD EL, AMIKOR… A nagy Himnusz sztori – Bősze Ádám és Nyáry Krisztián estje / Óbudai Társaskör
Színházban olykor megesik, hogy buzgó nézők elnevetnek előlünk egy előadást. Birtokló vágyú honfitársaink pedig időnként megpróbálják elénekelni egymás elöl a Himnuszt. Ami persze, szerencsére, nem sikerül – hisz nem addig van az! GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Hirdetés
RÜHATKÁK VAGYUNK ISTEN BŐRÉBEN Mircea Cărtărescu: Szolenoid
Cărtărescu közel hatvanéves korában megjelent kötetében, a Szolenoidban nem csupán visszatérnek az életmű ismerős elemei, a gyermekkori emlékek, a test, a nők, az intertextualitás, a látszólagos elfordulás a közönségtől és a burjánzó stílus, de előbbieket a természettudományokba és a transzcendentálisba ötletszerűen merítve olyan sűrű szitává szövi a szerző, melyen végül a legigazibb aranyrög, a szeretet marad fenn. ORBÁN KRISZTINA RECENZIÓJA.
KÖTELEZŐK RÖVIDEN Jókai Mór–Selmeczi Bea–Szikora János: A kőszívű ember fiai / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Egy jól ismert szöveg színházi adaptációjának a ráismerés örömén túl arra is lehetőséget kellene adnia, hogy friss szemmel, új, aktuális nézőpontból tekinthessünk az adott műre. A Vörösmarty Színház előadása ugyan tesz erre kísérletet, de a látványos díszlet és jelmezek ellenére is csupán a kötelező tananyag felmondásáig jut. IVÁNYI-SZABÓ RITA KRITIKÁJA.
„AZ EGYENSÚLYBAN ÉS AZ ÖNURALOMBAN HISZEK” Beszélgetés Csákvári Krisztiánnal
A legígéretesebb pályakezdő színészek elismerésére alapított Soós Imre-díjjal nemrég kitüntetett Csákvári Krisztián írta és rendezi a felnőtté válás dilemmáit körüljáró Kontraszt című produkciót, amit június 22-én mutatnak be a 6SZÍN Teátrumban. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
MINDENKI MINDENKIVEL Mary és George / SkyShowtime
Azon túl, hogy újra meg újra rácsodálkozhatunk Julianne Moore színészi kiválóságára és Nicholas Galitzine rendkívüli jóképűségére, a Mary és George láttán jobbára csak némi zavart érezhetünk. Hol bosszús, hol pedig merengésre késztető zavart. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
EZEKET A SZÖVEGEKET ÉPP OLYAN KOMOLYAN VETTEM, MINT BÁRMELYIK KORÁBBI ÍRÁSOMAT Beszélgetés Szvoren Edinával
Pastiche, stílusgyakorlat, imitáció. Új kötetének írásaiban Szvoren Edina pályatársai bőrébe bújik, az ő stílusukban ír. Hogyan ragadta meg a kiválasztott szerzők írásainak lényegét? A nyelv, a stílus, a történet, vagy az atmoszférateremtés volt-e a fogódzója? És vajon mi volt a kísérletének célja? MARTON ÉVA INTERJÚJA.
A NŐI SZÜRKE EMINENCIÁS? Majtényi György: Kádárné és Kádár – Házasságban a hatalommal
A Kádár-kor az 1956-os forradalom leverésétől 1988-ig tartott. A korszak névadója, de főként felesége adja Majtényi György Kádárné és Kádár című kötetének témáját. Nőtörténet? Politikatörténet? Oknyomozás? Vajon tényleg jelentős befolyást gyakorolt Tamáska Mária a férje döntéseire? LŐRINC LÁSZLÓ RECENZIÓJA.
EZT AKARTAM MONDANI Szókratész védőbeszéde / Janus Egyetemi Színház, Pécs
„Az ember halála a véletlen műve, az élete meg a vakszerencse játékszere.” Nem, ezt nem egy kínai szerencsesütiben olvastuk, hanem állítólag egy Szókratész nevű ókori görög influenszer mondta. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA.
PAMELA ÚJABB ÁLMA / Sugar, Apple TV+
Az Apple TV+ sorozata, a Sugar úgy tesz, mintha a hardboild krimik és az ezekből készült film noirok szerelmeseinek akarna a kedvében járni, de végül csak a modoros és lusta forgatókönyvírásra lesz példa. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: DÖMÖTÖR ANDRÁS
Az a Zalaegerszeg, ahol ő született, közelebb fekszik a német kultúrához, mint Budapest, éppen ezért fölöslegesnek tartja a vidék-főváros ellentét sulykolását. Berlinből kicsit másképp látszik Magyarország, hogy ennek megfogalmazása bátorság vagy sem, az is kiderül a Dömötör Andrással készült R-beszélgetésből, ahol a rendezőt Jászay Tamás kérdezte.
Hirdetés
HABSBURG MÁRIA RUHÁJA TEHET MINDENRŐL Beszélgetés Simonovics Ildikóval a Magyar Menyasszony című kiállításról
Simonovics Ildikó mindig hasonló szellemiséggel hozza létre kiállításait – a tárgyakon, a privát történeteken keresztül egy nagyobb korszakot vázol fel, hogy megmutassa a benne élőket, kultúrájukat. A Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony kiállítása ötszáz éven, ötven kiemelt portrén keresztül mutatja be e félévezred házassági szokásait, tárgyi emlékeit, ismert és ismeretlen asszonyokat. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
AZ EMLÉKEZET SZÍNEVÁLTOZÁSAI A holokauszt nemzedékei. Traumatizált generációk az interperszonális, szociális és kulturális térben.
A holokauszt okozta társadalmi traumák továbbéléséről és átörökítéséről szervezett konferenciát a a Virág Teréz Traumakutató Csoport. Szakmai vezetőjük, Erős Ferenc hirtelen halála és a világjárvány miatt a konferencia anyagából emlékezésképpen is készített kötet most látott napvilágot. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
ALULFINANSZÍROZOTT GYÖNYÖRŰSÉG Szántusz Noémi: Zsúr / MU Színház
Mik a kiégett ember igényei? Tudunk-e neki segíteni? Ha megpróbáljuk, hogyan csináljuk? Vagy inkább mégse úgy? Szántusz Noémi Zsúr című előadása a MU Színházban e kérdésekben bizonytalanít el minket. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
NEM SZÜLETETT FELESÉGNEK Palm Royale/Apple TV+
Azt hinné az ember, nem nehéz jó sorozatot készíteni. Kell egy érdekes alapötlet, néhány megfelelően kiválasztott színész, magával ragadó atmoszféra, és fejben már lehet is írni a díjátadókra szánt beszédeket. A Palm Royale-ben mindez megvan, mégsem működik igazán. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
„A SOKFÉLESÉG SOKFÉLESÉGET SZÜL” Kreatív kórusélet a mai Magyarországon
A magyar kórusélet az elmúlt években új lendületet vett, és a populáris kultúra részévé vált. Az egyik legismertebb közösséget, a Soharózát hallhatjuk és láthatjuk például Jónás Vera, Harcsa Veronika és Presser Gábor oldalán. A kórusoknak már nem csak nyári, de téli éjszakája is van, a XII. Kórusok Éjszakája júniusban kerül sor. De mi a kórus, hogyan definiálható a kortárs kóruskultúra, jelen vannak-e még a kóruskultusz szocialista gyökerei, és mitől is egyedi egy kórus? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Remes Zsófiával, a Soharóza egyik tagjával. WAGNER SÁRA ÖSSZEÁLLÍTÁSA.
JUST A PERFECT DAY: BARANGOLÁSOK BUDAPESTEN AZ ÁRNYAS ÚTTÓL A VÍZTORONYHÁZIG Budapest100 – ’70-es évek
A Budapest100 programjai nagy lépést tesznek azért a szemléletváltásért, amiért az építészet kommunikálásával foglalkozó intézmények is dolgoznak: tudatosítják, hogy az építészet közügy, és a kultúránk elválaszthatatlan része. ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.
JÁSZAY TAMÁS JÚNIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
A kultúra biztosan nem pihen a nyáron sem, így aztán a kultúrafogyasztó állampolgárnak sem lesz nyugta: júniusban feszt olvasunk, nézünk, hallgatunk, figyelünk. Szigorúan korosztály- és országhatárfüggetlen ajánló a nyár első igazi hónapjára lapunk főszerkesztőjétől.
IRÁN: BELÁTHATATLAN IDEIG ZÁRVA Mohammad Rassoulof: A vadfüge magjai / 77. Cannes-i Filmfesztivál
A családi otthon levegőjét is fojtogatóvá teszi a rendszer bűze az üldözött iráni rendező nagy léptékűnek szánt, a végén szinte Kubrickba váltó opuszában, a cannes-i versenyprogram egyik leginkább várt darabjában. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
SAIGONI ROBOGÓK ŰRBÉLI KERINGŐJE Miguel Gomes: Grand Tour / 77. Cannes-i Filmfesztivál
Egy nagy ázsiai körutazásról szól a versenyprogram első remekműve, egy olyan komplexitású narratív és audiovizuális varázslat, ami egyszerre bódítja el nézőinek érzéseit, gondolatait és érzékeit. Nincs idén olyan film, ahol jobb helyen lenne az Arany Pálma. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.