Az Apám romantikája eladó (2017) kiállítása után már nem gondoljuk, hogy Bukta Imre meglepetésekkel rukkolhat elő, hiszen négy éve az új festmények debütálása mellett valami más is várta a látogatókat: élő tyúkok siserehada. A művész most a hetvenedik születésnapja alkalmából nyílt tárlaton új területeket is beemel a parasztság pusztuló romantikájával és a természettel összefüggésben. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
Képző
Hirdetés
LÁBASBAN AZ ÉLET
NYÁJEBEK, FITORKÁK, SELYMÉREK ÉS BANGÓ EBEK VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete – Kiscelli Múzeum
A Kiscelli Múzeum évek óta rendez érdekes civilizációtörténeti kiállításokat. A divat és csillogás, majd a csatornázás és a vécé kultúrhistóriája után most a fővárosi kutyatartás története van soron. Vakvezető és rendőrkutyák, őrkutyák és kiállításon parádézó szuperkutyák, ölebek és segítő, terápiás kutyák, kutyaiskolák és ebnyilvántartás – mindezekről szól a kutyás közösséget is megszólító kiállítás. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
EL GRECO, A SELF-MADE MAN El Greco / Szépművészeti Múzeum
Domenikosz Theotokopulosz, vagyis ahogy a művészettörténet ismeri, El Greco életművének reprezentatív válogatása látható a Szépművészeti Múzeumban. A múzeum saját jelentős El Greco-anyaga egyebek közt a Louvre-ből, a Pradóból, a londoni National Galleryből és a toledói Musoe del Grecóból kölcsönzött festményekkel egészül ki. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.
Hirdetés
BELEMENNI A KÉPBE Bukta Imre: Nálunk, vidéken / Kieselbach Galéria
Bukta Imre valamennyi témája hétköznapi, esztétikumot csak nyomokban tartalmazó falusi valóság, ő azonban belefesti a kozmikus tágasságot. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
FEGYELMEZETT JÁTÉKOSSÁG Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső Művészetében / Magyar Nemzeti Galéria
Túl sok mindent csinálok, és még annyi minden vár rám – mondta egy beszélgetésben a 75 éves Korniss Dezső. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
ÖT BŐVITETT MONDAT BALÁZS JÁNOS KIÁLLÍTÁSÁRÓL Balázs János festményei a Horn gyűjteményből / Műcsarnok
Balázs János képei izzanak. Archaikus látomásai mágikus erővel hatnak a nézőre. Festményeinek izzása kozmikus sugárzás. Született művész, aki a társadalom perifériáján jött a világra, de a magányos mágus sorsát önként választotta. Balázs János cigány festő. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A KICSINY DOLGOK HATALMA id. Pieter Bruegel kiállítása a bécsi Kunsthistorisches Museumban
Ki volt Peter Bruegel? Moralista vagy fatalista? Optimista vagy cinikus? Humorista vagy filozófus? Népies vagy intellektuális? Humanista vagy mizantróp? Lokális vagy globális gondolkodó? BORDÁCS ANDREA ELEMZÉSE.
VALAKI FIGYEL… Global Control and Censorship / Modem, Debrecen
A debreceni Modem és a budapesti Goethe Intézet közös kiállítása az individuum szentségének korában a leginkább kényelmetlen kérdést feszegeti: mennyire hihetünk még a privát szféra sérthetetlenségében. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.
ÉPÍTÉSZETI MEGASZTÁR A 14. Média Építészeti Díja
Megújult zsűri választotta ki 2018-ban a Média Építészeti Díjának nyerteseit. A 14. alkalommal megrendezett gála eredménye láttán úgy tűnik, hazánkban is polgárjogot nyert a szélsőségektől mentes, „emberarcú” kortárs építészet. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
VAJDÁBÓL NEM LETT JÓZSEF ATTILA Világok között – Vajda Lajos élete és művészete / Ferency Múzeum, Szentendre
„Az üresen hagyott háttér Vajda számára a végtelen” – írja róla az alkotótárs és egykori hitves, Vajda Júlia. Vajda Lajos fiatalon lépett át a végtelenbe, 1941-ben, mindössze 33 évesen ragadta el tüdőbetegsége, melynek előszele már jóval korábban és huzamosan részt követelt az alkotó mindennapjaiból. Ennek lenyomata kitapintható az életműben. Képeinek tömörítettsége, a koncentráltság, az egyszerűsítés, ami fokozatosan elhatalmasodott a művészetében, ebből a betegségtudatból is fakadt. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
ÖRÖKRE BEFEJEZHETETLEN – A MEGÚJULT SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM
Majdnem három évig tartó munka és tizenötmilliárd forint elköltése után ősszel újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum. Az épület történetének legnagyobb rekonstrukcióján esett át, de első látásra mintha csak apróbb simítások történtek volna. Éppen ez mutatja, hogy a tervezők jó úton jártak. ZSUPPÁN ANDRÁS ISMERTETŐJE.
HATÁROKON INNEN ÉS TÚL Nyelvrokonok – Észt-magyar kortárs művészeti kiállítás / Ludwig Múzeum
A balti régió ambivalens módon fogadta a nyugati fogyasztói kultúrához való szabad hozzáférést, mert nemzeti sajátosságait most ettől a másik „gyarmatosítótól” féltette. TÓTH DITTA ÍRÁSA.
Hirdetés
A HELY, A FESTÉK ÉS A TEST SZELLEMEI Bacon, Freud és a londoni iskola festészete / Magyar Nemzeti Galéria
Elegáns, nagyvonalú és szép tárlat a Bacon, Freud és a londoni iskola festészete. A néző első benyomása az arányosság és tágasság érzete: világos teremsorok, áttetsző tagolás, szellős akasztás és tömör, informatív falszövegek segítik elmélyedésünket. RÉNYI ANDRÁS KRITIKÁJA.
VÁLTSON JEGYET A JÖVŐBE A jövő építészeti öröksége / Metró Galéria
Az építészettel kapcsolatban a közbeszédben manapság gyakori a múltba révedés vádja. Nos, ezúttal szó sincs erről: két hónapon át a jövő városaiba utazhatunk, méghozzá metrón, mindössze egyetlen BKV jegy áráért. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
EGY DEMONSTRÁCIÓ TÁBLÁI Beszélgetés Nemes Csabával
2015-ben a krakkói Mocakban volt közel tíz év műveit átfogó kiállítása, tavasszal ugyanott résztvevője volt egy nagy nemzetközi kiállításnak, de Nemes Csabának vannak alkotásai a bécsi Albertina és a párizsi Pompidou Központ gyűjteményében is. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
KÍSÉRLETI FÉNYSZIMFÓNIÁK A sötét feltárása / Trafó Galéria
A végig barlangban meg a bejárat körül játszódó Grotta profunda eklektikus pillanatok fűzére: akad extázisban tobzódó meztelen nő, szavalókórus, és van, hogy rokokó parókás barlangszirének járják önfeledt táncukat Artemisz karaként. Teszik mindezt Straussra. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
A GOMOLYGÓ TÖRTÉNELEM Petneki Áron: „Oh az ecset nagy szónok!” Jan Matejko és a magyarok
A művészettörténet egyetlen modern historiográfusa sem sorolná Jan Matejko művészetét a festészeti progresszió körébe, de ha ez így van, akkor csak arra bizonyíték, hogy a progresszivista unilineáris fejlődés-elv sem különb más ilyen fölfogásoknál. RADNÓTI SÁNDOR RECENZIÓJA.
ÉRINTÉSSEL TELÍTETT SZAVAK Benczúr Emese: Let it be című kiállítása / MODEM, Debrecen
Benczúr Emese a kiállított installációkkal különböző kulturális toposzokat modellez: a szépségipar és közösségi oldalak által követelt ragyogás csillámporos szlogenjeiből, a személyiségfejlesztésre szánt (ál)bölcsességek mantrázásából, a politikai és marketing hangzatok megtévesztéseiből, a különféle hitrendszerek egyéneket felszabadító látszólagosságaiból stb. kettős helyzeteket teremt: állít, felszólít, de parancsoló attitűd nélkül. TÓTH DITTA ÍRÁSA.
A TRÉFA NYOMÁBAN Beck András Raktárkészlet című szerkesztett kötetéről és kiállításáról
A Raktárkészlet középpontjában a Tréfa magyar kiadása áll, amely Rubin Péter fordításában 1968-ban jelent meg az Európa Könyvkiadónál (és párhuzamosan a pozsonyi Tatrannál). Terjesztésre Magyarországon nem(igen) került, bevonták illetve bezúzták, lappangó példányai kultuszkönyvvé tették… GÖRÖZDI JUDIT ÍRÁSA.
NŐI TESTÉLMÉNY – HIGGADT KÖNYÖRTELENSÉGGEL Frida Kahlo – Remekművek a mexikóvárósi Museo Dolores Olmedóból / Magyar Nemzeti Galéria
„A művészet történetében ő volt az első asszony, aki tökéletesen és megalkuvást nem ismerő őszinteséggel, higgadt könyörtelenséggel jelenítette meg a csakis a női nem által megtapasztalható általános és konkrét élményeket”. BORDÁCS ANDREA KRITIKÁJA.
MEGINT JÓT BESZÉLGETTÜNK, LILIKA Schaár Erzsébet (1908-1975) SCHAÁR + Válogatás Zimányi László gyűjteményéből / FUGA
Aki jó szobrászatot akar látni (vagy a mai köztéri bronz és fa viccekről azt hiszi, hogy komoly), menjen el a FUGÁ-ba, és nézze meg Schaár Erzsébet kiállítását. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.