Megjegyzés: A zeneművészeti szervezetek pályázati kiírása és az elbírálás szempontjai különböznek a színházi- és táncművészeti előadó-művészeti szervezetek pályázati kritériumaitól, így az erről szóló indoklást csak egy rövid bekezdésben részletezzük, illetve a zeneművészeti szervezetekre vonatkozó számszaki adatok sem jelennek meg a táblázatokban.

A 2024. évi döntési lista itt tekinthető meg.

Előszó: a tovább csökkentett keretösszeg 

A 2024. évi kiírás az elmúlt év drasztikus forráscsökkentéséhez képest további forrást vont el a fővárosi előadó-művészeti szervezetektől. Bár a teljes pályázati összeg nem változott, az idei kiírásban a fővárosi pályázók támogatására a tavalyihoz képest 9%-kal kevesebb jutott, így a szétosztható keret 286 millió forintra csökkent. Ez alig több mint a fele annak a 2017 és 2022 között kiírt pályázati keretnek, amit a korábbi kuratóriumok rendre a ‘súlyosan alulfinanszírozott’ jelzővel illettek. A kuratórium értékeli és támogatja a minősítéssel nem rendelkező nem budapesti előadó-művészeti szervezetek megerősítését, de semmiképpen nem úgy, hogy a hasonló fővárosi szervezetek működése ezzel egyidőben ellehetetlenül.

Az elmúlt hetekben kiszivárgott kulturális átalakítás tervezete arra enged következtetni, hogy a kormány az előadó-művészeti szervezetek finanszírozását (is) alapjaiban készül megváltoztatni. Figyelmesen olvasva a törvénytervezetet azt látjuk, hogy a támogatásokért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium a minősítéssel nem rendelkező szervezetek működésének biztosítását a jövőben nem tekinti feladatának. Nem tudjuk, hogy a támogató milyen adatok alapján gondolja támogatásra érdemtelennek az előadó-művészet eme fontos területét, hiszen az itt tevékenykedő szervezetek és alkotók közszolgáltatóként, az alkotmányban rögzített kulturális alapjogokhoz való hozzáférést biztosítják minden magyar állampolgárnak. Megbízhatóan, transzparensen, statisztikailag igazolható eredményességgel és elszámoltathatóan.

1. A pályázati kiírás

A 2020-ban bevezetett főváros/vidék felosztás az idei évben is megmaradt, így ezúttal is két külön kuratórium bírálta el az előadó-művészeti pályázatokat.

A 2008 és 2022 között alkalmazott bírálati szempontrendszer – amely öt csoportban (általános, művészeti, társadalmi szerepvállalás és közhasznúsági, hatékonysági és gazdálkodási szempontok) összesen 53 alszempont szerint vizsgálta, illetve pontozta a pályázatok tartalmát – tavaly kikerült a döntési előterjesztés kritériumai közül, így a kurátoroknak idén is mindössze a javasolt pályázatonkénti támogatási összegekről kellett nyilatkozniuk.

A tavalyi és az idei drasztikus forráscsökkenés ellenére az egyes kategóriákhoz/alkategóriákhoz tartozó részletes kritériumok idén sem kerültek kiigazításra, így jó néhány pályázó már képtelen volt megfelelni ezen szempontok maradéktalan teljesítésének.

2. A források elosztása

A kuratórium már a 2023-as pályázati keretet is értelmezhetetlennek tartotta, az idei 9%-os csökkentés viszont kényszerű döntés elé állított bennünket. Noha a pályázható támogatási keret alsó és felső határa kikerült a kiírásból, szabad kezet adva így a kuratóriumnak a támogatási összegek meghatározásában, ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy nem aprózzuk el a támogatási javaslatokat, hiszen pár százezer forinttal egyetlen pályázót sem kívántunk olyan helyzetbe hozni, hogy jövőre képtelen legyen (a változatlan pályázati kritériumok mellett) elszámolni a jelképes támogatással. Idei döntésünk alsó határa 1,7 millió Ft volt, amely a vonatkozó pályázat 3 millió Ft-os igényéhez képest 57%-os intenzitású támogatást jelent.

A színházak finanszírozására vonatkozó, a Minisztérium és a Főváros között 2020-ban aláírt megállapodás óta a fővárosi előadó-művészeti pályázatok forrásigénye az alábbiak szerint alakult:

Jól látható, hogy mind a pályázók száma, mind a pályázott összeg csökkent a tavalyi hasonló adatokhoz képest, ezzel együtt a terület alulfinanszírozottsága idén is meghaladta a 75%-ot.

Az idei pályázatoknál is feltűnő volt, hogy az előadó-művészeti többlettámogatások alapjaiban befolyásolták és alakították át a támogatási rendszert. Megfelelő összesített dokumentumok híján a kuratóriumnak komoly nehézséget okozott a vonatkozó támogatások teljességének feltárása. A Minisztériumon belüli két támogatási rendszer döntési mechanizmusainak összehangolatlansága és a rendelkezésre álló keretek aránytalansága sajnálatosan és rendkívüli módon leszűkíti a kuratórium mozgásterét. Ismételten javasoljuk egy átlátható és koherens döntési és ellenőrzési mechanizmus kidolgozását, amelynek előkészítéséhez a kuratórium – ahogy a korábbi években is –  örömmel ajánlja fel tudását és tapasztalatait.

A zeneművészeti szervezetek működési támogatásáról

A minősítéssel nem rendelkező fővárosi zeneművészeti szervezetek 2024. évi működési támogatására vonatkozó pályázat kiírására összesen 24 pályázat érkezett. A pályázók közül egy szervezet nem rendelkezett a pályázáshoz szükséges regisztrációval, így pályázata érvénytelen lett. Minden érvényes zenei pályázatot támogatásra javasolt a kuratórium.

A sikeres pályázatok elbírálásánál a kuratórium a beszámolókon és a szakmai terveken keresztül vizsgálta a pályázó szervezetek tényleges jelenlétét és szerepét a hazai zenei életben. A javasolt támogatási összegek meghatározásánál a kuratórium figyelembe vette egyrészről az érintett szervezetek működésén keresztül megvalósuló zenei projektek szakmai jelentőségét, másrészről a projektek forrásigényének realitását.

A 2022-es évi pályázatokhoz képest 2023-ra harmadával több érvényes pályázat érkezett harmadával kevesebb keretösszegre. Ezt követően 2024-ben 21-ről 24-re emelkedett a pályázatok száma, míg a tavalyi csökkentett keret a felére olvadt, így 2024-ben zenére csupán 25 millió forint jutott. A kuratórium figyelembe vette, hogy pályáztak olyan zeneművészeti szervezetek is, amelyeknek a pályázata érvényes és tevékenységük értékes, de részesültek ún. zenei előadó-művészeti kiegészítő támogatásban is, sőt, az előző évhez képest annak összegét növelte a minisztérium. Az érintett három szervezetnek a pályázatát forráshiány miatt nem támogatta a kuratórium, csakúgy, mint további kilenc szervezetét, amelyeknek a szűkös keret miatt nem jutott támogatás. A 23 érvényes pályázatból így csupán 11 pályázó számára tudott a kuratórium támogatást javasolni.

3. Szempontok

Az idén is rendkívül magas volt a szakmailag érvénytelen pályázatok száma, a tavalyihoz hasonlóan a pályázók 11%-át a szakmai vagy küszöbkritériumok nem teljesítése miatt kellett elutasítani. Volt olyan pályázó, amely értelmezhetetlen adattáblát és költségvetést adott be, és voltak olyanok is, amelyek az adott kategóriában előírt feltételeknek (előadásszám, stb.) nem feleltek meg.

A kuratórium a – legalább minimális – mobilitás érdekében előnyben részesítette azokat a pályázókat, akik a korábbi évek alacsony támogatása ellenére komoly szakmai fejlődést mutattak; az adott esetben jelképesen megemelt támogatás az elért eredményeiket kívánta visszaigazolni. A döntéselőkészítésnél a jelen gazdasági válság körülményeinek és hatásainak erősebben kitett szervezeteket és alkotókat részesítettük előnyben a pénzügyileg relatíve biztosabb háttért maguk mögött tudó szervezeteknél – nem elvitatva ez utóbbiak érdemeit és kiemelkedő fontosságát. Néhány pályázót a pályázati keret szűkössége miatt voltunk kénytelenek elutasítani. Olyan pályázatokat, amelyeknél a pályázó éves bevétele közelíti, vagy meghaladja a teljes szférának szóló pályázati keretösszeget, nem tudtunk idén sem támogatni.

Továbbra is egyet kell értenünk a korábbi kuratóriumokkal abban, hogy nehezen mérhetőek össze egyazon kategóriában az amúgy kiemelt státuszt érdemlő társulatok a pár éve frissen alakult fiatal csapatokkal, a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő teljesítményt nyújtó műhelyek a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgozókkal, a mezőny legmagasabb előadásszámait produkáló színházi nevelési társulatok az összművészeti kísérletekkel. A színházi szervezetek egyetlen kategóriába sorolása és a pontozásos szempontrendszer eltörlése csak tovább nehezíti a kategóriákon belüli összehasonlítást. (Ezzel kapcsolatban lásd még: 5. Javaslatok a támogatónak)

Mindezeket figyelembe véve a kuratórium idén is úgy döntött, hogy a bírálati eljárás során kizárólag olyan pályázatokat javasolt támogatásra, amelyek a szakmai és a formai kritériumokat is maradéktalanul teljesítik, emellett benyújtott adataik konzekvensek, felelős működésről tanúskodnak, költségvetésük reális és szabályos, esztétikai állásfoglalásuk koherens. A szakértői testület a súlyos forráshiányra tekintettel figyelembe vette, hogy a pályázóknak milyen egyéb forrásbevonási lehetőségei lehetnek a finanszírozás biztosítására. Az intenzitás, az együttműködés, illetve a közpénz hatékony hasznosulása idén is kiemelkedő szerepű volt a mérlegelésnél.

4. A bírálat folyamata, értékelés

A legnagyobb kihívást a kurátorok (és jó néhány, a rendszert kevésbé ismerő pályázó) számára évek óta az EPER által rendszeresített és az adattábla költségvetési sablonjai közötti inkompatibilitás okozza. A pályázók jelentős része a kellőnél kevesebb figyelmet fordított az adattábla pontos, tartalmilag és számszakilag értékelhető kitöltésére. A pályázó pénzügyi helyzetének és terveinek átláthatósága és realitása az adattáblából szűrhető le, így az elbírálás során a kuratórium változatlanul az ott megadott adatokat részesítette előnyben. Az EPER rendszer alapos átalakítása nélkül a kuratórium nem lát megoldást a fenti probléma megoldására, így ismételten felhívja a pályázók figyelmét az adattábla kiemelt figyelemmel történő kitöltésére.

A kuratórium a bírálatra rendelkezésére álló 20 napban három informális és egy formális ülésen alakította ki álláspontját. Ebben az évben is nagyon vegyes, pályájuk rendkívül eltérő pontján tartó szervezeteket kellett egymással összemérnünk, de mindenképp üdvözlendő, hogy a pályázók a tavalyinál több esetben vették figyelembe a bírálati szempontrendszert és építették fel ennek megfelelően a pályázatukat. Sajnálatosan változatlan, hogy az adattábla statisztikai adatai sok esetben nem koherensek az adatlap és/vagy a munkaterv, illetve a szakmai beszámoló adataival. Mindazoktól a pályázóktól, akiknél az adattábla nem tükrözte a szakmai beszámolóban, a honlapon, vagy egyéb kommunikációs felületein közölt információkat, hiánypótlást kértünk be.

A támogatási javaslatokat a következő szempontok mérlegelésével alakítottuk ki:

– a költségvetés realitása, koherenciája, pontossága, az igényelt támogatás mértéke;

– statisztikai mutatók (realizált és tervezett nézőszám, előadásszám, bemutatószám);

– a 2023-ra tervezett vállalások teljesülésének mértéke;

– az egyes társulatok egymáshoz viszonyítása, a támogatási értékek összehangolása.

5. Javaslatok a pályázóknak

Visszatérő típushiba a pályázat egyes elemeiben közölt adattartalom konzisztenciájának, illetve az előző pályázati év lezárt pénzügyi adatai és a tárgyévi tervek közötti összevethetőség hiánya. Kérünk minden pályázót, hogy az adattábla számszaki részét a könyveléssel szoros együttműködésben töltse ki.

A kuratórium a megalapozott döntés meghozatala érdekében élt azzal a lehetőségével, hogy az értékelés során kiegészítő tájékoztatást kérhet a pályázóktól, ami sok esetben hasznosnak is bizonyult.

6. Javaslatok a támogatónak

A terület a színházi szférán belül betöltött szerepéhez és az elvégzett közfeladatok jelentőségéhez képest rendkívül alulfinanszírozott, és a támogatási rendszer újragondolása és drasztikus forrásbővítés nélkül gyakorlatilag kivéreztetésre ítéltetett. Az elmúlt két pályázati évben a terület részére megítélt források mértéke megoldhatatlan helyzet elé állítja és a megszűnés felé tolja a fővárosi független előadó-művészeti szervezeteket. Javaslataink szinte változatlanok az elmúlt években rendre megfogalmazottaktól.

• A kategória a két évvel ezelőtti keretösszeggel maradjon meg az új belépők és a több éve következetesen építkező, erősödő csapatok támogatására.

• Javasoljuk emellett egy kiemelt kategória létrehozását azon évtizedes múltra visszatekintő, stabilan és kiszámíthatóan működő társulatok számára, akik önkormányzatoktól való függetlenségük miatt nem lehetnek kiemelt előadó-művészeti szervezetek, ám mutatószámaikban gyakran azokéhoz hasonló nagyságrendű előadásszámot és/vagy nézőszámot produkálnak.

• A tervezhetőség és a fejlesztés érdekében ezen szervezetek számára javasoljuk elérhetővé tenni a 3 éves pályázat lehetőségét évenkénti beszámolási kötelezettség mellett, amire az Emtv. jelenleg is lehetőséget ad.

• Szintén a tervezhetőség és a működés biztonsága érdekében javasoljuk, hogy a pályázati periódus essen egybe a naptári és adóévvel.

• A kiíró tegye lehetővé, hogy a kőszínházakhoz hasonlóan a minősítéssel nem rendelkező társulatok is rendelkezzenek a működési támogatásukkal a vonatkozó periódus elejére. (Jelenleg a támogatási ciklus közepén jutnak hozzá a támogatáshoz, addig csak saját bevételeik állnak rendelkezésükre.) Ennek érdekében szükséges lenne a teljes pályáztatási folyamat kezdetét szignifikánsan korábbra hozni.

• Javasoljuk, hogy a lehetséges pályázói kört szakmai alapon erősebben határozza meg a kiírás, összhangban a (tavaly visszavont) bírálati szempontrendszerrel. Jelenleg pályázhat minden szervezet, amely nem bír minősítéssel és szerepel a Pest Vármegyei Kormányhivatal Oktatási és Kulturális Osztálya által vezetett hatósági nyilvántartásban. Ez lehetőséget ad arra, hogy profitorientált, korábban a TAO-ra optimalizált szervezetek is pályázzanak, amelyek éves bevétele nem ritkán meghaladja a működési pályázaton rendelkezésre álló összkeretet. Ezeknek a szervezeteknek a jelenléte önmagában is torzítja a mutatókat.

• Javasoljuk mind a kiírás, mind az adattábla revízióját és frissítését, amelynek előkészítéséhez a kuratórium örömmel ajánlja fel tudását és tapasztalatait.

Ebben az évben is nagyon vegyes, pályájuk rendkívül eltérő pontján tartó szervezeteket kellett egymással összemérnünk, de a sok kényszerű kizárás mellett kiemelkedően jó, magas színvonalú pályázati anyagokat is értékelhettünk.

Budapest, 2024. április 30.