Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

MR. RIPLEY FEKETÉN-FEHÉREN

Ripley / Netflix
2024. ápr. 28.
ripley netflix revizor online
Mr. Ripley történetét nem először viszik filmre: az őrületes dél-olasz tájakon játszódó sztoriból két korszakos nagyjátékfilm is született, míg a Netflix most egy nyolcrészes minisorozatot álmodott a témából, több-kevesebb sikerrel. SUGÁR BERTALAN KRITIKÁJA.

Patricia Highsmith 1955-ben megjelent A tehetséges Mr. Ripley című regényét először 1960-ban vitték filmre Ragyogó napfény címmel, René Clément rendezésében és Alain Delonnal a főszerepben, aki tulajdonképpen ezzel a filmmel vált egy csapásra szupersztárrá. Ezt követte a Miramax 1999-ben bemutatott A tehetséges Mr. Ripley-je, a még nagyon zsenge Matt Damonnal a címszerepben: Anthony Minghella minden ízében a kornak megfelelő pszichothrillert rendezett, ráadásul pazar szereposztással. Talán ez a film volt Jude Law igazi belépője az A-klassz sztárok sorába, de Gwyneth Paltrow egyébként végtelenül unalmas és egysíkú portfóliójának is kiemelkedő darabja. Cate Blanchett és Philip Seymour Hoffman felbukkanása a filmben már csak hab a tortán, vagy még inkább, olivabogyók a martinis pohár alján. A történetért nyilvánvalóan rajongó Hollywood ez alkalommal platformot váltott, és nyolcrészes minisorozatot készített a történetből, Ripley szerepében Andrew Scott-tal.

Három embert próbáló alakításról lévén szó, méltatlan volna egymáshoz méregetni őket, de tény, hogy az első áll a legközelebb az író által kreált figurához. Delon Ripley-je mind közül a legkegyetlenebb és legcsábítóbb, alakításának ereje egyszerűségében, természetességében és vitathatatlan szépségében rejlik. Vele szemben Damon elrajzolt karakterszínészi figurát hoz létre, akinek gyermeki tekintetéből is üvölt az őrület, Andrew Scott legújabb Ripley-je pedig már első ránézésre és minden kétséget kizáróan főfoglalkozású sorozatgyilkos-jelölt. A sztori – lehetséges – homoerotikus tendenciáit az 1999-es feldolgozás váltotta először valóra, bár a könyv szerzője, Highsmith 1988-ban azt nyilatkozta, hogy ő nem gondolná, hogy főhőse meleg lett volna. Aztán mégis az lett, Damon is, nemhogy Scott, aki épphogy csak kikecmergett az ágyból az ügyeletes szexisten, Paul Mescal mellől, a Mind idegenek vagyunkban.

A streamingszolgáltató márkanevesítette Ripley-t, komplex történetét egyetlen szó mögé besűrítve, mégis nyolc részt szentelve a főhős Canossa-járásának, ezzel is deklarálva a tényt, hogy ez a sorozat csak és kizárólag Ripley története, senki másé. Így nem csoda, hogy a sorozat képtelen átélhetővé tenni a történet teljes egészét: szinte semmit nem tudhat meg a néző a többi szereplőről, azok egymáshoz fűződő, bonyolult viszonyairól. A sorozat két nagyjátékfilmes elődje kellő komótossággal vezeti fel Ripley és Dickie barátságának történetét, hogy a néző megérthesse a főszereplők kapcsolódását. Ezzel szemben az új sorozat alig szán erre időt, érthetetlen, hogy mi köti össze ezeket az embereket. Ugyancsak problematikus Dickie (Johnny Flynn) és Marge (Dakota Fanning) viszonyának nem-bemutatása, akik ugyan ránézésre egy pár, de Fanning végtelenül hűvös és enervált alakítása semmilyen módon nem demonstrálja Dickie iránt érzett állítólagos rajongását, ugyanakkor Ripley-vel szembeni ellenszenve találkozásuk első pillanatától nyilvánvaló, minden magyarázat nélkül. A Freddie-t alakító Eliot Sumner, aki nem mellesleg Sting lánya, saját genderfluidságát gyúrja bele az eredetileg férfinak írott szerepbe, és nem mellesleg a sorozat leghitelesebb alakítását is ő nyújtja.

Utoljára Haneke filmjeiben volt olyan hirtelen és kegyetlen a halál, mint ebben a sorozatban. Scott alakításának leghitelesebb pillanatai a hullával küzdő gyilkoséi, amelyek puszta fizikalitásában születik meg Ripley igazi arca. A gyilkosságjelenetek ridegsége és nyers brutalitása, azok mesteri módon való komponáltsága egészen közel tolják a nézőt a halálhoz, hogy megfigyelhesse a gyilkos elme gátlástalan természetét. A Netflix Ripley-je játszi könnyedséggel vonja be nézőjét a gyilkos szorongásaiba, hiszen az áldozatokkal empatizálni lehetetlen: nem ismerjük őket, boldogtalannak és érzelmileg kifosztottnak tűnnek, míg Ripley tele van tervekkel, amiket bármi áron meg is fog valósítani. A gazdagság morálra gyakorolt hatása is izgalmas aspektusa a történetnek, de valódi ereje a főhős enigmatikus figurájában keresendő, akit ez alkalommal sem sikerült megfejteni, de legalább első osztályú film noir-stílusgyakorlat formájában született újra.

A sorozat adatlapja a Magyar Filmadatbázisban itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek