Amikor a felvezető szakasz után felmegy a függöny a szereplők mögött, hogy kezdetét vegye Konsztantyin Trepljov (Major Erik) írói és Nyina Zarecsnaja (Mari Dorottya) színésznői debütálása, akkor azonnal feltűnik, hogy a kreatív erőket ide koncentrálták, ehhez a szabad, független, alternatív performanszhoz. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Ha valaki a hatodikról zuhan, azt nem lehet a földszintnél elkapni ölbe, és hepp!” Lőrinczy Attila drámája a zuhanás másodperceit nyújtja elviselhetetlen hosszúságúra. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Lehetséges-e olyan alkotói szándék, amely egy antik drámaszöveget távoli, idegen objektumként akar láttatni a ma nézőjével? JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mit is lehetne írni? Hogy jól elvoltam a zsöllyében? Hogy békén voltam hagyva a komfortzónámban? Hogy közben erre-arra kalandoztak a gondolataim, de azért nem maradtam le semmiről? Hogy mire hazaértem Budapestre, már csak valami homályos-kellemes utóíz maradt az egészből? CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Margitszigeten a biztonságra játszottak, nagyon is a biztonságra, melynek eredménye egy nem túl emlékezetes, nem túl tartalmas Otello lett. De miért ilyen háborodott ez a mór? CSABAI MÁTÉ CIKKE. Tovább a cikkhez
A Rádió Zenei Együtteseinek „Hangok és szimfóniák” című bérletében április 20-án Haydn-hangversenyt rendeztek a Művészetek Palotájában Vashegyi György vezényletével. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
