Alig van olyan család, ahol a történelmi traumák ne tabusítottak volna számos családi történetet. Maradt a hallgatás. Meg a ma generációjának a trauma-feldolgozás, a titkok felfedése. De meg lehet-e, meg tudunk-e bocsátani, akár magunknak, akár a másiknak? Az Akit itt felejtettek aparegény, családregény, kordokumentum. Lugosi Viktóriával beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Könyv
Hirdetés
A LAPPANGÓ TITOK LYUKAKAT ÜT
A GALÍCIAI VÉRES FARSANG Radek Rak: A kígyószív legendája
Radek Rak A kígyószív legendája című regénye az 1846-os galíciai felkelés híres parasztvezére, Jakub Szela történetét úgy meséli el, hogy a tényeket a lengyel népi hitvilág csodás és sokszor nagyon félelmetes elemeivel ötvözi. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
R-BESZÉLGETÉS: BUDAPEST, TE CSODÁS!Podcast Török Andrással a Budapest Könyvről
Megújult Török András legendás Budapest Könyve. A Revizor podcastjában a szerzővel együtt hasonlítottuk össze az első kiadást az átdolgozott verzióval. Alternatív útikönyv-e a Budapest Könyv? Mit keresnek benne a Fortepan fotói? Mit őrzött meg és mit szüntetett meg a korábbi kiadásokból? MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
Hirdetés
EMLÉKEZET, IDENTITÁS, TÖRTÉNELEM Gábor György: A történelem tekintete
Az ember hajlamos a történelemre mint régmúltra gondolni. De honnan tudjuk, mi történt a születésünk előtt többszáz vagy ezer évvel? A múlt tanúitól, akiknek elbeszélését a történetíró lejegyezte. De csalhatatlan-e tanú szeme? HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
„TE JÓ ÉG, MI MINDEN” Kántor Péter: Elegendő ok. Versek 2017–2021
A címadó darabban olvashatjuk a kis dolgok leírásától a nagy dolgok érzékeltetése felé haladó költészet minimalista meghatározását, amely egyúttal a költészet legerősebb meghatározása: „Ami a vers témáját illeti, / nincs semmi témája. // Illetve dehogy nincs! Arról szól, / hogy mi lehet elegendő ok a versíráshoz.” BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
CSELEKVÉS, TÖRTÉNÉS, LÉTEZÉS – VERSKÖTETNYI IGÉK Székely Szabolcs: A beszélgetés története
Kilenc másodperc reggelente című első kötete óta Székely Szabolcs nem jelentkezett új versgyűjteménnyel. A beszélgetés története megjelenésével megtörte a hallgatást. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
A NAGY VIAN-GENERÁTOR Boris Vian: Nem úszhatjuk meg
Boris Viant elsősorban a francia avantgárd írójaként, de műfordítóként és dzsesszzenészként is ismeri a közönség. De ismeri Vernon Sullivan krimiíróként is, ezen álnéven írta híres Köpök a sírotokra című szatirikus bosszúregényét. A Nem úszhatjuk meg töredékét évtizedekkel Vian halála után egészítette ki az OuLiPo művészcsoport. Lássuk, hogyan. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.
NYERETLEN KÉTÉVES Szergej Lebegyev: A Debütáns
Mit érdemel az szerző, aki az utolsó oldalakon képes coelho-i spiritualizmusba fojtani egy szinte végig működőképes bűnregényt? A mellékelt ábra szerint világhírt és előkelő helyet a The Wall Street Journal listáján. E titkokban bővelkedő regény kapcsán számomra ez jelenti a legnagyobb rejtélyt. IVÁN ILDIKÓ KRITIKÁJA.
ZELDA TESTET ÖLT Therese Anne Fowler: Z – Zelda Fitzgerald regénye
F. Scott Fitzgerald és Zelda Sayre a dzsesszkorszak álompárja volt. Fiatalok, szépek, gazdagok és tehetségesek, a New York-i és párizsi társaság ünnepelt kedvencei.Mitől repedezik ez a tökéletesre festett kép? Az érvényesülés vágyától, a dominanciaharctól vagy a tehetség kifulladásától? JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
LASSULJUNK LE Szvoren Edina: Mondatok a csodálkozásról
Hogy ki min csodálkozik és meddig, az – Szvoren Edina új novelláskötetéből úgy tűnik – a helyzet megértésétől függ. E kérdések azért jöhetnek szóba itt, mert az írások titkokat takarnak, s ha nem akarunk csak csodálkozni, rejtvényfejtésre kényszerülünk. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
MINT A LEVEGŐ Zadie Smith: Menekülés New Yorkból
Zadie Smith elbeszéléskötete utazásra, látogatásokra invitál. Kíváncsiságtól vezetve haladhatunk határok nélkül minden irányba, esetenként átlépve a spekulációnak azon területére, ahol már nem a mi valóságunk a rendezőelv. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA.
SENKI SEM KÜLÖNÁLLÓ SZIGET – VAGY MÉGIS? #ELSZIGETELVE antológia
„Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod…” BORSOVSZKY ÉVA ISMERTETŐJE.
Hirdetés
A VISSZAFOGOTT VULKÁN Mesterházi Mónika: Nem félek
Mesterházi Mónika új kötetében a kimondhatóság a tét. Szólni a némaság és a halál ellenében. Nem hajlandó magának sem hazudni, minden sorában igazmondásra, tényrögzítésre törekszik. A pályatárs értő elemzésében felvillannak az előképek is. SZABÓ T. ANNA RECENZIÓJA.
A NŐ EMBERRÉ VÁLÁSÁNAK LÁNGJA Gyáni Gábor: A nő élete történelmi perspektívában (Magyar Családtörténetek: Tanulmányok 6.)
(Magyar Családtörténetek: Tanulmányok 6.)
Gyáni Gábor kötete a női identitás 19-20. századi megkonstruálását a női munkavállalás összefüggéseiben, dokumentumokkal és statisztikákkal alátámasztva vizsgálja. ANTONI RITA ISMERTETŐJE.
AZ IGAZSÁG SZABADDÁ TESZ Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat. Szexuális ragadozók az egyházban
Perintfalvi Rita katolikus teológus évek óta kutatja a feminista teológia, a vallási fundamentalizmus és populizmus kérdéseit. A szexuális bántalmazási ügyek őszinte feltárását a katolikus egyház megújítása részének tartja. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
A BARBARICUM RECEPTJEI Beszélgetés Cserna-Szabó Andrással
Kedveli a thrash metalt, szívesen keveri a tarhonyát, főzi meg Rézi néni 19. századi receptjeit, majd a nagy macskajajkönyvben elmeséli, hogyan lehet mindezt másnaposan megtenni. Kultúrtörténeti témák sora jelenik meg Cserna-Szabó András regényeiben, novelláiban, esszéiben. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
A NYELV MINDENT VISZ Beszélgetés Fehér Béla íróval
Egy vágyott Esterházy-könyv megírása, majd annak eleresztése, a nyelv szinte korlátok nélküli szabadságának játéka, első regénye, a Zöldvendéglő, s annak Péklapáton utazója visszahozása. Meg négy mesélő történetei, melyek csavarodnak, mint az ördögcérna, hogy végül minden kitisztuljon: Fehér Bélával beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
HOGYAN EMLÉKEZÜNK? Maurice Halbwachs: Az emlékezés társadalmi keretei
A modern szociológia klasszikus szerzőjének megállapítása szerint az egyének és a társadalmi csoportok emlékezete is a stabilitásukat és önazonosságukat szolgálja. Alapművének néhány éven belül több fordítása és kiadása is megjelent. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
SRÁCOK, A BENZIN GYÚLÉKONY! Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben
Történelmi ifjúsági regény. Összeegyeztethető az időutazásos disztópia a családi emlékek és a történelmi tények ismeretének pedagógiai céljával?
VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
MEMENTO VIVERE Dekameron-projekt
Megszületett a koronavírus-járvány irodalmi lenyomata Boccaccio után szabadon. A The New York Times kortárs szerzőket kért fel arra, fogalmazzák meg saját járványélményüket novellaformában. A kötet huszonkilenc elbeszélést tartalmaz. BORSOVSZKY ÉVA ISMERTETŐJE.
ZSIDÓ TÉMA – TUTI TÉMA David Schalko: Nehéz csontok
„Bécs, 1938 márciusa. Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolják.” Így kezdődik a Nehéz csontok című regény fülszövege, de egyáltalán nem úgy folytatódik, mint ahogyan a kezdőmondat után várná az olvasó. Súlyos történelmi regény helyett gengszterregényt tartunk a kezünkben. Hősök-e a hősök és áldozatok-e az áldozatok? KONOK PÉTER RECENZIÓJA.