Arany-balladák és Petri György szerelmi költészete. Van köztük legalább száz év távolság, de másfél órányi bizonyosan. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.
Ki volt Mészöly Miklós? Hogyan emlékeznek rá 10 évvel a halála után? Hogyan felejtették el 10 évvel a halála előtt? Mit jelent ma Mészöly? Mennyire él a halott? Megannyi kérdés, és hozzá rengeteg válasz – ez a privát mészöly című dokumentumfilm. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
Ki ne gondolna a velős pirítós közben Szindbádra (Latinovitsra, noch dazu Krúdy-ra)? De ki az, aki nemcsak ámulva emlegeti, hanem (újra) olvassa is a műveit? Hol van most és hol nincs Krúdy Gyula? A Krúdy emlékezetéhez címzett konferencia velős válaszokat adott e kérdésre. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.
A boldogságnak nem is kell hazajönnie Anne Sewitsky filmjében, mert mintha az idők kezdete óta otthon lenne, pulóverben nézne ki az ablakon, hallgatagon merengene. Aztán persze kiderül, hogy ez csak látszat: otthon van, és megszokás, boldogság nélkül. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
A történelmi időre és a kulturális térre vonatkozó látszólagos szűkítés – „rendszerváltás”, „20 év”, „feldolgozás”, „east side” – felszabadítóan hatott az alkotókra: nem a rendszerváltás eseményeivel, inkább annak hatástörténetével foglalkoztak. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
A műfaj és a vállalkozás rizikóját, sikerességi kockázatát Bertók László fanyar mondata örökíti meg: „A versről való beszéd egy, vagy két emelettel a vers alatt van.” Ezért, tehetjük hozzá, ez a retorika jó esetben a két emelet boldogság, rosszabb esetben a körülírt zuhanás. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
Életünk különböző kisebb-nagyobb, kényelmes-kényelmetlen dobozokban telik el, és ami tárgyi értelemben fontos az életünkben, az belefér egynéhány dobozba. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
A kiváló költő, Danyi Zoltán szövegeiből életre hívott előadás már címében is utal részint a sűrítésre, részint az illúzióra: Párlat. Légnemű esszencia. A lényeg és a lecsapódás, avagy a lényeg lecsapódása. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
Bár egy ilyen háromnapos díszvendégséget főleg a protokolláris rutin eszközeivel lehet végigcsinálni, Oz jelenlétével (kék ing és turistadzseki), megnyilvánulásaival és válaszainak váratlan hangsúlyaival egyike lett a legszimpatikusabb díszvendégeknek. SZEGŐ JÁNOS BESZÁMOLÓJA.
A Katona József Színházban nemrég mutatták be Weöres Sándor nagyszerű filozofikus tréfáját, A kétfejű fenevadat; a színház harmadik, legkisebb játszóhelyén, a Sufniban pedig Fekete Ernő válogatásában és előadásában harminc Weöres-verset hallhat, és még inkább láthat a néző. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.
A rasszizmus ellenes rendezvények sajátos deficitje, hogy a résztvevők általában mind antirasszisták, akiket nem kell meggyőzni a rasszizmus, a rasszista gondolkodás és szemlélet tarthatatlanságáról, haszontalan káráról. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.
A Nemzeti Színház 2008-ban felkért tíz magyar írót, hogy a tízparancsolat egy-egy parancsolatából készítsen darabot. A felkérésre nyolc dráma született: nyolcparancsolat a magyarok tízparancsolata. Garaczi László a hatodikat kapta: „Ne paráználkodj.” SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.
Az aranygaluska fogy el a leghamarabb. Ez Molnár György legújabb filmjének egyik filozófiai sommázata. A főhős többször is hiába kéri kedvenc bisztrójában, neki richtig nem jut egy adag se. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
A lélektani titkosírás megfejtése helyett Stephen Frears inkább a fecsegő csecsebecsék felé fordul. Gyűrűk, gyöngyök, nyakékek és brokátok pillanatnyi értékei, jelentései, illetve az, hogy e tárgyakat éppen ki és hogyan viseli – ezek izgatják a rendezőt. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
Tipikus rossz álom, hogy az ember lekési a vonatot, nem tud elindulni. A Rakovszky-történetek visszatérő rémálma ennek a fordítottja: az, hogy valaki a vonaton egyszercsak bedöcög egy régen látott pályaudvarra. De közben mégse tud megérkezni. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.